Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 7. szám - Észrevételek a felsőbb itélőszékek félévi működésének eredményére [2. r.]

27 telekk. törvényszéke előtt folytatott ügyben, az illető tör- | vényszék 1869. május 5. 3492. sz. alatt végzésével. S. An- | dor felperesi ügyvédet 100 for. szék sértési birság ban elmarasztalta. Ez ellen a marasztalt ügyvéd semmis, panaszt adván be, ebben kifejtette, mikép a széksértés csak tisztiszékek alkal mával követethetik el, hol a tiszti vád azonnal megteendő s a vádlott meghallgatása után azonnal határozat hozandó, és marasztalás esetében a birság negyedévvel megváltható. Jelenben azonban ezen eset nem fordult elő, de nincs is a tszek a panaszlott felfolyamodásban luegsértve, mert az abban használt ,zavaros' kifejezés nem a tszékre, hanem a neheztelt végzésre vonatkozik; azon kitétel pedig: „hiábavalóságokat" csak a leirási tévedésből keletkezett e helyett ,oda nem valóságokat' helyett, mint a fogalmazványból tisztán látható; különben az is csak a végzésre vonatkozván, magát a tszéket nem sértheti; azon kitétel pedig „a törvényszék a törvényeket feledni kezdi" szintén nem foglal magában sértőt, mert ,feledni' emberi gyarlóság és ettől a tszék sem ment. A Semmitőszék határozta: „tekintve, miszerint S. Andor ügyvéd által ellenjegyzett semmiségi panaszszal egybekötött felfolyamodásnak, habár nem helyeselhető, a dologra nem tartozó kitételei széksértést nem tartalmazván s az különben is csak nye'vváltsági büntetést vonhatváu maga után, az eljáró bíróságnak megtámadott végzését, a menny iben nevezett ügyvédet 100 for. széksértési birságban marasztalta, a perr. 297. §. 1. pontja alapján mégsem misiiette." (1869. decz. 28. — 2865. sz. a.) A végrehajtás egyelemleg marasztalt adósok ellen, egy jegyzőkönyv mellett, ingókra és ingatanokra vezettetvén, az igénykeresetek elintézésére csak a telekk. hatóság van hivatva, (perr. 353. 465. §§.) Ily esetekben nem tesz különbséget, ha az adósok némelyikétől csupán ingók lettek is lefoglalva; vagy ha épen azon adósok, kiknek ingóik közt az igényelt tárgytik összeirattak, csupán ingókkal és nem ingatlannal is bírnának. Még ekkor sem alapithaló meg az egyes bíróságnak, a végrehajtás eszközlésére megkereseti s azt foganatosító szbiróságnak illetősége. Weisz Mihály bécsi borkereskedő Laszt János, Wild Ferencz, Wild Jakab és Weigl András ellen Sopronmegye tszéke elö'tt 773 frt. tőkekövetelés s járulékai iránt pert folytatott, melyben alperesek elmarasztalása után a tszék által 1869. évi 2791. sz. végzésével a végrehajtás elrendeltetett, s ennek foganatosítására az illetékes központi szolgabiróság megkerestetett. Ez által 1869. okt. 18. foganatosított végrehajtásnál alperesek javai összeirattak és lefoglaltattak. — Az összes alperesek elleni végrehajtásról egy jegyzőkönyv vétetett fel, mely szerint Laszt János s Weigl András részéről telekköuyvezett ingatlanok letlek lefoglalva, Wild Ferencz és Wild Jakabtól pedig csupa ingóságok. Ennek folytán Wild Katalin és özv. Wild Julianna a végrehajtás foganatosítására megkeresett, s azt teljesítő szbirósághoz 1869. nov. 2-án 646. és 647. sz. a. igénykeresetet adtak be, melyben többrendbeli összeirt ingóságaikat mint sajátjukat a Wild Ferencz és Jakab javai gyauánt összeirt ingóságok közül kihagyatni kérték. Tárgyaláskor felperes Weisz M. részéről a birói illetékesség ellen tétetett kifogás, minthogy a végrehajtás ingókra s ingatlanokra vezetetvén, a perr. 465. s 467. §§. értelmében az igénykereset nem a szbiróhoz, hanem a telekkönyvi törvényszékhez lett volna beadandó. Az i g é n y 1 ö k erre azt válaszolták, hogy az eljáró szbiró illetékes volt, mert az alperesek egyikénél ingatlanok foglaltattak ugyan le, de azon két alperes, kiknek ingóságaik közé az igényelt ingójavak összeírva lettek, ingatlan vagyonnal nem birnak; ezen ügyre nézve tehát a telekk. hatóság, mint birtokbiróság, mely igényperek tárgyalására törvény szerint csak akkor van hivatva, ha az igénykereset ingó és egyszersmind ingatlan javakra is kiterjesztetett — nem illetékes, mert a törvény határozottan rendeli, hogy a midőn csak ingók igényeltetnek, mi az érintett alpereseknél csakugyan az eset volt, az igénykereset a végrehajtási bírósághoz, tehát szbirósághoz is intézendő. Azeljárószbiróság 1869. nov. 10-kén 660. sz. a. kelt végzésével a sommás bíróság illetékességét leszállította és az igénylő feleket igény keresetük kel az illetékes telekk. tszékhez utasította; mert a végrehajtási jegyzőkönyv szerint a foglalás ingó és ingatlanokra vezettetett, mely esetben a perrend 465. §. értelmében a telekkönyvi hatóság képezi az illetékes bíróságot. Ez ellen igénylök semmiségi panaszt adtak be. A Semmitőszék a sem. panasz elvetette; „mert a fenforgó ügyben az egyetemlegesen marasztalt adósok ellen egyidejűleg és egy jegyzőkönyv felvétele mellett foganatosított végrehajtás tárgyát ingó és ingatlan javak képezvén, — az igénykeresetek beadása iránti felszólításra, a határidő kitűzésére, a bejelentett igények elintézésére, — nem a végrehajtás teljesítésére a megyetörvényszék által megkeresett ós annak foganatosításában eljárt szbirói bíróság, hanem a perr. 353. és 465. §-hoz képest az illetékes telekk. hatóság van hivatva, mihez képest a végrehajtó biróság a hozzá helytelenül benyújtott igénykeresetekre nézve — a birói illetóktelens^g kimondása mellett — igénylő feleket keresetükkel, az erre nézve illetékes telekk. ha'ósághoz helyesen utasítván, az erre vonatkozó végzése ellen igénylő felperesek, által emelt semmis, panasz mint alaptalan elvetendő volt (1869. decz. 23. 3765. sz. a,) Debreczciii ügyvéd-egylet. Január 16-án rendes évi közgyűlését megtartván, az elnök az egylet 1869 évi működéséről, anyagi helyzetéről következő jelentést terjesztett elő : I. Az egylet szellemi működése. 1. A birák, és birósági hivataluokok felelősségéről szóló törvényjavaslatra észrevételeit előadta, s az igazságügy minisztériumhoz felterjesztette. 2. A birák és birósági hivatalnokok áthelyezését ós nyugdíjazását tárgyazó törvényjavaslatot tárgyalás alá vette s ez iránti nézeteit szintén felterjesztette. 3. A büntető törvényre és gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésekről szóló miniszteri törvényjavaslatra nézeteit felterjesztette, s mind hármat a lapokban is köztudomásra hozta. 4. A törvénykezési rendtartás hiányai és fogyatkozásaira vonatkozólag akként intézkedett, hogy az egylet minden tagja felhivatott, miszerint a működése közben észlelt hiányokat s orvoslandó bajokat jegyezze fel, s azokat időnként az elnökséghez adja be, hogy ezután azok összeszedetvén, időszakonként tárgyalás alá vétessenek, s az orvoslás egyletileg szorgalmaztathassák.