Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 59. szám - Indokolás [4. r.]

236 nélkül, hogy ez által a zálogtulajdonos zálogvisszaváltási joga érintetnék; miután az árverési feltételekben ki lehet tüntetni azon körülményt, hogy az árverésre kitett birtoknak nem tulajdonjoga, hanem csak a zálogos éveken át tartó, arra vonatkozó zálogbirtoklási jog bocsáttatik árverés alá." (1870. jul. 21. — 6679. sz. a.) Indokolás (folyt.) (V-höz) 2) A földesúr által a jobbágyoknak, vagy a községeknek átengedett és az 1836 : VI. tczikk 4. §-ának végbekezdésében érintett erdőkről a nyiltparancs nem rendelkezvén, a javaslat ezen hiányt pótolja, és két esetet különböztet meg : a) ha a földesúr az ily erdőben használatot nem gyakorolt, és igy a község és a jobbágyok az erdőt kizárólag használták: a földesúr ezen erdőből részt jövőre sem követelhet, és jogilag vélel meztetik, hogy az erdőt az úrbéreseknek erdei illetményük kielégítéséül végleg átengedte A község, illetőleg a jobbágyok a 24. §. szerint az ily erdő kizárólagos tulajdonosaivá válnak; b) ha pedig a földesúr ily erdőben használatot gyakorolt, minthogy a jobbágyok belőle mégis nagyobb jövedelmet húztak, mint máshelyütt a jobbágyoknak az urasági erdőkből járt, és a jobbágyok az számos éveken át élvezett haszonvételeikben érzékenyen csorbittatnának, ha a 29. § határozatai szerint adatnék ki illetményük ; minthogy végre a gyakorlatban is többnyire ily esetekben a méltányosság alapján egyenlittetett ki a faizási szabályzásnak kérdése: a javaslat 30. §. a jobbágyoknak járó erdőmennyiséget ez esetben becaü utján rendeli megállapittatni. 3) Az erdőmüvelés tekintetéből erdei szolgalmak fenntarthatók nem lévén : a 27. §. szerint az ily szolgalmak, ha az eddig végbevitt rendezések alkalmával netalán fenn is tartattak volna, megváltandók. 4) A hol az úrbéri telki állományok számszerűleg megállapítva nem voltak, de birtokosaik faizási használatot élveztek s igy részökre erdőilletmény kihasitásának van helye : szükséges volt az eddig divatozott gyakorlat alapján az illetmény meghatározásának módját a 29. §. végbekezdésében javaslatba hozni. VI. A javaslat 35—37. §-ainak a nádlási haszonvételek iránti intézkedései mind az 1836. VI. tcz. 5. §. mind az 1853. márczius 2-kán kelt nyilt parancs 15. §. rendelkezésétől annyiban eltérnek, hogy ezen haszonvételek fejében a jelenlegi birtokosoknak nem csak használatra, hanem tulajdonjogilag egyenértékű tér engedtetik át megváltás terhe alatt, mert csak ezáltal lehet a nemzetgazdászatra oly káros szolgalmi viszonyokat és a tulajdonjog iránti bizonytalanságokat megszüntetni. A megváltás megállapításánál két mód hozatik javaslatba: a) ha a nádas használata csak annak kiszáradásáig engedtetett át: a megállapított csekély évi szolgáltatásokat ez esetben méltányos és igazságos kulcsnak tekinteni nem lehetett, hanem ugyanazon kulcsot kellett elfogadni a 36. §-ban : a mely a maradványföldekre nézve állapíttatott meg ; b) midőn azonban örökre engedtetett át használatul a nádas : a 37. §• szerint a váltság az évi szolgáltatás tőkesitése által eszközölhető. VII. A legelő-elkülönítésről az 1836 : VI tcz. 3. § körülményesen rendelkezvén: ezen határozatok továbbra is fenntarthatók és csak némely felmerült kételyek iránt vétettek föl a javas,atba határozott rendelkezések, és pedig különösen: a) Az erdei legelőkre nézve a 40. §. rendelkezik; czélul tűzvén ki, hogy az úrbéresek törvényszerű illetményeikre nézve ugyan mindenesetre kielégíttessenek, de más részről nemzetgazdasági tekintetből az erdőmivelési érdekek se tévesztessenek szem elől ; b) a csapások, utak, haszonvehetlen terek tulajdonjoga iránti intézkedéseket a 4J.§. tartalmazza, a mely a község beltelkén létező tereket és utczákat községi vagyonnak nyilvánítja, hogy e térek, melyek tulajdona eddig többnyire vita tárgyául szolgált, és ez okból hasznosításuk eszközölhető sem volt, jövőre a közvagyon szaporításának és értékesítésének czéljából rendeltetésüknek a perlekedések kizárásával megfelelhessenek; c) A jobbágyoknak a legelő felosztását a 42. §. rendelkezése könnyiti, hogy ez által a szélszerü gazdálkodás elömozdittassék. VIII. Az eljárás a javaslat 43 — 54. §§-ban a bíróságokra bizatik, a mint ez már az első folyamodási birósánok szervezéséről szóló törvényjavaslatba is felvétetett. E szakaszokra csak a következők jegyeztetnek meg : a) A javaslat 51. § ában a felebbezés a harmatbirósághoz a birtokszabályozás megengedketőségének kérdésében is megengedtetik, mert a rendezési perben mindig ez a főkérdés, következőleg nem hozható fel bármi ok annak támogatására, hogy a felek épen a főkérdésben tiltassanak el minden lehető perorvoslat használásától; árinál is ke vésbbé, minthogy az 1836: X. t. cz. §. f) pontja a birtokon belőli felebbezést minden megszorítás nélkül megengedi; b) Az egyezségeket eddig jóváhagyás végett hivatalból kellett a kir. ítélőtáblához felterjeszteni : jövőre ez megszüntetik, minthogy az 1848. év előtt az ily hivatalbóli felterjesztés alapjául szolgált czél, t. i. az adóalap épentartása most már megszűnt, c) Nehogy a már befejezett birtokszabályozások évek után is megtámadtathassanak, sőt ellenkezőleg, hogy a birtok biztossága minél inkább megóvassék, az 52. §-ban a perújítást ki kellett zárni, mert a tárgyalás és eljárásnál a hivatalos nyomozás is segítségül szolgál. IX. Az úrbéri kötelék megszüntetésének természetszerű kifolyása, hogy a birtokos korlátlan tulajdonjogot nyert, és hogy birtokáról szabadon rendelkezhetik. Az úrbéri legfelsőbb rendelet azonban fenntartja az úrbéri telkek eldarabolása iránt az 1836. IV. tcz. 9. §-ában foglalt, tilalmat, mely a szabad rendelkezhetési jogot korlátolja. Ha törvény által elismertetik, hogy a volt úrbérest birtokára nézve teljes tulajdonjog illeti: ezen birtokra is következetesen ugyanazon viszonynak kell állani, a mely a nemesi birtokra nézve létezik, és ha a nemesi birtoknál a törvényhozás ily tilalmat szükségesnek nem tart, annak további fenntartása a jogegyenlőség elvénél fogva az úrbéri telkeknél sem igazolható. De ezen tilalom eltörlését egyéb fonlos okok is sürgősen követelik, ugyanis : a) az nrbéri telkek birtokosa sokszor egy részletnek eladása által többi birtokát tehermentesíthetné: az eldarabolási tilalom miatt azonban kénytelen egész birtokát eladni; de minthogy az egész birtokra a dolog természeténél fogva nem versenyezhet annyi vevő, mint versenyezne annak valamely részére, azon ár soha sem érhető el, a mely egyes részletek eladása által elérhető lenue. Igy az ingatlan kellőképen nem értékesíthető. (Vége köv.) KtlelŐs szerkesztő és kiadó-tulajdouo? SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Peslcn, Í870. Ayumaivtt hocsi Sándor saját nyomdájában fial-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.