Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 59. szám - Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához [7. r.]

235 Semmitószéki határozatok. A birtokbiróság hatáskörébe nemcsak az ingatlan állaga, hanem az arra vonatkozó jogok gyakorlata iránti vitásügyek is sorolandók. Ilyennek tekintendő az erdőművelési s legeltetési jog szabályozása. Társas bíróság ellenében, az egyesbirói tagok névszerinti kijelölése nélkül, azok állítólagos érdekeltsége az illetéktelenségét meg nem alapithatja. Leibitz szepesi város közönsége részéről ugyancsak Leibitz város törvényszéke inint dologi bíróság előtt, bizonyos szerződésileg megalapitott erdei gazdászat bevezetése illetőleg erdei müveltetés s legeltetés behozatala végett f. év jan. 21-én Menhard város községe ellen pert inditott Alperes a birói illetőség ellen kifogást emelt, mert a kereseti tárgy dologi ügyet nem képezvén, az Leibitz város tszéke elébe nem tartozhat. A városi tszék f. év apr. 29-én 95. sz. a. hozott végzésével azon kifogást elvetette és a birói illetőségét megalapította; m e r t a felmutatott egyesség szerint azon erdőrész, melynek használata Menhard városának átengedtetett, és melynek mikénti használata képezi jelen per tárgyát, Leibitz határában fekszik, a Leibizi telekkönyvbe van bevezetve, tehát kétségtelen, hogy e per Leibitz tszéke mint birtokbiróság hatáskörébe tartozik." Ezen végzés ellen alperes Menhard város s e in m. panaszt adott be azon alapon, mert itt jelen esetben nem az erdő állaga iránt folyik a per, hanem csak annak mikénti müvelése iránt, mi nem dologi tárgy, tehát nem birtokbirósági illetőségű; mert továbbá Leibitz város törvényszéke itt elfogult is, miután épen azon tanácstagok, kik a tszéket is képezik, a kereset alapjául vett egyességet aláírták; egy személyben pedig birák és felperes község képviselői nem lehetnek. A Semmitőszék azon panaszt elvetette; „mert a perr. J8. §. értelmében ingatlan vagyonra vonatkozó jogok feletti bíráskodás, a birtokbiróság hatásköréhez tartozik, a perr. 16. §.. szerint pedig a birtokbiróságnak s különösen a városi tszéknek illetősége kiterjed a város határában levő minden személyre és dologra. Ezen törvények alapján Leibitz város tszékének jelen perbeni birói illetősége a megtámadott végzéssel helyesen lett megalapítva, azért, mert felperesi kereset ingatlan birtokon gyakorlandó erdőművelési és legeltetési jognak szabályozását tárgyazza — azon ingatlan birtok pedig, melyre a vitás jogok vonatkoznak az a) alatti szerződés 10-ik pontja és a felek beismerése szerint is,Leibitz város tulajdonát képezi, s annak telekkönyvébe is van bekebelezve. Alperesi város részéről a tárgyalás folytán, és sem. panaszában is felhozott azon kifogás, hogy Leibitz város tszékének biró tagjai mint felperesek, a perr. 56. §. alá eső érdekeltség miatt, jelen perbeli eljárásban részt nem vehetnek, figyelembe vehető azért nem volt, mert egyébiránt is névszerint ki nem jelelt egyes birói tagoknak állítólagos érdekeltsége, a birói illetéktelenség kimondására alapul nem szolgálhat, hanem ez esetben a perr. 57. §-ban kijelelt eljárásnak van helye." (1870. jul. 20. 5922.) Azon okból, mivel az adós a vállófizetés helyén is beperelhető, lakásának birói illetőségét leszállítani nem lehet Birói illetéktelenség nem áll elő, habár ugyanazon keresetlevélben váltón és könyvkivonaton alapuló követelések lettek \ is összefoglalva. I A győri első magyar átalános biztosító-társulat főügynöke Jerfi Antal Veszprémmegye mezőföldi járás szolgabirája előtt Huszár Mártha ellen 277 ft. stb. iránt sommás pert inditott. — A szbiróság f. év apr. 11-kén kelt végzésével a birói illetőséget leszállította, mert a követelés oly váltón alapszik, melyen a fizetés helj^e határozottan ki van tűzve (és pedig G-yőr városába) tehát a perr. 30. §. értelmében leszállítandó volt; de még azért is, mert felperesi kereset szabályellenesen szerkesztetett, mert ugyanazon keresetbekét különböző keresetet foglalt össze, melyeknek egyike t. i. váltón sa másika könyvkivonati számlán alapszik. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék ennek heiyt adva, a neheztelt végzést megsemmisítette s a bírósági illetőséget megalapította ; „mert alperes lakását az eljáró bíróság járásában tartván, a birói illetőség azon oknál fogva, hogy a kereset alapjául szolgá'ó váltólevél az abban kitett fizetés helyénél fogva Győrött is beperelhető lett volna, helytelenül lett leszállítva; „mert továbbá azon körülmény, hogy felperes a perr. 66. §. rendeleténél fogva két követelést foglalt össze keresetlevelében, tekintve, hogy a követelt összeg a perr. 93. §. a) pontjában meghatározott összeget túl nem haladja — az eljáró biróságot illetéktelenné nem teszi.* (1870. jul. 13. — 6304. sz.) A zálogvisszaváltási jog telekk. feljegyzése az illető ingatlan elárverezését nem gátolhatja. Kerekes Demeter középszolnokmegyei szbiróság előtt Erdei Andrást beperelvén, utóbbi 1867. február 20. kelt szbirói határozattal elmarasztaltatott, s ellene a végrehajtás elrendeltetett. Ennek foganatosításakor 2 sertése lefoglaltatok, melyeket alperes időközben elidegenitvén s más ingóságai nem levén, felperes kérelmére a megyei telekk. tszék által alperes ingatlanjára a végrehajtási jog feljegyeztetni rendeltetett, a foganatositás végett az illető szbiró megkerestetvén. A foglalás és becslés eszközöltetvén, az árverés elrendelését a tszék f. év február 14-kén 2306. sz. végzésével megtagadta, minthogy azon ingatlanra bizonyos Nagy Lázárt és Balogh Ágnest illetőleg zálog visszaváltási jog volt feljegyezve, és az aziráuti tulajdoni igény már oda is lett ítélve. Ez ellen felperes sem. panaszt adott be, mert 1-ör a végrehajtást rendelő végzés kimondta, hogy az ingatlan zálogjoggal nincs terhelve, és a további végzés ép azért rendeltééi annak foganatosítását, mert más követelő nem volt. Az árverést megtagadó végzés pedig egy még 1862-ben eldöntött igényről szól, miről tehát a tszéknek tudnia kellett volna. 2-or. A zálogos tulajdon alperes és nejére állapíttatván, az igényt megalapító végzésnek legalább a zálogváltási összeget kellett volna kijelölni, hogy az alperest illető részre a végrehajtás vezettethetett volna. A Semmitőszék e panasznak helyt adotts a tszéket az árverési kérelem érdemleges elintézésére utasította; „mert a Nagy Lázár s Balog Ágnes részére a telekjkönyvben, a lefoglalt ingatlanra feljegyzett zálogvisszaváltási jog nem tekintethetik oly tulajdoni igénynek, melynek foglalást megelőző feljegyzése a perr. 472. §. szerint az árverést gátolhatná; minthogy a végrehajtás | az egyik zálogos birtokos ellen intéztetik, s az ennek bir| tokában levő zálogos birtok árverés alá bocsáttatik a 59*