Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 59. szám - Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához [7. r.]

Pest, 1870 kedden angustns 2. 59, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalma : Az örökösödési eljárás stb. VII. — Jogeset. — Semmitöszéki határozatok. — Indokok. Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához. Mihajlovics Miklós legf. tszéki tanácselnök úrtól. VII. Végre még következő reformok ajánlhatók: 20. Az átadási végzés nemcsak azon örökösnek, ki az által jogot szerez, hanem mind azoknak is, kiknek örökségi — nem pedig egyes tárgyakra vonatkozó — jogai az eljárás tárgyát képezték, vagyis azoknak is kézbesítendő, kik a tárgyalásra megidézve, — sőt azoknak is, kik meg nem idéztetvén, önmaguk, mint örökösök jelentkeztek, akár megtámadták az örökös jogait, kinek a hagyaték végzésileg átadatni határoztatott, akár nem. 21. Az átadási végzés jogerőre emelkedvén, a hagyaték az örökösnek tettleges birtokba átadandó. Ha a hagyatékhoz ingatlan javak is tartoznak, az örökös az átadási végzés alapján minden telekkönyvi hatóságnál, melynek területén az ingatlanok fekszenek, a végzés jogerőre emelkedésének kimutatása mellett, a tulajdonjog bekeblezését kérelmezheti. 22. Az örökösödési peren kivüli eljárás folytán hozott átadási (beszavatol ási) végzés alapján a hagyaték birtokába jött örökös ellen azok, kik hasonló, vagy erősebb örökségi jogczimmel birnak, a hagyatéknak egészben vagy megfelelő hányadrészbeni átengedése végett az elévülési határidő alatt pert indíthatnak az örökösödési bíróság előtt. Azonban egy harmadik jóhiszemű birtokos, a ki az átadás után a hagyatéknak valamely tárgyát szerezte meg, örökségi jogczimen nem perelhető be. 23. Ha az örökhagyó hitelezője vagy a hagyományos kö/etelését, illetőleg hagyományát az által, hogy a hagyaték az örökös saját vagyonával összevegyittetik, veszélyezettnek véli, szabadságában áll az örökösödési perenkivüli eljárás befejezése előtt kérelmezni, hogy a hagyaték az örökös vagyonától elkülünittessék, és zárgondnok által kezeltes-ék és követelése abból kielégíttessék. Ily esetben azonban a hagyatékot a leltározás nélkül is elfogadó örökös saját vagyonával nem felelős. 24. A ki magát az örökösödési peres eljárás folytán, vagy befejezése után hozott végzés által sértve érzi, szabadságában áll a végzés ellen annak kézbesítését követő naptól számitando 15 nap alatt vagy az első bírósághoz intézett előterjesztést, vagy a felső bírósághoz intézett, deazelső biró-ágnái benyújtandó felebbezést, vagy mindkettőt egybefoglalva, alkalmazásba venni. Ha az első biró az előterjesztésnek helyt ád, saját j végzését megváltoztathatja, a mennyiben ez harmadik ' személy által szerzett jogsérelme nélkül lehetséges. Ha | ezt az első bíróság nem te.-zi, felterjeszti a íélebbezés foly- | tán az összes iratokat a felsőbíróságnak, melynek végzése ellen, ha az első bíróságétól különböző, valamint az előterjesztésnek helytadó első bírósági végzés ellen is szintén felebbezésnek van helye. 25. A bíróság belátásától függ azon előterjesztéseknek és felebbezéseknek is, melyek a határidő után adattak be, helyt adni, a mennyiban a végzés harmadik személy hátránya nélkül megváltoztatható. És ezek lennének a reform fővonalai az örökösödrsi eljárás uj szabályzatának. Azonban nincs észrevételem az ellen, hogy a perrdtásnak 591. 592. 593. és 594. §§-ai is meghagyattassanak, Egyébiránt önként értetődik, hogy a szabályoknak uj szerkesztésénél az eljárásnak oly mellék ágaira is, melyek a fennebbi fővonásokban nem említtetnek, de azokkal összeköttetésben vannak, kellő figyelmet kellene fordítani. Jogeset. Közli Dús László ügyvéd ur (N.-Váradon.) Ártándi lakos Fazokas Sándor és kiskorú gyermekei Fazokas Ágnes és Sándor a tekk. felvétel alkalmával mint határozatlan részekbeni közös tulajdonosok jegyeztettek be az ártándi 120 sz. telekjegyzőkönyvbe. Történt azonban, hogy 1860. évben özv. Fazokas Sándor valamitolvajlásba elegyedett, minek következtében Biharmegye akkori bünfenyitő törvényszé ke által bűnösnek találtatott s elítéltetett, elmarasztaltatván a kártérítés és rabtartási költségek megfizetésében is; és egyúttal elrendeltetett, hogy mindezen marasztalási összeg ingó és ingatlan javaiból hajtassékbe. De Fazokos Sándornak ingósága nem volt, tehát 1861. évben az ártándi 120 sztjkvben foglalt ingatlan eladása határoztatott s ennek foganatosításával akkori s jelenben is megyei esküdt Fehér Elek bízatott meg, anélkül azonban, hogy erről a megyei árvát örvszk értesítve lett volna, és az árverelés ^S^jbJL sz. a. árverési jegyzőkönyv igazolása szerint foganatosíttatott is. Az árverési jegyzőkönyv szóról szóra igy hangzik : n—TíTT— Árverési jegyzőkönyv felvétetett sárréti járás alólirt szolgabírói szakasz esküdtje által Artándon, september 15. 1861. a fentebbi szám alatt Biharmegye bünfenyitó törvényszéke ítélete folytán ártándi lakos Fazokas Sándor mint vádlott vagyona ellenébe Bernát Simon részére megítélt 259 fr. és tekintetesHodossy Miklós ur részére megitélt 38 ft. 34 kr. száznyo'cz köböl zabnak a Bernát Simon i észére megítélt 259 ftra menő kartalanitási összege és Hulossy Miklós urnák többféle holmijának elorzási karaja 38 ft. és 34 kr behajtása tárgyában. Hol is a helyszínén végrehajtó esküdt megjelenvén, 59