Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 6. szám - Észrevételek a felsőbb itélőszékek félévi működésének eredményére [1. r.]

24 sittetett, 3 az ellene semmis, panaszt adott be, lényegileg következő okokból: Weisz Rozália az elárverezett szőlőre zálogjogot nem nyervén, a perr. 459. §. értelmébeni érdekelt felnek nem tekinthető, tehát kérelmére uj árverés sem volt elrendelhető. Továbbá a perr. 459. §-nak szigora az elhunyt Meiseles Ábrahám örököseire ki nem terjeszthető, minthogy az árverésileg megvett ingatlan vételárának kifizetésére felhiva sem voltak. És mert M. Ábrahám vételártartozását M. Salamon betáblázott hitelező saját részébe kérte beszámitatni, mi 4000 ftot, a vételár pedig csak 1100 ftot tesz; s ezen kérelem hallgatag el is fogadtatott, mert árfelosztási tárgyalás tartatott. Ezen semmis, panasz az eljáró tszék által 1869. okt. 30. hivatalból visszautasitatott, hivatkozván arra mikép a polg. perrendben nem találtatik rendelkezés arról, hogy ott, hol az első bíróság a sem. panasz beadásának helyét nem látja, azt neki visszautasítani ne lehessen; és mert nemcsak a 282. §. alapján egyedül, hanem alkalmazással a 285. §-ra, másnemű határozatok elleni felebbezés is visszautasítandó hivatalból. Ezen visszautasító végzés ellen M. Márkus ismét sem. panaszszal élt; főleg, mert a perr. 282. §. szerint cs*k elkésve beadott panaszok utasíthatók vissza hivatalból; és mert az uj árverési végzés kézbesítettnek nem is lenne tekinthető, ha M. Ábrahám elhú iyta bebizonyitottnak nem tekintetnék. ASemmitőszék a tszéknek panaszt visszautasító 1869. okt. 30-i végzését megsemmisítette s a tszéket utasította, hogy M Márkusnak azon állítása bebizonyítására, hogy ő M. Ábrahám hagyatékának megbízott képviselője, annak örököse, s öröktársai jogfentartója, záros határidőt kitűzvén, a kifej lendőkhöz képest szabályszerűen járjon el; „mert a semmis, panaszszal megtámadott 365. sz. a. végzés Meiseles Ábrahám örökösei részére M. Márkusnak rendeltetett kézbesittetni, a?, utóbbi által beadott semmÍ6. panasz tehát azonnal vissza nem utasíttathatván, tekintve, hogy M. Márkus seuimis. panaszában több személy nevében lépett fel, a nélkül, hogy felhatalmazását igazolta volna, a hiányzó felhatalmazás pótlása iránt intézkedni,s a további eljárást ezen pótlás eredményétől felfüggeszteni kellett. (1869. decz. 29. — 4465. sz. a.) Uj halasztási halárnap kitűzése a kir. tábla Ítélete elleni panaszra teendő észrevételezésre — nem tartozik azon esetek közé, melyekben semmiségi panaszszal élni lehetne. Okolicsányi Gusztáv Liptómegye tszéke előtt Visnyóvszky Péter ellen zálogváltó pert folytatván, abban alperes a kir. tábla ítélete ellen senimiségi panaszt adott be, s az 1869. nov. 19-én felperessel küzöltetettazon meghagyás kapcsában, hogy nov. 27-én a pertárban jelenjen meg és miután a panasz másodbirósági Ítélet ellen van beadva, és a felett felperes még nem nyilatkozott, a panasz feletti észrevételeit jegyzőkönyvbe mondja be. Felperes képviselő ügyvede helyett az napon megbízottja jelenvén meg, az többnemü fontos okukból halasztást kért az észrevételek megtehetése végett ujabb határnap kitűzésével. A tszék 1869. nov. 29 én 1195. sz. végzésével uj határnapot tűzött ki. Ezen végzés ellen alperes semmis, panaszt adott be. A Semmitőszék határozata igy szól: „A semmiségi panasz elvettetik ; „mert ezen eset nem tartozik azok közé, melyek ellen a perr. 297. §. értelmében külön semmiségi panaszszal élni lehetne, miért annak helyt adni nem lehet. (1869. decz. 31. — 4992. sz. a.) 1869. évi XVI. törvényczikk, a pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg s illeték szabályozásáról. Szentesítést nyert 1869. dec. 22. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1869. dec. 23. Megjelent az „Országos Törvénytár"-ban 1869. évi december hó 24-dikén. MielsőFerencz József stb. Az 1868-dik XXIII. törvényczikk 30-ik § sa és ugyanazon évi LVIII. törvényczikk folytán rendeltetik: 1. §. A magyar korona országainak területén fennálló, vagy jövőben alakítandó pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek, a mennyiben a jelen törvény másként nem intézkedik, ugyanazon bélyeget és illetéket kötelesek fizetni, mely az egyes magán-polgárokra van kiszabva. 2. §. Oly egyletek és intézetek,melyek a vállalkozóknak vagy részvényes tagoknak a vállalat nyereményéből vagy osztalékra nyújtanak igényt, iparüzlettel vagy kereskedéssel foglalkoznak, szóval közkereseti társulatoknak tekintendők : üzleti könyveikre és feljegyzéseikre nézve bélyegkötelesek. 3. §. Tudományos, művészeti, gazdasági, kegyeleti és jótékony egyletek, a mennyiben czéljok nem pénzbeli nyereségre van irányozva, a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikba és irataikra nézve, a peres eljárás kivételével, bélyegmenteBek. 4. §. Bölcsödé, kisdedóvó, árvák nevelésére keletkezett, keresetképességgel nem biró egyéneknek ideiglenes vagy állandó segélyzésére alakult, továbbá orvosi, segély, betegápolás, vagy temetési költségek fedezésére létesített egyletek, társulatok, és intézetek, ha működésük a főczélon túlmenő nyereményre nem terjed ki, — üzletükre nézve bélyegmentességben részesülnek. 5. §. Eklmezési, előlegezési és egyátalában önsegélyezési társulatok, egyletek és népbankok, ha üzletök a társulat tagjainak nyújtott segélyzésen, élelmezésen, vagy előlegezésen tul más nyereményre és kereseti ágra nem terjed ki, bélyegmentesek az üzleti- és letéti-könyvekre, a társulat irányában maguk a tagok által az alapszabályok értelmében kiállított kötvényekre, valamint a betételekről és a felvett vagy visszafizetett kölcsön-előlegekről kiállított vétbizonyitványokra (nyugta) nézve is. 6. §. Ha az5.§-ban emiitett egyletek saját tagjaiknak nyújtott segélyezésen, élelmezésen, vagy előlegezésen túlterjedő más haszonhajtó üzletekkel is foglalkoznak, ez esetben a jelen törvénynek azon üzletekre vonatkozó rendeletei alá esnek. 7. §. Közkereseti társulatoknak részvényei, ha meghatározott névre, vagy czégre állíttattak ki, a II. fokozatú bélyegilleték alá esnek; mely illeték a részvények kibocsátása előtt közvetlenül fizettetik az illető pénztárba. Az illeték kiszabása az egyes részvények kifejezett értékösszege után járó illetékek összeszámítása által eszközöltetik. Ha az ily részvények a részvénytulajdonos által másra ruháztatnak át, az ily átruházástól a Il-ik fokozatú illeték az átruházáskori érték szerint akkor fizetendő, midőn az uj tulajdonos nevére más részvény állíttatik ki. (Folyt, köv.) Felelős azerhesztő és kiadó-tulajdontx SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 1669 .\yom-iiott Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. sz. a.