Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 58. szám - Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához [6. r.]

Pest. 1870. péntek július 29. 58. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dchreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalma: Az örökösödési eljárás stb. VI. Legfőbb itélőszéki döntvények. Semmitőszéki határozatok. Indokok. Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához. Mihajlovics Miklós leyf. tszéki tanácselnök úrtól. VI. A továbbijavitások következők lennének: 11. A biróság, mihelyt az önjogosulatlan személyek képviseltetéséről gondoskodva lett, az örökségi jog tisztába hozatala, s ha több örökös van érdekelve, az egyesség megkísérlésére, az osztály, ha kívántatnék, és egyéb netán szükséges intézkedések megtétele végetti tárgyalásra határnapot tűz ki, mely 30 napnál, a 13-ik pont alatti esetben pedig félévnél nem rövidebb és ez utóbbi esetben nem is hosszabb határidőre tűzendő ki. 12. Ezen határidőre az örökösök, a mennyiben a haláleset felvételéből vagy más körülményekből ismeretesek, személyes, vagy megbízott általi megjelenésre oly megjegyzés mellett idéztetnek meg; hogy nyilatkozzanak, váljon a hagyatékot mint örökösök és pedig leltározás mellett, vagy annélkül átvenni kivánják-é, és hogy örökségi jogukat, ha kétségbe vonatnék, igazolják; hogy továbbá ha meg nem jelennének, az fog vélelmeztetni, hogy a hagyatékot leltározás nélkül kívánják átvenni, az örökösödési eljárás pedig távollétükben is folytattatni, s befejeztetni, végre amennyiben örökösökül ismertetnének el, a hagyatéknak őket illető része, a részükre és veszélyükre kinevezendő gondnoknak átadatni fog 13. A távollévő vagyis ismeretlen tartózkodásu örökösökre nézve, valamint azon esetben is, hol nincs tudva, van-e örökös, az idézés hirdetvény utján eszközlendő, és a hivatalos 'apba, szükség esetében pedig egyéb lapokba is háromszor beigtatandó, és ebbe a 12. pontban érintett megjegyzés felveendő, azon különbséggel, hogy a távollévő örökösök nevében a már kinevezett gondnok fog örökségi nyilatkozatot beadni, illetőleg kijelenteni, a hol pedig nincs tudva hogy van e örökös, a megjegyzés akként módosítandó, mikép ha senki sem jelentkezik, a hagyaték a korona ügyészének át fog adatni, a későbben jelentkező örökösöknek csupán perutja tartatván fenn. 14. A tárgyalás mórija jegyzőkönyvi, de az örökösöknek és gondnoknak szabadságukban áll írásban is nyilatkozni. 15. A tárgyaláskor tartoznak az örökösök az idéző végzés értelmében nyilatkozni. Ha az örökösök jogai kétségbe nem vonatnak, a tárgyalás befejezendő, és a hagyaték nekik végzésileg átadandó. Azonban ha a végrendeletben hagyományok is foglaltatnak, az örökösök az átadási végzés hozatala előtt kimutatni tartoznak, hogy hagyományosokat a hagyományokról értesitték. 16. Ha pedig az örökösök jogai vagy a megidézett örökösök, vagy meg sem idézett, de szintén örökösi minőségben megjelenő harmadik személy által kétségbe vonatnak, alapuljon bár az örökösöknek örökségi igényük ugyanazon, vagy ellentétes jogczimen, azok, kiknek jogaik kétségbe vonatnak, tartoznak azokat okiratilag igazolni. És ha az egyes°ég ekkor sem sikerülne, a biróság végzét hozand, és abban meghatározza, hogy melyik örökös utasíttassák a törvény rendes útjára. 17. A szerződési örökös ellenében mind a végrendeleti, mind pedig a törvényes örökös; a végrendeleti ellenében pedig a törvényes örökös utasítandó peruijára. Ha pedig a jogczim ugyanaz, a biróság belátására bizatik, kit fog a törvény rendes útjára utasítani. 18. A per indítására 30 napi határidő tűzendő ki. Ezen határidő leteltéig, valamint ha a per megindittatott, ennek jogérvényes eldöntéséig, a hagyatékátadása felfüggesztendő, a per megindításának elmulasztása esetében pedig a hagyaték a többi örökösöknek átadandó. 19. Azon végzésben, melylyel a hagyaték az örökösöknek általadatni rendeltetik, kiteendő az örökhagyó halála vagy holtnak nyilvánítása napja; — továbbá az, váljon végrendelet hátrahagyásával, vagy anélkül halt-e meg; — továbbá hogy az örökösök, kiknek a hagyaték átadatik, a szerződés, vagy végrendelet, vagy törvény alapján nyilatkoztak-e örökösökül; és hogy a hagyaték nekik az egyik vagy a másik jogczim alapján adatik által; — hogy továbbá az örökösök leltározás mellett, vagy annélkül nyilatkoztak-e örökösöknek; — hogy a hagyaték ingókból vagy ingatlanokból is áll-e, végre kifejezendő, hogy az egyes örökösöket a hagyatéknak mily hányadrésze illeti. Ha az örökösök között az eljárás folytán barátságos uton osztály jött létre, minek alapján a hagyaték természetben felosztatott az örökösök között, azon ingók és ingatlanok, melyek mindegyik örökösnek osztályrészül jutottak, elősorolandók, ha pedig bizonyos, különben egy egészet képező ingatlan felosztatott, mi csak mérnöki rajz szerint történhetik meg, az osztályrészek a mérnöki rajzban előforduló jegyek szerint az átadási végzésben kijelölendők. Ide még azon megjegyzést kell tennem, mikép az egyes hagyatéki tárgyak elsorolása a végzésben az osztály esetét kivéve nemcsak szükséges, de gondosan mellőzendő. .Melléklet Heckenast G. jogszaki kiadmányainak árjegyzéke. 58