Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 57. szám - A pesti kir. elsőbiróságu váltótörvényszék 1870. jan.-juniusi ügykimutatása

227 tositása alkalmával a használt becsüsökön kivül még két | tanú nem alkalmaztatott, nem képez oly szabálytalansá- | got, mely semmiségi panasz alapjául szolgálhatna. (1870. július 13-kán. — 6314. sz.) A szolgálali bér iránti keresetek — mint adóssági ter­mészetűek, személyes kereseteknek tekintetvén, ezek illetőségét követik — idegen földön lakók ellenében is. A szolgálat helyének, hol a fizetés a dolog természeténél fogva teljesítendő, illetősége csak akkor érvényes, ha a szol­gálati viszony a felek közt még fenn áll. Krehan József Zalamegye muraközi járás Dráva vi­déki szolgabirája előtt Alsó-AustriábanWelsben lakó Fritsch Ferencz földbirtokost f. év márcz. 11-kén beadott kerese­tével sommás uton beperelte 483. ft. szolgálati bérhátra­lék s 65 ft. utazási költség megfizetése végett. Kereseté­ben előadja, hogy alperes a csáktornyai uradalom egy­részét kibérelvén, ezen bérlett birtokán felperes 1862. dec. 1-től 1868. évig 400 ft. évi fizetés mellett gazdatiszti szol­gálatban állott, s annak fejében az a kereseti összeggel adósa maradt Alperes tárgyaláskor kifogást tett a birói illetőség ellen; mert neki a 34. § ban az illetékességhez megkivánt állandó szállása vagy birtoka nincsen Magyarországban; 1868-ban az itteni haszonbérről is lemondván, itt min­den birtokviszonya megszűnt. — Ez ellen felperes azt hozza fel, hogy ő itt ez országban volt alperesnek gazda­tisztje, következőleg minden abból származott jogviszony, tehát az elmaradt fizetésének megtérítése is itt, a magyar biróságok által elintézendő és pedig annál inkább, mert törvényeink szerint a fél ott perelhető be, hol kötelezett­sége teljesítendő volt. Az eljáró szbiróság f. év május 28-án 791. sz. alatti végzésével az illetéktelenségét kimondotta s felperest ke­resetével elutasította. Ez az ellen semm. panaszt adott be. j A Semmitőszék a sem. panaszt elvetette; „mert a szolgálati bér iránti keresetek az adóssági keresetek természetével birván és e szerint személyes ke­resetek levén, azokban a birói illetőséget a perr. 30. §-ként alperes rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozza; s e szabály alól csak azon esetben van kivételnek helye, ha a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely van kikötve; „a jelen esetben alperes lakhelyét tekintve, miután alperes Welsben Felső-Austriában lakik, a megkeresett bíróság nyilván illetéktelen; „a kötelezettség teljesítésének helyét tekintve pedig, miután irómányszerűleg a fölvett bíróság illetősége alá tartozó hely kikötése nem igazoltatott; az csak azon eset­ben lehetne illetékes, ha a szolgálati viszony fel- és alperes közt még fennállana; mert csak ezen esetben lehetne azt mondani, hogy a fizetés a dolog természete szerint a szol­gálat helyén teljesítendő; a szolgálati viszony azonban felperes beismerése szerint is még 1866 végével meg­szűnt; az eljáró bíróság tehát nem követett el semmiséget az által, hogy ez ügyben birói illetéktelenségét kimon­dotta. (1870. jul. 14. - 6425. sz.) A peres ügy, a polgárjogi eljárás felfüggesztésével, a bűnvádi bírósághoz hivatalból csak azon esetben átleendő, ha valamely tény bűnvádi elitélése nélkül, a polgárjogi kereset tárgya felett birói határozatot hozni egyátalában nem lehet. Jakobi Katalinnak G-yulafehérvár város törvény­széke előtt Barruch Gyula végrehajtató és Jakobi Grott­lieb végrehajtást szenvedő ellen támasztott igényperében az eljáró törvényszék 1869. sept. 13-kán 1339. sz. a. kelt végzésével a polgárjogi eljárást felfüggesztette s az ügy­nek bűnvádi bírósághoz való áttételét elrendelte; mert a pertárgyául szolgált váltó körüli hamisításnak jelenségei nyilvánultak, Jakobi Katalin az aláírást tagadván, a fel­hívott tanúk pedig annak valódiságát egyátalában nem bizonyítván, miért is az aláírás hamisságának kiderítése végett a perrend 10. §. értelmében az ügyiratok a bűn­vádi bírósághoz átteendők voltak. Ez ellen végrehajtató semm. panaszt adott be; mert a kérdéses váltóaláirás valódiságának igazolására főhit ajánltatott, s eziránt a felek ki is hallgattattak. A polgári ügy bűnvádi bírósághoz pedig át nem tétethetik, mig polgári uton valamit bizonyitani lehet. A Semmitőszék az eljáró városi bíróság idézett végzését megsemmisítette s azt szabályszerű határozatho­zatalra utasította; „mert a perrend 10. §. szerint valamely büntetésre méltó cselekménynek a polgári per folyama alatt felme­rülő jelenségei folytán, a polgári eljárás felfüggesztésének, és a bűnös cselekvény előzetes kiderítése s elitélése végett a pernek bűnvádi bírósághoz való hivatalbóli áttételének egyedül akkor van helye, ha a kérdéses cselekvény elité­lése nélkül a polgári kereset tárgya felett határozatot hozni egyátalában nem lehetne; mely eset jelen ügynél elő nem fordul, miután az igénykereset tárgya felett és azon kérdés felett is, váljon az alperesi ellenbeszédben említett betáblázási záradéknak felperes általi, s ez utóbbi részéről tagadott aláírása való-e? előzetes bűnvádi eljárás nélkül is lehet határozatot hozni." (1870. márczius 8-án. 1239. szám alatt.) A végrehajtás felfüggesztése iránti kereset beadása a fog­lalás foganatositásál nem akadályozza. Az csak az árverésre nézve birhal halasztó hatálylyal. Grach Sarolta férjétől B. Arnoldtól szentszékileg el­választatván, a nő- s gyermektartás költségei fejében a gecsei birtokból B. Arnoldot illető összes haszonvétel G-rach. Saroltának oda Ítéltetett. Ennek folytán felperes folyamo­dott, hogy miután volt férje az egész 1868—1869-ki ha­szonbért már előre felvette, megítélt követelése pedig 829 frtot tesz, a mennyiben ez azon birtok jövedelméből már ki nem telnék, a végrehajtás B. hivatali fizetésére rendeltessék el. — Ennek megfelelőleg Abaujmegye tör­vényszéke által a végrehajtás 1869. nov. 19-én 4353. sz. alatt nevezett birtok haszonbérére, s továbbá, minthogy azt alperes már felszedte 1869. decz. 30-kán 5363. sz. a. végzéssel alperes tiszti fizetésére rendeltetett el, s az Kés­márk város tszéke által foglalás utján foganatosíttatott. Ez ellen alperes semm. panaszszal élt azon alapon, mert a végrehajtás megszüntetése iránt keresetet adott be, és az még sem nem tárgy altatott, sem el nem intéztetett. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert a perrend 375. §. rendeletéhez képest a vég­rehajtás felfüggesztése iránti kereset csupán az árverésre nézve birván halasztó hatálylyal — a foglalást nem aka­dályozza; midőn tehát a bíróság a végrehajtás megszün­tetése iránti kereset beadása daczára alperes ellen a fog­lalást elrendelte, szabálytalanságot nem követett el. (1870. jul. 15. — 6146 sz. a.) 57*

Next

/
Thumbnails
Contents