Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 6. szám - Észrevételek a felsőbb itélőszékek félévi működésének eredményére [1. r.]

23 tézésére csak 70 biró. És ez csak 10 uj biró kinevezését indokolhatná. A meglevő hátralékok feldolgozása uj rendszeresített birói helyek felállítását elkerülhetlenül szükségessé nem teszi; mert arra más kisegítő eszköz használtathatván, mihelyt azok elintéztettek, az évi beadmányok 70 birói tag által is elintéztethetvén, a többi birói tag feleslegessé válnék. Hogy pedig egy birói tag 600 érdemleges darabot elvégezni képes, azt kitüntetik a megelőző évek kimutatásai; de állíthatom azért is, mert hiszen Osvald ur kimutatása szerint is a polgári és bűnügyi osztályokban egy-egy előadóra esett átlag 370 db felévre tehát egy évre esik 740. A fődolog az, hogy a bírónak a munkára 3 szabad nap jusson. Ez eléretik az által, ha mindenik négy bíróból álló tanács három nap alatt elvégzi azt, mit három szabad nap alatt a birákuak dolgozuiok kell, esik tehát egy ülési napra 20 db. De ezért a bírák számának túlságos szaporítása nem szükséges, hanem szükséges a hivatali órák szaporítása. Vegye p. o. kezdetét az ülés d. e. pontban 9 órakor, és tartson délután 2 óráig, szórhassanak az előadók arra, hogy a tényállást röviden, és érthetően terjeszszék elő, kerüljenek minden hosszadalmasságot, a tényállás felderítésére nem szükséges apró körülményezést, mellőzzék a prókátoroskodást, és meg fogjuk látni, hogy az 1870. év vége más eredményt fog kitüntetni, mint a mult év. A másik elkerülhetlen körülmény az, hogy minden bírói hely folytonosan betöltve legyen, és ez oly pontosan megtartassék, mikép azon esetben, ha valamelyik tag elnökölne, helyette azonnal más előadó biró rendeltessék; mi nem lehetetlen. Kísérletet tehetvén egyelőre szavazat nélkül az ügyesebb fogalmazókkal is. Azt hiszszük a siker nem maradhat el, különösen, ha minden biró áthatva hivatásának érzetétől,1 e 1 k i i s m e r e t e s e n betölti azon helyet, melyet elfoglal. Hogy egyébiránt a birák dolgozó napjai a tanácsülések ajánlott rendére zavarólag ne hathassanak, lehet a 10 ujan rendszeresítendő bíróval egyidejűleg két tanácselnököt is kinevezni, hogy igy a birák az előadástól el ne vonassanak. A hátralékok elintézése iránt legczélszerűbben akkép lehetne intézkedni, hogy a megyei és városi törvényszékektől a jelesebb birák, vagy kitűnőbb ügyvédek szolgálattételre berendeltetnének, természetesen vagy napi dijak, vagy valamely általányban meghatározandó jutalomdij mellett. Mert, hogy a hátralékokat meg kell szüntetni, s a felebbviteli törvényszékeket currens állapotra kell juttatni, elodázhatlan szükségességgé vált, min azonban csak ideiglenes tartamú rendkívüli intézkedések, de nem rendszeresített birói szaporítás által lehet és szabad segíteni. — (Folytatjuk). Seniniitöszéki határozatok. A gyárak — mint jogi személyek — igazgatóik által képviseltetnek (perr. 84. $.) s mint ilyenek azok által megidézendök. Az idézés annak mellőzésével eszközöltetvén, p. o. a gyárpénztárnoknak kézbesittetvén, meg nem történtnek tekintendő, s a reá alapított ítélet s eljárás megsemmisítendő. G-utfreund Jakabnak Harvel József mint a kishalasi czukor-gyár igazgatója ellen folytatott sommás perében, az eljáró nógrádmegyei szbiróság alperest 1869. jun. 12. | kelt ítélettel elmarasztalta. Ezen ítélet alperes gyár részé| ről a pénztárnoknak kézbesittetett június 15-én; s ellene alperes június 28-ikán, állítólag elkésve, semmis, panaszt adott be, mi visszautasittatotí, s felperes kértére a végrehajtás elrendeltetett s sept. 17-én foganatosíttatott. Ezen s a megelőző összes eljárás ellen alperes okt. 4-kén sem. panaszt adott be, melyben panaszo'ja: hogy az idézés a perr. 33. §. sértésével nem neki, hanem a gyár pénztárnokának kézbesittetett, (297. §. 14. 16. p. semmiség), hogy a 116. §. rendelete ellenére nem 8, hanem csak 3 napi határidő' adatot: a megjelenésre, noha a biró lakhelyétől különböző helyen lakik (297. 12. p.) hogy az Ítélet nem személy, hanem holt tárgy t. i. a czukor-gyár ellen hozatott, holott a perrend (245. 248. 249. 251. síb.) mindenütt személyekről beszél s a 258. §. a névnek kijavításáról intézkedik, miből világos, hogy a per csak névvel biró személy ellen folyhat; hogy végrehajtásnál a gyár Wertheim pénztára is lefoglaltatott, mi a gyárnak oly nélkülözhetlen eszköze, mi nélkül egy napig sem folytathatja üzletét; és az ismeretlen igénylők 15 napi jelentkezésre fel nem hivattak, stb. stb. A Semmitőszé k következő határozatot hozott: „A biróság által hivatalból visszautasított 236. sz. sem. panasz, mely a 41. sz. a. ítélet ellen van intézve a perr. 297. §-nak 14. 16. pontjaira levén alapítva, a 298. §. a) p. szerint elkésettnek nem tekintethetvén s igy az e. biróság által hivatalból visszautasítható nem levén, ezúttal sziutén figyelembe vétetik s úgy ezen mint a 2-dik 332. számú sem. panasznak hely adatván — az eljáró biróság által eszközölt idézés folytán június 12- kén hozott ítélet minden következményeivel együtt megsemmisíttetik s az eljáró bírónak meghagyatik, hogy kis halasi czukor-gyárt, annak tudvalevő igazgatója személyében, szabályszerűleg megidéztetvén, s a tárgyalásra uj határnapot tűzvén ki; uj Ítéletet hozzon; „mert a perrend 84. §-sa szerint a 33. §-ban emiitett jogi személyek — tehát a gyárak is — azoknak igazgatói által képviseltetnek; midőn tehát a kis-halasi czukor-gyár ellen indított kereset folytán elrendelt megidézésnél annak tudvalevő igazgatója mellőztetett, ez úgy tekintendő, mintha idézés nem is történt volna, s igy a 297. §. 16. pontjának esete forog fenn. (1869. dec. 28-án. 3211. sz. a.) Ha az örökösök nevében egy harmadik személy által semmiségi panasz adatik be, a nélkül, hogy az felhatalmazását igazolná, a semmiségi panasz nem visszautasítandó, hanem a hiányzó meghatalmazás pótlása iránt teendő intézkedés. Rudolf Pálnak Meiseles József elleni perében Beregmegye telekk. tszéke által a végrehajtás elrendeltetvén, alperes háza és szőleje elárvereztetett. Az egyrészben befolyt vételár felosztása iránt tárgyalás rendeltetett s az meg is tartatott. Másnap özv. Baronné Veis Rozália — alperesnek egyik érdekelt hitelezője, kérvényt adott be egy ujabb árverés elrendelése végett, azon okból, mert a Meiseles Ábrahám által megvett ingatlan vételára ki nem fizettetett; s egyszersmind a szőllőtermés azonnali zár alá vételét is kérte, mivel vevő M. Ábrahám időközben elhalt. A tszék 1869. okt. 17-ikén 365. sz. a. a kérvényhez képest az uj árverést elrendelte a perr. 459. §. alapján. Ezen végzés az elhúnyt M. Ábrahám testvégének, mint az Örökösök képviselőjének, Meiseles Márkusnak kézbe-