Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 55. szám - A legf. itélőszék elnökének leköszönése - Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához [3. r.]

21 9 kül, hogy ellentétes jogczimekye hivatkoznának, és anél- | kül, hogy ugyanazon jogczimre hivatkozva ellentétes j igényeket támasztanának, osztály részeik mennyisége iránt megegyezni nem tudnak, mégis azon képtelenségre vezet az 583. §., hogy midőn például, valamennyi örökösök a végrendeletre hivatkoznak, a biró az osztályt a végren­delet mellőzésével a törvényes örökösödés szabályai sze­rint rendelné el, s igy valamennyi örökös kérelme és kí­vánsága ellenére járna el, mi képtelenség volna, főkép oly esetben, midőn az örökségi jog az örökösöket vagy azok­nak egyikét vagy másikát törvénynél fogva nem illeti, s a végrendelet, melyre mindnyájan hivatkoznak, még sem vétetik figyelembe; mert a biró az 583. §. világos szavai szerint a törv. örökösödés szabályai szerint tartozik a ha­gyatékot felosztani. Például az örökhagyókét saját gyer­mekét és testvérjének egy gyermekét nevezi ki örökösö­kül; testvérjének gyermekét nem illetvén a törvényes örökségi jog, a biró a hagyatékot a törvényes örökösödés szabályai szerint az örökhagyó két fia között osztaná fel, holott ezek is a végrendeletre, mely a harmadiknak is kedvez, hivatkoznak. Seiumitöszéki határozatok. Ingatlan tulajdonjogot tárgyazó vételi szerződés, átruhá­zási okmány kiállítása iránti kereset nem a birtokbiróság ha­táskörébe, hanem a személyes illetőség alá tartozik. Stark Ármin Bartsch Anna ellen Szepesmegye tszéke előtt pert indiiott, melynek tárgyát egy telekkönyvi in­gatlan szerzéséről szóló okirat kiállítása képezé. Felperes előadja, mikép Bartschtól a menhardi telekjkönyvben 767. sz. a. házat megvette, arra 100 frt. foglalót adott, de idő rövidsége miatt az írásbeli szerző­dést ki nem állították, abban egyezvén meg, hogy az első résziéi fizetéskor alperes az okmányt kiállitandja. Ekkor azonban alperes azt megtagadta; mi nélkül szerzett tulaj­donjoga telekkönyvi bekebelezését nem eszközöltetheti. Alperes a birói illetőség ellen tett kifogást, miután a kereset ingatlan tulajdonjogra vonatkozik, ily kereset pedig a perr. 18. 42. §§. szerint a birtokbirósághoz tarto­zik. — Felperes ezen kifogást elvettetni kéri, mivel a ke­reset nem a megvett ház tulajdonjogának érvényesítésére, hanem a telekk. bekebelezésre szükséges vételi okmány­nak kiállittatására vonatkozik, tehát nem dologbani, hanem dologhozi — személyes jogot tartalmaz, mi feletti hatá­rozat nem a birtok, hanem a személyes bíróság illetősé­géhez tartozik. A törvényszék f. év május 12-kén 558. sz. a. kelt végzésével az alperesi illetőségi kifogásokat elvetette s al­perest a perköltségben elmarasztalta; mert a kereset nem ingatlan vagyon átruházását, hanem csak egy okmány ki­állítását czélozza, alperes személyes biróságát pedig a me­gyetszék képezi. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be mert a kere­set tulajdonjog átruházását magában foglaló szerződés ki­állítását czélozván, ez a birtokbiróság körébe tartozik, an­nál inkább, mert azzal felperes egyedül bizonyos tulajdon­jog átruházását akarja kieszközöltetni, mit már elő is je­gyeztetett, de kérelmével a kir. tábla által elutasittatott. A Semmitőszék e panaszt elvetette. „mert a kereset nem a tulajdonjog elismerése, ha­nem a formaszerinti vételi szerződés, illetőleg az átruhá­| zási okmány kiállítása iránt levén indítva, ezen szerződés | teljesítésére irányzott, tehát személyes kereset a perr. 30. illetőleg 35. §. szerint illetékes személyes bíróság előtt helyesen lett folyamatba téve. (1870. június 18-án. — 5623. sz. a.) Előleges tanúbizonyilást megtagadó végzések ellen semm. panasznak van helye. Az 534. §. azon kilételének: „a per kimenetéig eleshelik bizonyítékától'''' igazolására elégséges annak igazolása, hogy a tanúk közül kellő már elhalt. Hermán Zsigmond s érdektársai másrészről Szeredi Pál s érdektársai között bizonyos végrendelet érvényes­sége iránt Zalamegye tszéke előtt folyamatban levő per­ben alperes részéről a tszékhez azon kérvény adatott be, hogy az előleges tanúkihallgatás megengedtessék és el­rendeltessék. A tszék f. év febr. 4-én 558. sz. végzésével folya­modókat kérelmükkel elutasította; mert folyamodók nem igazolták, hogy az előleges tanúbizony iték kivételének megrendelése nélkül bizonyítékuktól a per kimeneteléig eleshetnének, nevezetesen nem igazolták H. és S. tanúk öregségét vagy aggasztó betegségét, S. József tanúra nézve pedig csak azt hozták fel, hogy mint minden ember, ugy az is halandó, a nélkül, hogy halálának rövid idő alatti bekövetkezhetése bármivel is támogattatott volna. Ez ellen alperesek sem. panaszt adtak be; mert a tszék nem a perr. szabályai értelmében határozott, az elő­leges tanúbizonyiték kivétele a perr. 534. §. szerint any­nyival inkább elrendelendő lett volna, mivel az ellenfél is jelen lehet a tanúkihallgatásnál, ellenkérdéseket te­het s igy érdekeire felügyelhet; mert továbbá a végren­deletet aláirt tanúk bizonyíthatják, hogy az örökhagyó arról mit sem tudott, azok közül azonban 3 már elhalván, ha az életben maradt 3 tanú ki nem hallgattatik, azok a per. kimeneteléig elhalhatván, alperesek minden védel­mükről szolgáló bizonyítéktól eleshetnek; ha pedig élet­ben maradnak, az 538. §. szerint úgy is ujolag ki fognak hallgattatni. A. Semmitőszék e panasznak helyt adott, a tszék végzését a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s azt a kérelmezett előleges tanúkihallgatás iránti intézkedésekre utasította; „mert azon körülmény, hogy a kérdéses végrendelet előttemezői közül kettő már elhalt, kétségbe nem vonat­ván, azáltal eléggé van bizonyítva, hogy folyamodók a per kimeneteléig eleshetnek bizonyítékuktól, melyet jo­gaik védelmére kívánnak használni. (1870. május 28. — 4586. sz a ) Szóbeli birói határozatok semmiségi panasz tárgyát nem képezhetik. Luzsinszky Erzsébetnek mint felperesnek Márk Jó­zsef ellen 1800. for s járulékai iránt folyamatban levő végrehajtási ügyében, Pozsonymegye tszéke f. év. febr. 12. 1360. sz. a. végzésével a nagyszombati járás főszol­gabiráját küldötte ki s ezáltal a végrehajtási becslés tel­jesítésére mart. 22-ke tüzetett ki. Az azonban nem eszkö­zöltetett, mert a kiküldött mart. 21-kén a per. birájától azon hivatalos sürgönyt vette, hogy a marasztalási összeg alperes által kifizettetett. Ez a határidőre megjelent fel­peresi megbízottnak tudtul adatván, utóbbi utazási költ­55*

Next

/
Thumbnails
Contents