Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 55. szám - Igazs. ministeri törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről [9. r.]

220 ségeit s dijait megalapittatni kérte. A szbiró a becslés megszüntetését kimondván, a fenti kérelemnek helyt nem adott, mert a becslés oka megszűnvén, költség sem volt megítélhető. Ezen csak szóval kifejezett határozat e. sem. panaszt emelt, mert teljesen kielégítve nem levén, a kiküldött főszbiró becslést megszüntető határozatát a tszék 1861. sz. végzése és a fél képviselője kérelme ellenére hozta, mi által a 297. §. 18. p. alá eső semmiséget követte el. A Semmitőszék következőleg határozott: „Pozsonymegye nagyszombati járás szolgabi rajának szóbeli határozata ellen emelt helytelen semmiségi panasz visszautasittatik; „mert szóbeli birói határozatok, melyeknek hozatala és tartalma, a felsőbb bíróság előtt tudva nem lehet, birói intézkedés és semmiségi panasz tárgyát nem képezhetik." (1870. jun 15. — 3719. sz a.) Igazs. ministeri törvényjavaslat az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről. ("(Folytatás.) A váltságot ez esetben azon összeg képezi, mely az évibér húszszoros összegéből egy hatod résznek a beszedési és kezelési költségek fejében való levonása után fennmarad. Az évibér mennyisége, a mennyiben egyezkedés nem jő létre, az 1848. év előtt létezett mennyisége és az illető vidéken divatozó legelőbér tekintetbe vételével birói ítélet által határoztatik meg. Az ily téren netalán létező fák külön megváltandók. Egyebekben a megváltás iránt a jelen törvény 17. — 22. §ainak határozatai alkalmazandók. 72- §. A lelkészek számára a legelő-illetmény hasonlókép birtokuk arányához képest szabandó ki; csakhogy ezen résznek, habár aránylag csekélyebb vagy épen semmi birtokkal nem bírnak is, mindenik egyházközségben, a görög keleti szertartásut is ide értve, azon helyen, hol az templommal vagy plébániával el van látva, mindig annyinak kell lenni, a menyit azon középmérték tesz, mely ugyanazon határban egy külső birtokkal ellátott jobbágy számára rendeltetik. Az iskolatanitó számára hasonló illetmény hasítandó ki. 73. §. Azon határokban, melyekben a volt földesúr az úrbérin kivül belső vagy külső birtokot sem maga, sem curialisták által nem birt, s a közös legelő jogával eddig se élt, egyszersmind pedig a közös legelő az eljáró bírósági ítélete szerint oly csekély, hogy a volt jobbágy megkívántatott vonó-marhái részére se ad elegendő élelmet: a földesúr legelőrészt nem igényelhet. 74. §. Viszont a jobbágyoknak sincs igényök a legelőrész kihasitására oly határokban, melyekben az ugaron és réteken kivül. azoknak tilalmazása időpontjáig 1848. év előtt sem léteztek legelők. 75. §. A székelyföldi vegyes községekre nézve, a melyekben az úrbéreseken és esetleg a földesúron kivül szabad székelyek is voltak a közös birtok közös és határozatlan arányú használatában : a lelkészek és tanítók erdő- és legelő-illetményeik kihasitása iránt külön törvény rendelkezik. 76. S- A legelő-elkülönitésre nézve egyebekben a jelen törvény 38., 40.—42. §-ai; valamint a nádlási haszonvételek rendezése iránt a 35.—37. $-ainak határozatai itten is alkalmazandók. 77. §. A kolozsvári 1848. IV. t. cz. által az úrbéri kaposolat véglegesen megszüntetvén, és a földesuraknak ugyanazon törv. czikkely által biztosított kármentesítés nagyobbrészt tettleg már megállapítva és kifizetve lévén, az úrbéri kapcsolatból eredő és következtetett jogok és kötelezettségek elenyésztek. A mennyiben mindazonáltal ezen kármentesítés a földesurak részére még kiszolgáltatva nem lenne: a megtérítendő összeg kiszámítása és kiűzetése az eddig fennállott szabályok szerint eszközlendő. 78. §. A birtokrendezési eljárásnál az országgyűlés mindkét házának felhatalmazása alapján az igazságügyminister által 1868. október 12-én kiadott utasítás (Rend. Tár a 114. sz.) határozatai alkalmazandók, a mennyiben jelen törvény 43,—46., 48.—54., §-ai eltérŐleg nem rendelkeznek, Az Erdélyben fennálló külön úrbéri törvényszékek az első folyamodási kii-, törvényszékek szervezéséig a részökre kijelölt területen azon hatóságot gyakorolják, a mely a jelen, ugy az irtványokról, bérfőldekről, udvartelki birtokról és telepitvényekről szóló törvényekben a törvényszékre ruháztatik. 79. §. Jelen törvény 2., 3., 6., és 55.-59. §-ainak határozatai itten is alkalmazandók. IX. Fejezet. Vegyes intézkedések. 80. §, A mint a birtok szabályozás valamely határban befejeztetett: a jobbágy- és nemesi birtok közötti különbség megszűnik, és mindegyiknél a tulajdonjog kiterjedésére nézve a nemesi birtok iránt fennálló törvényes határozatok irányadók. Ezen szabály a megváltott irtványokra, bérföldekre, szőlőkre, udvartelki és telepitvényi birtokokra is kiterjed. 81. §. A 80. §-ban kimondott elv folytán a tulajdonjog kiterjed a birtokban felfedezendő ásványokra is, a mennyiben azok a bányatörvény határozatai szerint a fentartott ásványok közé nem tartoznak. 82. §. A kőszénre nézve a következők rendeltetnek : a) A jelen törvény hatályba léptekor kőszénre szerzett bányajogositványok, u. m. zártkutatások (Freischürfe) és adományozások : teljes épségben továbbra is fenntartatnak, s azoknak tulajdonosai csak ott kötelesek a földbirtokosnak bért fizetni, hol azt szerződés vagy gyakorlat alapján eddigelé is fizették. (Folyt, köv.) Alólirtak kiadásában megjelent és minden könyvkereskedésben kapható: A magyar büntető eljárás. Irta Knorr Alajos. Ára 1 ft. 20 kr. A magyar polgári perrendtartás magyarázata. Irta Suhayda János. Ára % f. 40 kr. 1865—8-ik évi országgyűlési törvényczikkek kényelmes zsebkiadásban. Ára fűzve 1 ft. 40 kr. diszes kötetben 2 ft. 1869-ik évi országgyűlési törvényczikkek kényelmes zsebkiadásban. Ára fűzve 1 ft. Diszes kötésben 1 fl. 60 kr. A jog- és államtudományi könyvek jegyzékével készséggel szolgálnak ingyen. Pesten, Eggenberger-féle akad. könyvkereskedés (H o f f m a n n és Molnár.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdoiior SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik az. a. 2-ik em. balra Pesten. Í870. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.