Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 54. szám - Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához [2. r.]

215 Ganz Kálmán adósa Kandel József ellen 3000 és hasonlóan ugyanaz ellen 8000 ft. erejéig Ganz Ignácz biztosításért folyamodvány, az f. év május 11-én 272. sz. a. kelt végzéssel elrendeltetett, s 11. 12. 13. napjain foganatosíttatott is. Ezután az adós ellen május 18-kán 883. sz. a. a hitelezők kérelmére a csőd elrendeltetett. Fentebbi, biztosítást nyert hitelezői azonban f. év május 13-kán a rendes polgári bírósághoz Esztergom város egyesbiróságához a fentebbi összegek iránt sommás keresetet adtak be, mire nézve a tárgyalás május 19-re lett kitűzve. Erre megjelent alperesi ügyvéd bejelentvén a csőd megnyitását, tiltakozott jelen kereset közpolgári utoni elintézése ellen s kérte, hogy az az 1840: 22. tcz. értelmében a csődbírósághoz áttétessék. Az egyes eljáró bíróság f. év máj. 19-én 274. sz. a. végzésével a kereset áttételét elrendelte. Ez ellen felperes sem. panaszszal ólt, főleg az okból, mert követelése már a csőd elrendelése előtt ingózáloggal biztosítva levén, keresete arra vonatkozólag a csődtömegtől külön tárgyalandó és elintézendő. A Semmitőszék ennek helyt adott, az egyesbiróság 274. sz. végzését megsemmisítette, s azt a kereset tárgyalására s további törvényszerű eljárásra utasította; „mert alperes ellen a csőd még csak 1870. május 18-án rendeltetett el; felperes részére azonban máj. 11 én elrendelt biztosítás már május 11. 12. 13-kán, tehát a csőd elrendelése előtt foganatosíttatott; miért is felperes a perrend 34 377. §§-hoz képest a lefoglalt ingókhoz zálogjogot nyervén, ezen zálogjogánál fogva a rendes polgári biró előtt annál inkább felléphetett keresetével, mivel az alperes részéről a tárgyalásnál megjelent csődperügyelő nem bizonyította, hogy a felperes részére lefoglalt ingóságok a csődtömeghez lefoglaltattak volna. (1870. jul. 2. 5983. és 5984. sz. a.) Az esküleléíel módjára nézve a vallások közöli semmi különbség sincs törvényileg megalapítva. Megsemmisítendő azon öirói határozat, mely a föesküt a héber vallás szertartásai szerint rendeli leiélet ni. Springer József Zemplénmegye illető járás-szolgabirája előtt Zimmerman Adolfot 79 ft. adóssági tartozás iránt beperelvén, alperes 1869. nov. 19. kihirdetett Ítélettel ama kereseti összegből 24 ft. megfizetése alól felmentetett azon esetre: ha arra a főesküt hébervallási szertartás szerint leteendi. Alperes az eskü-letételi formaság tekintetéből semm. panaszt adott be, azt vitatva, hogy törvényellenesen hagyatott meg az eskünek héb^r szertartások szerinti letétele, miután a törvény s erre vonatkozó rendeletek e tekintetben a vallás-felekezetek közt nem tesznek különbséget. ASemmitőszéka sem. panasznak helyt adott, és az eljáró bíróság Ítéletének a héber szertartás szerinti eskütételre vonatkozó részét megsemmisítette; „mert a törvény az eskületótel módjára nézve a vallások között különbséget nem tevén, a bíróság akkor, midőn a perr. 242. §-ban idézett ügyv. szab. 181. §-tól eltérőleg rendelte az esküt alperes által letétetni, szabálytalanul járván el, Ítéletének ebbeli intézkedése, a perr. 297. § 1. p. alapján megsemmisítendő volt. (1870. június 14. — 5428. sz.) Az öröklési eljárás folyama alatt zárlatot rendelő birói végzés ellen kifogásoknak helye nincsen. Ily kifogásokra való tekintet nélkül, a bíróság köteles a felek meghallgatása után, a zárlataid vett javak kezelése iránt hivatalból intézkedni. Lemák Jánosné kértére szatmárnémeti tszék által Szűcs András javaira 1870. mart. 22 8G4. sz. a. a zárlat elrendeltetett. Ez ellen alperes Szűcs András kifogásokat adott, és 1870. apr. 10-kén 1203. sz. alatt egy kérvényt aziránt, hogy a kinevezett gondnok Gyulay Lajos tiltassék el a zárlat alá vett jószág jövedelmei kezelésétől. A tszék apr. 12-én 1203. sz a. végzésével azt csakugyan el is rendelte — azt a kifogások elintézéséig eltiltván a kezeléstől. Ezen végzés ellen felperes se m. panaszt adott be; mert 1-ör,miután a zárlat s a gondnok ellen kifogásokat kell beadni, s csak e kifogások tárgyalása után lehet a zár felett határozni, helytelenül szüntette meg a tszék alperes egyoldalú kérelmére a zárlatot; 2-or, mert a végzés magának ellenmond, a mennyiben indokaiban azt mondja, hogy a zár alá vett javak jövedelme nem lett zár alá véve, s a zárgondnokot mégis a kifogások elintézéséig eltiltja a jövedelem kezelésétől s így a zárlat hatályát mintegy felfüggeszti. 3. Mert helytelenül fektet súlyt a kifogásokra, miután a mart. 29-én foganatosított zárlat ellen april 7-én, tehát elkésetten adattak be a kifogások. 4. Mert a zárlat alapjául szolgáló végzés szerint, a perr. 588. §. értelmében volt a zárlat foganatosítandó, következőleg az a jövedelemre is kiterjedt. A Semmitőszék e sem. panasznak helyt adott s a tszék apr. 12-ki végzését a perr. 297. §. 22. p. alapján megsemmisítette, azt a perr. 583. §. értelmében utasítván, hogy a feleket a hagyaték mikénti kezelése iránt meghallgatva, ha közöttük e tekintetben megállapodás létre nem jön, a mikénti kezelés felett határozzon ; „mert a városi tszék néhai Szűcs János és neje hagyatékára a zárlatot a perr. 588. §. értelmében rendelvén el, a 327. §-ust helytelenül alkalmazta; minthogy az öröklési eljárás folyama alatt zárlatot rendelő végzés ellen kifogásoknak helye nincsen, — e kifogások elintézésétől tehát a zárlat alá vett hagyatéki javak jövedelmének mikénti kezelését függővé tenui nem lehet, hanem az 588. §. értelmében a bíróság azt a felek meghallgatása után — ha közöttük megállapodás létre nem jön — hivatalból tartozik meghatározni. (1870. május 20. — 4115. sz. a.) A birói illetőség a föeskü letétele által meg nem alapitható. Semmiségi okul nem szolgálhat, ha a bíróság az illetőségi kérdésben bizonyítékul felajánlóit föesküt el nem fogadja Tröszt József és Babocsai János Pest, ferenczvárosi egyesbirósága előtt Orbay Dénest 150 frt. iránt sommás uton beperelték. Tárgyaláskor alperes a birói illetőség ellen kifogást tett, mert ő gödöllői lakos levén, s magát fizetésre Pesten le nem kötvén, be nem perelhető Pesten, hanem csak Gödöllőn. Ennek folytán felperes azon körülményre nézve, hogy alperes magát Pesteni fizetésre kötelezte, azt főesküvel kínálta meg, visszakinálás esetében kész levén azt maga letenni. Alperes ennek ellene mond, mert a perrend szerint a birói illetőség kérdése főesküvel el nem dönthető. Az egyesbiróság 1870. máj 12-ki végzésével felperes kérelmét visszautasítottasbirói illetőségét leszállította és felperest 6 ft. perköltségben elmarasztalta. Ez ellen felp. semm. panaszt adott be. 54*