Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 54. szám - Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához [2. r.]

214 Ezeknélfogva az örökösödési eljárást az örökhagyó lakása szerint illetékes személyes bírósághoz utasittandónak tartom, és a szolgabírói és tszéki bíróság között a szerint, a mint a hagyaték csupán ingókból, vagy ingatlanokból is áll, különbséget nem azért tettem, mivel a törvényszéket mint birtokbiróságot tekintem, miután annak illetékességét is nem az ingatlanok fekvése, hanem az örökhagyó lakása szerint vélem meghatározandónak ; hanem tettem azt azon okból, mivel az ingatlanoknak rendesen — a közvélemény szerint is — nagyobb jelentőség tulajdoníttatván, azok iránti eljárást nagyobb megbízhatósággal a társa?, mint az egyesbiróságokra ruházandónak tartottam. De a birtokbiróságnak mint ilyennek a prdtás 580. §-ban körvonalozott hatáskörét épen nem tartom helyesnek és czélszerűnek. Ugyanis a birtokbiróságnak teendője az idézett §. szerint abban áll, hogy a megjelenő örökösök, habár hivatalos eljárás nélkül is egyeztek, előtte kimutatván, miszerint ők a kizárólagos örökösök, az örökségi jogot ezeken kivül netán igénylőket 45 napi határidőre hírlapi hirdetmény által megidézze, és a jelentkező örökösöket perutra utasítsa. Ezen §. szövegéből az látszik következni, hogy a birtokbiró ág nem tudja, váljon kik azok, kik a megjelenő, és előtte kizárólagos örökségi jogukat igazoló örökösökön kivül tarthatnak még igényt a hagyatékra mint örökösök; mert különben azokat, ha nem egyszersmind távollévők, nem kellene hirdetményileg idézni. Ebből ismét az következik, hogy a birtokbiróság azon jogosult örökösök kérelmére, — mert az 580. §. csakis ezekre vonatkozhatik, miután az 560. §. a. b. d. eseteiben hivatalból jár el — az örökösödési eljárást nem a haláleset felvétele alapján indítja meg, mert különben előtte az örökösök ismeretesek volnának, holott, ha az örökösök ismeretlenek, az 560. §. d) pontja, és 561. és 562. §§. értelmében a haláleset felvétele, mint az örökösödési eljárás alapja lenne eszközlendő. Ez pedig egy anomália, mely az 580. §-ból következik. — A másik anomália abban áll, hogy hirdetmény által az ismeretlen örökösök 45 napi határidőre idéztetnek meg, holott az ismeretes, de csak ismeretlen tartózkodásu, vagyis távollevő örökösök az 576. §. értelmében egy évi határidőre idéztetnek meg, valamint az 560. §. d) pontja alatti és az 593. §-banérintett esetben is, midőn az örökhagyó törvényes örökösök nélkül halt el, az 594. §. értelmében azok, kik magukat örökösi minőségben érdekelteknek vélik, szintén egy évi határidőre idéztetendők. A törvény tehát indokolatlan különbséget tesz egyrészt azon eset között, midőn távollévő örökösök vannak érdekelve, és midőn az örökhagyó törvényes örökösök nélkül halt el, vagyis, midőn az örökösök egészen ismeretlenek; más részt pedig azon eset között, midőn az örökösök közül csak azok, a kik az eljárást kérelmezik,ismeretesek, — azt pedig, váljon van-e még valaki, ki a hagyatékra mint örökös igényt tarthat, a bíróság nem tudja; holott mindkét esetben — a távollévőket ide nem értve — ismeretlen örökösökről van szó, és mégis az első esetben az ismeretlen örökösök épen ugy, mint az ismeretesek, de távollévők hosszabb, vagyis egy évi határidőre; az utóbbi esetben pedig a szintén ismeretlen örökösök csak 45 napi határidőre idéztetendők. Egy örökösödési kérdés. Vidékünkön ez idő szerint egy, a mindennapi életben nem csekély fontosságú örökjogi kérdés foglalkoztatja a szakértőket, melyre következő eset szolgáltatott alkalmat. Soós László zsitva-gyarmati lakos szülőitől 2 hold nemesi vagyont örökölvén, nőül veszi Nagy Rozáliát, ki egyetlen, az anyai 12 hold nemesi birtokból álló hozományt öröklő fiu gyermek hátrahagyásával meghalálozott. ...... lb. Soós László másodszor házasodván, nőül veszi Botka Juliannát, mely házassága alatt 1860-ik év előtt meghal első nejével nemzett 9 éves fia. A fiúról Nagy Rozália 12 holdat tevő hozománya, anyai felmenő ág nem létében az apára száll, ki azt saját nevére telekkönyvezteti. 1868-ik évben magtalanul,s végrendelet nélkül meghal Soós László Botka Julianna özvegyet hagyván hátra. Az özvegy, férjének első nejétől, illetőleg fiáról reá háramlóit 12 hold szerzeményét hitvestársi örökösödési czimen saját nevére átíratván, 1870. évben férjhez megy. Férjhez menetele után szülők nélkül elhalt férjének három testvére megtámadja, s felmenő örökösödés jogán a megholt testvér 2 hold ősi vagyonán kivül, melyet az özvegy 200 o. é. ft. hitbérének elengedésével kiadni kész volt, az örökhagyónak kérdéses 12 hold öröklött szerzeményét is követelvén, ezen utóbbira, minthogy annak kiadatása megtagadtatott, a per függőségét feljegyeztették. Ugy hiszszük, hogy 1848. előtti törvényeink szerint a kérdéses 12 hold, mint megosztozott háza9 testvér végrendelkezés nélkül hátrahagyott osztályos közszerzeményen kivül eső szerzeményéé hagyatékában az oldalrokonok, s az özvegy megelőzésével a fiskus örökösödött volna, kinek öröklése az ősiség eltörlésév el caducitásokra szoríttatván, jelenleg fennálló törvény szerint oly esetekben, midőn lemenők hiányában az özvegy még él, a felmenő ág csak az ő ágáról az örökhagyóra szállott vagyonban örökösödhetik, és a férj szerzeményeiben az özvegy hitvestársi örökösödése a felmenő ágat megelőzi. Ily jogviszonyok közt a férjnek szerzeményéről, s nem közszerzeményéről levén szó, követelhetnek-e az örökhagyó testvérei 2 holdnál többet, mennyi águkról az örökhagyóra leháromlott? Megelőzhetik-e a kérdéses 12 hold férji szerzemény öröklésében az özvegyet? Ha meg nem előzhetik, árthat-e az özvegy hitvestársi örökösödési igényeinek azon körülmény, hogy a kérdéses 12 hold ingatlan több év óta kizárólag örökhagyó nevére telekkönyvezve volt.' Ezen jogeset itt különfélekép fejtegettetik. Nem lenne felesleges s tán minden haszon nélküli, ha jogászaink e vitás ügyet figyelmükre méltatnák és ahhoz tüzetesen hozzá szólanának, hadd tisztuljának, s szilárduljanak a jognézetek. Huszár György. Seniniitöszékí határozatok. A csöd elrendelése előtt foganatosított biztosítás a lefoglalt ingókra zálogjogot nyújt, így a perr. 377. §. szabálya a biztosítás érvénye alatt elrendelt csődhatályára is kiterjedvén. Ez alapon a kereset nem szorítkozik a csődbíróság '..illetőségére, hanem a rendes polgári bíróság előtt érvényesíthető. Eszerint a 377 §. mint későbbi törvény által megváltoztattatott az 1840. 22.ÍCZ. 2. 47. §§ rendelete, mely a bukott ellen folyamatban levő minden pert a csődbírósághoz áttétetni rendeli. Ily esetben az 1840. 22. tcz. 11. §-nak a váltóhitelezők részére adott át nem tételi kedvezménye minden polgári perekre, illetőleg csöd előtti biztosítási foglalásokra ki van terjesztve.