Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 53. szám - Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához [1. r.]

ségre lázitó hatással volt-e ? a sajtóvétség tényálladékára "befolyással niucs, a bemutatott tanúbizonyságok uj bizonyítékoknak nem tekinthetők ; „ennélfogva az eljáró sajtóbiróság neheztelt végzésében a perujitást helyesen tagadta meg." (1870. febr. 10. 921. sz. a.) Semmis az ítélet, ha a kereset s idézési végzés az irást nem tudó alperesnek meg nem magyar áztatott [262. §.J s az a vétbizonyitványra fel nem jegyeztetett. Mardics Draginyának Újvidék város egyesbirósága előtt Matits Trifun ellen 16 ft. s jár. iránt támasztott sommás perében, alperes a tárgyalásra meg nem jelenvén, az egyesbiróság f. év febr 8-dikán 60. sz. a. hozott ítéletével makacsságból elmarasztatott. Ez ellen alperes febr. 24-kén semmis, panaszt adott be; mert a kereset neki kellő időben nem kézbesittetett, a vevényből kiderül,hogy a kézbesítési ivet őalá nem irta; a 15 napi határidő sem tartatott meg, mi itt követendő, mert Szerémmegyében lakik, és a vétjegyen a kézbesítés nincs is feljegyezve. A Semmitőszék e panasznak helyt adott, a bíró• ság ítéletét megsemmisítette s azt ujabb tárgyalási határnap kitűzésére utasította; „mert a kereset kézbesítéséről szóló vétbizonyitvány tanúsítása szerint, a kereset és idézési végzés az irást nem tudó alperesnek a perr. 262. §. rendeletéhez képest meg nem magyaráztatván, sem a kézbesítés napja azon fel nem jegyeztetvén, s e szerint alperes szabályszerűleg megidézve nem levén, az ítéletet a 297. §. 16. p. alapján megsemmisíteni kellett. (1870. június 21-én. 5704. sz. a.) A perujitási kereset hivatalból semmi esetben sem visszautasítható akkor sem, ha annak nyilván nincs helye. özv. Stropka Mártonné Nyitramegye illető főszolgabirósága előtt Póscha Anna ellen sommás pert indítván, ebben 1869. decz. 21-kén hozott Ítélettel alperes részére a póteskü letétele odaitéltetett. Alperes a határidőre meg nem jelenvén, a pótesküt le nem tette, és ennek folytán törvényes határidő alatt perujitási kérelmet adott be. Ezt a biróság f. év május 12-kén 216. sz. a. kelt végzésével visszautasította azon indokból, mivel az anyaper alperesnek, jelen perujitó felperesnek odaítélte, de általa le nem tett esküvel döntetvén el, a perr. 317. §. szerint perújításnak nincs helye. Ezen végzés ellen perujitó felperes semm. panaszt adott be; mivel itt a 317. §. szabálya nem alkalmazható, minthogy ő a neki oda kinált, s ügyvédje hibája folytán elfogadott esküdt le nem tehette és le nem tette A Semmitőszék a sem. panasznak helyt adott, a főszbiró 216. sz. végzését megsemmisítette s azt a kereset rendes elintézésére utasította; „mert habár a perr. 317. §-sa meghatározza azon eseteket, melyekben perújításnak helye nincsen; de miután a 320. §-ban nem rendeltetik, hogy a perujitási kereset ily esetekben azonnal hivatalból visszautasítandó; midőn az eljáró biróság jelen perujitási keresetet az ellenfél meghallgatása előtt hivatalból visszautasította, oly szabálytalanságot követett el, mi végett végzését a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisíteni kellett (1870. június 21-kén. 5695. sz. a.) Az auslriai hitelintézet szabályai, bár ellenkeznek a perrend szabályaival, hazánkban ezentúl is érvényeseknek tekintendők. Azoknak és a bécsi tszéknek a magyar honpolgár magát alávetvén, az az által csupán árver s foganatosítása végett megkeresett hazai biróság köteles, az árverési kérvény hozzá való beadása, és a végrehajtási jog előleges megvizsgálása nélkül, az árverést a kültörvényszék árverési végzése alapján foganatosítani. A Bécsben székelő Austriai Földhitelintézet a bécsi cs. k. országos törvényszékhez, B. G-yula és Akos erdélyi földbirtokosok ellen árverési kérvényt adott be, melyben előadja, hogy nevezett alperesek 1865-ben kiállított s erdélyi jószágaikra betáblázott kötelezvény alapján 50,000 frtot vettek fel kölcsön, annak részletenkénti kifizetésére magukat lekötötték, a kötvény 8-ik pontjában a földhitelintézet szentesitett statútumainak magukat minden részben, és pedig még azon esetre is alávetették, ha ezen szabványok az átalános törvényektől eltérnének, a 11. pontban pedig feljogosították a földhitelintézetet, hogy a részletfizetések pontosan nem teljesítetvén, az a meg nem fizetett őszletet a betáblázással biztosított ingatlanból vagy alperesek bárhol találtató ingóságaiból tetszés szerint, a statútumok 110—127. §§. értelmében végrehajtási uton vagy zárlat, vagy nyilvános árverésen behajthassa. A kölcsönösszegből 49,590 frt. fizetetten levén, kéri annak erejéig az árverést elrendeltetni, s foganatosítására Krassómegye tszékét megkerestetni. A bécsi or. tszék 1870. jan. 4-én 73697. sz. a. végzésével az árverést elrendelte s foganatosítására Krassómegye tszékét megkereste. Ennek megfelelőleg a Krassó m. tszék f. év február 10-kén 204. sz. a végzésével az árverést feljegyeztetni rendelte, s az árverés megtartására határidőket tűzött ki. Ezen végzés ellen alperes B. Akos sem. panaszt adott be apr. 18-kán; mert az árverést rendelő 73697. sz. végzés neki nem kézbesittetett, és mert az ingóságok foglalása mellőzésével egyenesen az ingatlan bocsáttatott árverés alá, és pedig a nélkül, hogy zálogolás és becslés történt volna. Már pedig a perrendet életbeléptető igazs. rend. I. czikke minden a perrendel ellenkező törvényt és szabályrendeletet hatályon kivül tevén, felperes bécsi hitelintézet is csak a perrend végrehajtásra vonatkozó szabályai szerint eszközölhet végrehajtást. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert alperes nem tagadja, hogy ő az adóslevél 10. 11.pontjaiban magát a bécsi or. tszéknek és a hitelintézet alapszabályainak alávetette, — az alapszabályok szerint pedig a bécsi or. tszék jogosítva volt megelőző perbeli eljárás és Ítélet nélkül az adósnak jelzálogul lekötött ingatlan javaira az árverést az adóslevélben kikötött fizetések elmulasztása miatt azonnal elrendelni; ezen esetben tehát az árverési végzés a marasztaló ítéletet és a végrehajtási végzés helyét pótolván, s annak hozatalára a bécsi or. tszék a perrend 52. s 346. §-hoz képest is illetékes levén, annak megkeresése folytán a perr. 62. §. szerint az árverést a perrend szabályai szerint foganatosítani a hazai bíróságok is kötelesek; az e miatt emelt semm. panasz tehát, hogy a Krassó m. telekk. tszék a bécsi or. tszék megkeresése folytán, az árverés foganatosítását elrendelte, alaptalan; „mert továbbá a bécsi or. tszék 73697. sz. árverési végzése alperesnek f. év apr. 21-kén az elismervény bizonyítása szerint kézbesittetett; 53*