Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 53. szám - Igazs. ministeri törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről [7. r.]

2 „mert végre azon körülmény, hogy ingóságok le nem foglaltattak, a perr. 358 §. szerint nem tartalmaz szabálytalanságot. (1870. jul. 2. 6161. sz. a.) Igazs. ininisteri törvényjavaslat az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről. (Folytatás.) A törvényszék által hozott Ítéletek és jóváhagyott egyezségek a kir. Ítélőtáblához hivatalból többé fel nem terjesztendök, és ha a felebbvitel a törvényes határidő alatt be nem adatik: a végrehajtás hivatalból elrendelendő. 52. §. Birtokszabályozási perekben a végitélet ellen a felebbvitelen és az 1836. X. tcz. 10. § ában érintett kiigazitási kereseten kivül egyéb perorvoslatnak (perújításnak) nincs helye. A kiigazítás a végrehajtás befejezésének napjától számítandó egy év alatt kérelmezendő; később beadott kérelem hivatalból visszautasítandó. 53. §. A törvényszék a határ uj kihasitási térképét és birtokkönyvét az illető telekkönyvi és adósorozati hivatallal további hivatalos eljárás végett közölni köteles. Ennek megtörténtével az uj térkép és birtokkönyv a törvényszék irattárában őriztetik. 54. §. Az ezen törvény 1 — 53. §-ai alapján létesítendő ügyletékért és teljesített birói eljárásért bélyeg és illeték nem fizettetik. VII. Fejezet. Az úrbéri birtok eldarabolása és szerzése iránt fennálló korlátozások eltörlése. 55. §. Az 1836. IV. tcz. 9. és 10. ugy az 1840. VIII. tcz. 4. §§-inak az úrbéri külső birtoknak a belsőségtől való elszakitását és a telkek szétdarabolását tiltó, ugy az úrbéri telkek szerzését megszorító határozatai eltöröltetnek. 56. §. Az úrbéri telkek után járó erdő-, nádas- és legelőilletmények szintén külön váltan elidegenithetők, mihelyt azok a telekkönyvben külön vannak kitüntetve. Ennek megtörténtéig a belsőség válhatlan tartozékát képezik. 57. §. A maradvány-földekért járó váltságösszeg, ha a maradvány-föld a többi úrbéri földektől elkülönítve, vagy a váltságöszszeg a telekkönyvben kitüntetve nincs, első sorban a belsőséget és a vele megmaradt külsőséget, özek elégtelensége esetében, a belsőséghez tartozott, de időközben eldarabolt külsőségeket terheli. A visszkereseti jog a 11. §. értelmében érintetlen marad. 58. §. A jelen törvénynek a közös legelő elkülönítésére, az erdei és nádlási haszonvételek szabályozására vonatkozó határozatain az eldarabolás mitsem változtat. 59. §. Ezen törvény kihirdetésének napja után, az úrbéri telkeknek az eddigi törvényes tilalom ellenére történt eldarabolása vagy a megengedett mértéken felüli szerzése a törvényes engedély hiánya miatt többé meg nem támadható. Az ily tárgyú keresetek, a mennyiben jogérvényes ítélettel el nem döntettek, megszüntetendők. VIII. Fejezet. Erdély, ugy Záránd-, Kraszna-, Közép-Szolnokmegyék ésKővárvidék úrbéri viszonyairól. 60. §. Erdélyre és Zaránd-, Kraszna-, Közép-Szolnokmegyékre és a Kövárvidékre a következő szakaszok határozatai alkalmazandók. 61. §. Úrbéri birtoknak tekintendő mindazon telek és föld, a mely az 1819/20-ik évi Czirákyféle országos összeírás alkalmával adózó szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most érintett összeírásba beigtatva lett. 62. §. Oly úrbéri telkek, melyek 1819. évi január 1-je óta a hármaskönyv I. r. 40 czime értelmében majorságiakká tétettek, urbériseg czimén többé vissza nem követeltethetnek. Szintúgy az 1819. évi jan. 1-je óta történt oly birtokszabályozások és telek-cserék se jöhetnek többé kérdés alá, melyek a törvényes határozatok megtartásával történtek, vagy átalán az illető hatóságok által végkép megerősíttettek. 63. §. Úrbéri földbirtoknak tekintendők azon telkek is, melyek a volt jobbágyok kezére 1819. évi január 1-je után 1848. évi jul. l-ig oly módon jutottak, hogy ők ezen telkektől az adót és a földesúri tartozásokat fizették és szolgálmányokat teljesítettek, kivévén, ha ezen telkek később az országos kormányszék beleegyezésével az adótáblából ismét kitöröltettek. 64. §. Úrbéri természettel bírnak azon telkek is, melyek a volt törvények értelmében olyanoknak tekintettek, habár ezen telkek az 1819/20 évi összeíráskor elhallgattattak, vagy azóta az adótáblákból bármi ürügy alatt kormányszéki beleegyezés nélkül kitöröltettek is, azoknak birtokosai az emiitett táblákban akár mint curiálisták, taksások, szegődöttek (conventionati) vagy bármiféle nevezet alatt vannak is bejegyezve. 65. §. A mennyiben urbériség vagy majorság czimén 1862. évi deczember végéig kereset be nem adatott: az ily kereset többé meg nem indítható és a birtok a birtokos tulajdonává válik. Az 1848. évi január 1-én létezett birtok mellett az érvényes jogezim vélelmezendő, s ennélfogva a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot a birtokos irányában követeli. (Folyt, köv.) — Curiai kinevezések : a p e s t i k i r. itélőtáblarendesbiráivá: Bernolák Károly volt kir. táblai biró, Kubinyi Zsigmond nyitramegyei első s Rudnay István 2-od alispán, Ruby Antal belügyministeri osztálytanácsos, Hajdú Lajos pénzügyi feltörvényszéki biró, Breuer József budai bányabirósági elnök, Dessewffy János semmitőszéki segédhiv. főigazgató, Ostffy Pál sopronmegyei első alispán, Papp József kővárvidéki alkapitány, Lázár Mihály volt kir. táblai biró, Csörghe László, Jankovich Gyula országgyűlési képviselők, Deréky Istv. budai h.főbiró, Biró Antal Szabadkai főbiró, Balázsovits Zsigmond biharmegyei volt alispán, Barthodeiszky Gyula zalamegyei törvényszéki elnök, Szabó Albert, Rudnyánszky Béla, Posfay Kár. pesti ügyvédek, Okolicsányi Zsigmond belügymin és Lehóczky Kálmán igazs. miniszteri titkárok, Belaagh István, Rosemberszky Antal, Kiss Gusztáv és Karlovszky Gusztáv semmitőszéki segédelőadók, Csanády György de breczeni váltótörvényszéki cz. biró, May Árpád legfőbb itélőszéki elnöki titkár, Lipthay Kornél pesti ktelnöki titkár, Farkas Géza, Dányi Nándor, Kautz József, Kaszay Zsigmond és Süteő Rudolf táblai pótbirák, és Vecsey Sándor magyar földhitelintézeti jogügyi előadó. — Halálozások. Az ügyvédi kart legújabban súlyos veszteségek érték. Elvesztette különösen egyik jeles s munkás, ritka becsületességei tagját D r á g f í Sándort or. gy. képviselőt, váczi ügyvédet; továbbá Kár Mátyás, Borcsányi Jánost, Ledniczky Mihályt pesti ügyvédeket (utóbbi nem foglalta el birói állomását) a kar kitűnőbb jelességeit. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonof SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 4870. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.