Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 49. szám - Végrehajtási viszásságok

Pest, 1870. kedden június 28. 49, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Ezen számmal lapunk jan—júniusi előfizetési szaka lejárván, tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy előfizetésük megújítása iránt, mielőbb intézkedni szíveskedjenek. — Az előli, dij tovább is helyben és postán egész évre 8, félévre 4 és évnegyedre 2 ft. Küldve kalap-utcza 11. sz. 2-ik emelet balra. Végrehajtási viszásságok. Minden cselekvény, mi a törvénykezési eljárásban felesleges, haszontalan ismétlést képez, egyszersmind káros is, és a törvénykezési rendtartás által lehetlenitendő. Az 1868: 54. tcz. meghatározza azon eseteket, melyekben a kielégitési végrehajtásnak elrendeltetni kell, de arról nem rendelkezik, hogy a biztosítással fedezett ingóságokra, vagy a bekeblezéssel terhelt ingatlanokra, lehete a jogerejü Ítélettel ellátott nyertes felperesnek — a végrehajtási foglalás mellőzésével egyenesen árverési joga ? Az 1869. éviapril 8-ki igazságügy miniszteri, a váltói végrehajtások tárgyában kibocsátott rendelet III. fejezet 43. §-a szerint, azon fél, kinek az ingókra — biztosítási végrehajtással követelése fedezve lett — természetesen jogerejű ítélethozatala előtt — kielégitési végrehajtás helyett árverést kérhet, s a biztosítás alkalmával összeirt javaknak árverés általi eladását kérheti. De az ingatlanokra, ha a kielégitési végrehajtást betáblázás előzte meg, sem a váltói, sem a polgári ügyek végrehajtásainál, az árverési jog közvetlen használhatására szabadság nincs adva; — sőt a polgári ügyeknél a biztosított ingókra sincs — ezekre a törvénykezési rendtartás 343. §-a szerint, akkor levén csak közvetlenül árverésnek helye, ha a lefoglalt ingóság, kár és megromlás veszélye nélkül el nem tartható. Különben pedig, a 358. §. azt rendelvén, hogy a végrehajtató, ha követelése már zálogilag lenne is biztosítva, a végrehajtás tárgyaira nézve a kijelölési jogot gyakorolja — innen az következik, hogy a kielégitési végrehajtás előtt nyert zálogjog — biztosítás, bekeblezés — a végrehajtásnak foglalással gyakorolni szokott cselekvényét ki nem zárja, — hanem inkább ez esetben is a foglalást teljesíteni szükséges. Nem lehet kétség, hogy a törvénykezésben ezen eljárás a perlekedő felek haszontalan terheltetését,költségeskedését, és az ügyek bevégezhetésének czéltalan késedelmeskedését eredményezi; ugyan is : Az ingatlanokra nyert bekeblezés által a hiielező feltétlen zálogjogot nyer; . . ha tehát per folytán ezen bekeblezett követelését jogerejü bírósági ítélet támogatja, — nem lehet belátni, miért kell ezen jogerejü ítéletet végrehajtás által nyerendő zálogjoggal fedezni? . . hiszen az ingatlanokra nézve a végrehajtási foglalás is a végrehajtási végzés bekeblezése által történik, — vagyis, a 359. §. szerint a végrehajtást elrendelő bíróság, a végzés átküldése mellett, az illető telekkönyvi hatóságot a végzés bekeblezése végett megkeresi . . miért ez, midőn már a bekeblezés, illetőleg betáblázás korábban bevégzett tény lón?.. Nem lenne-e jobb, ha a jogerejü ítélettel ellátott hitelező — ki már korábban követelését bekeblezéssel záí l°gj°g^ag fedeztette — közvetlenül árverést kérhetne a 427. 428. §§-ok szerint a telekkönyvi hatóságnál, ez pedig hozandó végzésében az eljáró elsőbiróságot értesítené, hogy nyertes felperes hitelező, a már korábban nyert betáblázás alapján, a telekkönyvi hatóságnál árverést kért, a mi részére el is rendeltetett. Ha az adós bekeblezett ingatlan vagyonára igény van bejegyezve, azt ugy is a 429. 472. §§-ok szerint a telekkönyvi hatóság intézi el; s ezért egyáltalában káros azon intézkedés, mely szerint a betáblázással fedezett ingatlan vagyonra még végrehajtási foglalást is kell intéztetni a jogerejü Ítéletet nyert hitelezőnek ; annál inkább pedig, mert ha az ilyen ingatlan földadó alá esik, pedig legtöbbnyire az alá esik, az állami földadó százszoros mennyisége képezi a 424. §. szerint a becsértéket, s igy becslési eljárás nem szükséges. Igaz, a földadó alá nem eső ingatlanoknak, ugy a földadó alá eső ingatlanok tartozékainak, melyek a 423. §-ban elsorolvák, a 363. §. szerint becsüsök által kell fölbecsül tetni; de ezen szükség sem igazolja a korábban betáblázott ingatlanoknak végrehajtási kérvény utjáni újra ismételt bekeblezését; legfelebb azt mutatja czélszerűnek, — hogy a földadó alá nem eső ingatlanok, a mint vannak, — a földadó alá eső ingatlanoknak pedig tartozékai becsültessenek fel, s e czélok elérése végett adassék kérvény az eljáró birósághoz, nem zálogjognyerés végett is, mert a korábban betáblázással fedezett földadó alánéin eső ingatlanok, — és a betáblázott földadó alá eső ingatlanok tartozékai is — minthogy a tartozék a járulék, a fővagyont követi — már zálogjoggal illetve vannak. Tekintvén pedig azt, hogy vannak ingatlanok, melyeknek fartozékai épen nincsenek, azaz lakházak, gazdasági épületek, s gazdasági szerelvényekkel el nem látvák — a mi nem ritka eset elaprózott földbirtokoknál, sőt sokszor nagyobb föl nem szerelt, s haszonbérben tartatni szokott földeknél is — s nem feledve azt, hogy a föld termései, növényei, csak időszaki járulékok, s hogy a kir. kisebb haszonvételek, s az úrbéri természetű viszonyból származó jogok, p. o. a kir. városi polgárok földbirtokainál nem léteznek, a törvényhozás által kimondandó volna, miszerint olyan esetekben, midőn a jogerejü ítélethozatala előtt betáblázási jogot nyert hitelező, vagy ellenfele, az ingatlan tartozékait be nem jelenti, t. i. azért, mert nincsenek, be nem jelentheti, jogerejű. ítélet után közvetlenül árverést kérelmezhet. A mi az ingó javakat illeti, a 341. §. szerint az ingók biztosításának joghatálya, a végrehajtás elvei és szabályai szerint Ítélendő meg; miért is, ha a 344. §. által en49