Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 48. szám - Ellenkező birói határozatok [2. r.]

191 Semmitöszéki határozatok. Ha a kereset hibásvolía ellenbeszédig ki nem javíttatott, vagy a per le nem tétetett, és a pertárnok által beterjesztetett, a törvényszéknek nem lehet többé felperesi utó kereset beadására utasítani, hanem köteles érdemileg határozni. Koczék Péter Vasme^ye tszéke előtt Koozék János ellen 1869. sept. 27-én 2959. sz. alatt osztályos pert indított, mely iránti keresetlevelében kéri, hogy az örökségi sessio a marhák s összes gazdasági felszerelés s ingóságokra nézve az osztály az 1840. VIII. tcz. szerint a szabad és hegyvámos birtokra nézve természetben eszközöltessék akkép, hogy Éva nővérük fenlevő hátraléka általuk kielégittetvén és özvegy édes anyjuk tartása kettejük által egyenlőn viseltessék s az ekkép felmerült költségek fivére által megtéríttessenek. A perfelvételre nov. 19-ke tüzetett ki s ekkor az ellenbeszédirat beadására decz. 4-ke határoztatott. Ebben alperes előadja, hogy a peres jószágot nemcsak ö és felperes, hanem özvegy anyjuk Koczek Adámné és Koczek Jánosné is birják; a telekkönyvi ki mutatás szerint ezek is közös tulajdonosok, tehát meghallgatásuk nélkül az osztály nem is eszközölhető. Felperes válaszában azt kéri, hogy az alperes által megnevezett közös tulajdonosok e perbe megidéztessenek, megjelenésre felhivattassanak; és míg ezen közös birtokos társak megidéztetnek, kéri az osztályos per függőben tartását elrendeltetni. — Alperes erre visszaválaszolja; hogy miután felperes belátta, mikép a kereseti jószág fele őt nem illeti, a keresetet le kellett volna tennie, nem pedig a nevezett birtokos társak megidéztetését kérni; miért kéri felperest elutasitatni s a perköltségekben elmarasztatni. A pertárnok ezután ítélethozatal végett az iratokat a tszéknek beterjesztette; s az 1870. február 9-kén 660. sz. a. azon végzést hozta: hogy özv. Koczekné, és Koczek Éva nővérük jogaiba lépett Koczek Jánosné mint birtokos társuk megidéztetése szükséges levén, miután ezen érdektársak megidéztetése felperes kötelessége, ez oda utasittatik, — hogy nevezett birtokostársak részére szolgáló utókeresetlevelet kellő példányokban 30 nap alatt beadja. Ez ellen alperes mart. 3-kán sem. panaszt adott be. Mert felperes keresetlevelében csak ő és alperes közti osztályt kért a kérdéses javakra nézve, tehát azok felerészét követelte; ezen keresetlevelét pedig sem vissza nem vette, sem ki nem javitotta. Midőn az ellenbeszédből keresete tévedéséről meggyőződött, keresetétől vissza nem lépett, hanem azt függőben tartatni s az uj alpereseket megidéztetni kérte. Már pedig a perrend szerint nincs megengedve, hogy egy letárgyalt per függőben tartassék, abban ítélet ne hozattathas-ék s igy a lefolyt per csak egy másiknak előjátékául szolgáljon, mely per pedig nem is az előbbi folytatása, hanem uj per lenne. A Semmitőszék ennek helyt adott a 666. sz. a. tszéki végzést a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a tszéket utasította, hogy a per érdemében határozzon; „mert felperes keresetét egyedül Koczek János ellen indítván s keresetében a birtok úgy a rajta fekvő terhek két egyenlő részre osztását kérvén; szabadságában állott, ha keresete hibás voltát a tárgyalás előtt észrevette, a perr. 68. §-ként azt az ellenbeszéd beadása előtt kijavítani, vagy ha ennek a tárgyalás alatt jött tudomására, perét az ítélethozatala előtt le tenni; miután azonban mindezt elmulasztotta, a per letárgyaltatott, a pertárnok által a perr. 142. §, szerint beterjesztetett, —atszék kötelessége lett volna az ekkép befejezett per érdemében ítélni. Minthogy pedig a helyett felperest utókereset beadására utasította, a perr. 297. §. 1. p. alá eső semmiségre adott okot." (1870. máj. 31. 3845. sz. a.) Azon szabálytól, minélfogva rendes perek jegyzőkönyvi tárgyalásnál (144. §.) a jegyzőkönyv rendszerint (148. §.) három nap alatt befejezendő; az igazolási tárgyalásnál kivétel létezik, itt a jköngv tárgyalási napon kell, hogy befejeztessék. Semmis azon végzés, mely a tárgyalási nap lefolyta után valamely perbeszéd utólagos beiktatását megengedi. Úrban Jánosnak Brózsa János ellen Nógrádmegye tszéke előtt indított ügyében felperes a perbeszéd beiktatására megalapított határidőt elmulasztotta, miért igazolással élt, melynek tárgyalására f. évjan. 26-ka tüzetett ki. Erre mindkét fél képviselője megjelent a pertárban, alperes ellenbeszédjét aj könyvbe be is iktatta, de igazolást kérő felperes válaszát délután 5 óráig be nem iktatta, eltávozása következtében. Ennek folytán alperes az ügyet birói határozat alá kérte bocsáttatni. Felperes jan. 28 kán kérvényt adott be, hogy neki a válasz beiktatása megengedtessék, miután a perr. 148. §. szerint a jkönyvi tárgyalás három nap alatt befejezendő. A tszék f. év febr. 10-kén 494. sz. a hozott végzésével felperesnek a válasz pótlólagos beiktatását megengedte. Ezen végzés ellen alperes sem. panaszt adott be azon alapon, mert a perr. 144, §. igazolási ügyekben külön tárgyalást rendel akkép, hogy a felek szóváltásaikat még az nap kötelesek a 309. §. végpontjaként jkönyvbe vezetni. A Semmitőszék annak helyt adott a fentebbi végzést 297. §. 1. p. alapján megsemmisitette, s a tszéket utasította, hogy az igazolási kereset, illetőleg a jan. 26-ki tárgyalás felett határozzon; „mert habár kétséget nem szenved, hogy a perr. 144. §. szerint vezetett jkönyvi tárgyalásnál a jkünyvet a 148. §. szerint a törvény vagy egyesség által kiszabott időben s ha a törvény rövidebb vagy hosszabb határidőt nem rendelt, a megjelenés napjátóli 3 nap alatt kell befejezni ; „de miután az igazolási kérdésekre vonatkozólag a perrend 309. §-ban határozottan azon rendelkezés foglaltatik, hogy a felek szóváltásaikat még a tárgyalási napon beigtatni tartoznak; igazolást szorgalmazó pedig a f. év jan. 26-án tartott tárgyalás napján esteli 5 óráig nyilatkozatát jkönyvbe nem iktatta; és miután a perr. 150. §. szerint jkönyvi tárgyalásnál sem halasztásnak, sem határidőhosszabbitásnak helye nincs, ugyan azért a bíróság törvényellenesen járt el, midőn a válasz pótlólag leendő beiktatását megengedte s erre uj határidőt tűzött ki. (1870. jun. 13. - 5465. sz) A birói illetékesség átalános szabálya alól az idegenek sincsenek kivéve. A 34. §-nak tehát nem lehet más értelme, mint az, hogy idegenek is csak birtokpereikben tartoznak birtokuk illetősége alá, tehát személyes kereseteknél rendes lakhelyük illetősége követendő. Horvát- Slavonia honpolgárai a magyar bíróságok előtt idegeneknek tekintendők. Vincze Borbála 1869. decz. 14-kén Budaváros tszé48*