Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 5. szám

20 perrendtartás alatt rendes írásbeli uton tárgyaltatott, s igy a periratok a feleknél levén, a per megszüntetésekor külön tárgyalás, vagy a periratoknak pertárba leendő betétetése nélkül a költségeket meg sem alapíthatta volna; tekintve továbbá, hogy azon panaszpont, miszerint a tárgyalásra megidéző végzés nem felperesnek magának, hanem az ügyvédnek kézbesittetett, annak következtében, hogy felperes meghatalmazottja által képviseltette magát a tárgyaláson — elenyészett, a semm. panasz erre vouatkozó része elvettetik. (1869. nov. 18. — 2872. sz. a.) Az 1858. s 1859-i osztrák minist, által alkotolt rendeleteken alapuló fizetésmeghagyást eljárás Erdélyben az uj magyar perrend életbeléptetésével megszűntnek tekintendő. Az nem érvényesíthető, habár közjegyzői okmányok alapján lett is kérelmezve. Puy Elek Erdélyben Veit Adolfnak bizonyos erdélyi úrbéri kötvényeket 2000 frtért eladott, s vevó később igényeit Goil s társaira átruházta. Az eladó azonban a kikötött határidőben a kötvényeket ki nem szolgáltatta, ennélfogva utóbb nevezett Gollék Kolozsvár város tszéké hez folyamodtak aziránt, hogy Puynak az osztrák igazs. miniszteri 1858. febr. 16-i és 1859. jul. 18-i a közjegyzői okiratok által bebizonyított követelések behajtására vonatkozó gyorsitott eljárást megalapító rendeletek alapján, az illető kötvények természetbeni kiadatása, vagy nz árfolyam szerinti készpénzbeli értékük kifizetése, tlőlpges meghallgatás nélkül meghagyattassék (Mandats Verfahren ) A törvényszék ennek megfelelűleg 1869. aug. 7-kén fizetést meghagyó rendelvényt adott ki. Ez ellen alperes semmis, panaszt adott be: mert az idézett osztrák minist, rendeletekben foglalt Mandats Verfahren a magyar igazs. minisztérium 1869. márcz. 30-ki rendelete által hatályon kivül helyeztetett, tehát a fentebbi végzés a perr. 297. §. 1. p. szerint semmisnek tekintendő. Felperes erre azt válaszolá, hogy az 1858. s 1859-i minist, rendeletek a közjegyzőségi intézmény kifolyásai levén, miután ezen intézmény a magyar igazs. minisztérium 1869. márcz. 30-i rendelete által érintetlenül hagyatott, az 1858. s 1859 i rendeletekben foglalt intézkedések most is fennállanak. A Semmitőszék által határoztatott. „A semmis, panasznak hely adatik, és tekintve, hogy felperes keresetét nem az 1868. évi 54. tcz. életbeléptetése tárgyában kibocsátott m. k. igazs. minist, rend. I. czikke szerint az 1869. évi június 1-ón életbe lépett perrendtartás szabályai szerint indította, s az eljáró bíróság végzését ezen törvény 7. §-sa ellenére nem ezen törvény szabályaira, hanem az osztrák igazs. minist. 1858. febr. 16. és 1859. jul. 18-án kelt, s a fentebb idézett m. k. igazságügy minisztériumi rendelet I. czikke által hatályon kivül tett rendeleteire alapította, s ekként a perr. 297. §. 1. pontjában kijelelt semmiséget követte el — a Kolosvár városi tszék 1869. aug. 9. kelt végzését minden következményeivel együtt—megsemmisítette. (1869. dec. 29.4768. sz. a.) | A vételdr felosztása iránt keletkezett végzések ellen csak | felebbezésíiek, nem pedig semmiségi panasznak van helye (perr. 450. Kónya Sándorné R. István ellen végrehajtási eljárást folytatván, ennek foganatosításával alperes ingatlan birtoka eladásából befolyt vételár felosztása iránt tárgyalás tartatott. Ennek bevégeztével a vételár felosztása iránt keletkezett 1869. jun. 7. — 1635. sz. birói végzés ellen egy amsterdámi bankárház semmiségi panaszt adott be; azon abpon, mintha az átmeneti minist, rend. VII. czikke szerint ezen ügyre az 1868: 54. tcz. szabályai nem lennének alkalmazhatók, mégis a biróság ezeket s nem az Erdélyben érvényben volt perrendet követte zsinórmértékül, s igy azok szerint a követelés valódisága s fenállása iránt is tárgyalt s határozott, mi különben nem lett volna megengedve. A Semmitőszék határozata következő: „tekintve, hogy a vételárfelosztási tárgyalás folytán hozott végzések ellen a perrendtartás 450. §. értelmében felebbezésnek, és nem semmiségi panasznak van helye, de különben is a 297. §. alá eső semmiségi ok sem hozatik fel; „a fenti végzés ellen helytelenül beadott semmiségi panasz visszavettetik. (1869. nov. 18. — 3111. sz. a.) Kinevezések : A magyar curia legf. itélőszéki osztályához rendes birává Daru'váry Alajos számfeletti biró, és számfeletti birává V é g h Ignácz kir. táblai biró. V a j k a y Károly és Hilibi Gál János legf. itélőszéki számfeletti birák ugyanottani rendes bírákká, — Hegedűs Pál váltófeltörvényszéki biró és L a s s e 1 Ágoston marosvásárhelyi kir, itélö-táblai tanácselnök legf. itélőszéki számfeletti bírákká. P a i s s Andor pesti kir. itélő-táblai számfeletti biró, ugyanottani rendes biróvá, Németh Miklós semmitőszéki segéd előadó kir. tábla számfeletti birájává. — J akabfalvay Gyula kir. táblai fogalmazó, a királyi itélő tábla pótbirájává kineveztetett. Ugyanannak Orosz Antal fogalmazó is. — Továbbá Deák József legf. itélőszéki biró a pesti kir. itélő tábla tanács-elnökévé. Karlovszky Gusztáv pestmegyei törvényszéki ülnök a m. kir. curia semmitőszéki osztályához segédelőadónak — R e i n o r Vilmos és B e n e d i k József a pesti e. b. váltótörvényszékhez járulnokokká. — Andrássy István pozsonyi e. b. váltótörvényszéki üln. a váltófeltörvényszék birájává ; Szenóner József pesti e. b. váltótörvényszéki jegyző, ugyanottani biróvá, Ké ler József eperjesi e. b. váltótörvényszéki jegyző, ez utóbbi váltótörvényszékhez hasonlókép biróvá; Ujhely i Károly pesti e. b. váltótörvényszéki segédjegyző, ugyanoda jegyzővé. — A pesti kir. itélő-táblához J ó k ú t y Albert és G i c z e y Gyula eddigi segédfogalmazók ugyanottani fogalmazóknak. Kulin Aurél joggyakornok és S é r a István zemplénmegyei tanfelügyelői tollnok segédfogalmazóknak. — Bönches Frigyes legfőbb Ítélőszék ülnöke saját kérelmére nyugalmaztatott. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonoj SZOKOLAY ISTVÁM. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r saját nyomiájában Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9.tz.a.