Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 46. szám - Lejárat meghatározása nélkül fennálló követelések megfizetése iránt inditott perekben elmarasztalható-e alperes a perköltségekben, ha ellenében felperes a követelés leróvását czélzó, előzetes felszólitását igazolni nem képes?

184 Teljes próbájú okmánynak nem tekinlhelö az, mely a község elöjárók által a község nevében, de kellő felhatalmazás nélkül állíttatott ki. Tarczányi Ezechiel Nógrád megye kékői szbirósága előtt HunyeczPál mint Szentpéter helység bírája s általa az egész község ellen 3393 ft. s járulékai iránt sommás pert inditott 1870. febr. 19-kén alapítván keresetét azon okmányokra, melyekben igazolt ügyvédi munkálataiért bizonyos jutalom köttetett ki, és pedig vagy egy rendes lakház község költségén való felépíttetése, vagy ennek egyenértékéül az annak megfelelő pénzösszeg; — mi azonban a község által nem teljesítetett, ugyanazon okmányokban az illető szolgabíró jelöltetvén ki peresetében bíróságul. Alperes kifogást tett a bírói illetőség ellen- mert felperes a perr. 93. §. megfelelőleg teljes próbája okmányokkal követelését nem igazolta s így sommás perútra nem is tartozhat; de ha igy igazolta volna is, még akkor sem lenne helye sommás peruinak, mert községek felsőbb jóváhagyás n< lkül terhes szerződést nem köthetnek. A szbiróság 1870- márt. 21-kén végzésével a szbirói illetőséget és sommás perutat megalapította és mart. 22. 55. sz. a. kelt ítéletével alperes községet elmarasztalta. Ez ellen a 1 pe r e s s e m m. p an asz t adott be, mert a perr. 51. § szerint felperesi kereset hivatalból lett volna visszautasítandó, annyival inkább, mivel az alapul vett szerződés a perr. 167. 168. §§. kellékeivel nem bir, sazert ha az azt aláirottak jogosítva lettek volna is a községet kötelezni, még akkor sem tartoznék ez ügy sommás útra a 93. §. b) pontja szerint, mivel ezen perút kikötésére felhozott szerződés fél próba erővel sem bir. A Semmi tőszék e panasznak helyt adván a bíróság 1870. mart. 21. a birói illetőséget megalapító végzését minden következményeivel együtt a 297. §. 4. és 7 p. alapján megsemmisítette, s felperest rend s perútra utasította; „mert a 300 forintot túlhaladó kereset a- sommás eljárás kikötése folytán a perr. 93.§.b) pont alapján csak akkor tartozik sommás eljárás alá, ha egyszersmind a követelés teljesen igazoló okiraton alapszik, a milyenek azonban a keresetnek alapul szolgáló, Szentpéter helység bírája egy törvénybiró és egy kisbíró által az iskolatanító előttemezése mellett az egész község nevében felhatalmazás nélkül kiállított A.irat, úgy a felépítendő ház értéke kimutatására felhozott B. C. D E. F. kiszámítások a perr. 167. §. b) pontjához képest nem tekintethetnek; mert továbbá a kérdéses ház felépítésére, esetleg annak értéke megtérítésére irányzott kereset nem vonathatik a 93. §. k) pontjában foglalt munkabérek iránti keresetek sorába (1870. május 19. — 4224) Az anya kiskorú gyermekeinek törvényes k pviselője levén, ezek általa az azokat illető perben is képviselteknek tekintendők, miért külön megidéztetésük nem is szükségeltetik. Kosán Péter Zilahi megyetszék előtt özv. Kosán Kelemenné s társai ellen bizonyos elfoglalt fekvőségek viszszaadatása s innen származott kártérítés iránt pert inditott, melyben a tszék marasztaló Ítéletet hozott. Ez ellen alperesek setnin. panaszt adtak be, nevezetesen azért, mert a per eredetileg e. r. alperesnő ellen intéztetett, később a válasziratban fiiperes az alperességet megváltoztatta kérve. h<>gy az kiskorú gyermekeire kiterjesztessék, minek a biróság a 68 §. ellenére helyt adött holott a 8. §. értelmében, kiskorúak levén peres felekül megnevezve, az eljárást azonnal megszüntetni kellett volna és mert e perbe kiskorú gyermekei meg sem idéztettek. . ASemmitőszéke panaszt elvetette ; „mert az anj^a kiskorú gyermekeinek (örvényes képviselője levén, az által, hogy azon kiskorúak külön idézve nem lettek, semmiség nem követtetett el, minthogy a kiskorúak anyok által voltak képviselve ; , épen úgy az sem képez semmiséget, hogy bárha a kereset özv. Kosán Kelemenné ellen inditatott és a kiskorúak csakis a perrendén a válasziratban lettek a perben megemlítve, mégis az ítélet ellenök is hozatott; mert felperes csak a perrendén az elíenirat beadása után tudván meg, hogy a telekk. kiigazítás a kiskorúak javára eszközöltetett, a kereset átszállítását c ak a válasziratban kérelmezhette." (1870. május 19. — 4537. sz.) Törvényczikk az i868-iki LIV. toz. némely szakaszainak módosításáról. (Kihirdetett 1870 maj. 24. s 25.) 1. §. A polg. törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott 1868. LIV. t. cz. 5. §-ának a fölebbviteli bíróságokra vonatkozó intézkedése eltörültetvén a helyett rendültetik : Egyes birójágok határozata fölött a kír. tábla az elnökön kívül két, — a legfőbb ítélőszék pedig négy tagu tanácsban itél. Ellenben az első folyamodásu törvényszékektől fölebbezett ügyekben a kir. táblánál az elnökön kivül négy — a legfőbb itélöszéknél pedig hat birói tag jelenléte kivántatik. A semmitőszék az elnökön kivül négy, s illetőleg hat, vagy nyolez tagu tanácsban határoz, a szerint, a mint a semmiségi panasz valamely első vagy pedig a másod-, vagy harmadbiróság eljárásából merült fel. 2. §. Ugyanezen törvény 296. §-a;következőleg módosittatik : Azon fél, a ki két egyenlő ilélet ellen további fölebbezéssel él, — ha kérelmével a harmadbiróság is elutasitaná és egyszersmind ugy találná, hogy a törvény világos értelme ellen, vagy a biró, avagy az ellenfél boszantása czéljából akadályozza a per befejezését, konok perlekedőnek tekintetik, a kit a harmadbiróság a konokság mértékéhez képest megállapítandó s 1000 frtig terjedhető birsággal köteles büntetni. E büntetést azon félre, a ki saját beismerése alapján hozott Ítélet ellen élt fölebbezéssel, már a másodbiróság is tartozik alkalmazni. Ezen§. eceteiben, ha az ügyvéd az általa kép viselt fél egyenes utasítása ellenére élt fölebbezéssel: az elmaraztalt fél viszkoreseti joga az ügyvéd ellen fenhagyatik. 3. §. A 303. §-nak határozata azon esetekre is kiterjesztetik, melyekben a fél egyedül semmiségi panaszt emelt ugyan, de azt a semmitőszék merőben alaptalannak találta. 4. §. Ezen törvény végrehastásával az igazságügyi miniszter bizatik meg. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonof SZOKOLAY ISTVÁ\. Megjelen e lap hetenkiotvkétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ír negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra , • *• Petién, 1869. Nyomatolt Kocti S á n d o r táját nyomdájában Hal-fiact és al-dunasor sarkán 9.**. a.