Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 46. szám - Lejárat meghatározása nélkül fennálló követelések megfizetése iránt inditott perekben elmarasztalható-e alperes a perköltségekben, ha ellenében felperes a követelés leróvását czélzó, előzetes felszólitását igazolni nem képes?

183 Sem mit ősz éki határozatok. Az ingókra elrendeli végrehajtás alól a vonós marhák és szekerek, mint az ingatlan tartozékai, s a gazdaság folytatá­sára szükséges eszközök, nincsenek kivéve. Az árverés csak az igények bejelentésére kitűzött határ­idő lejárta, illetőleg azok jogérvényes elintézése után rendel­tethetik el. Glatz Mátyás Vasmegye kőszegi szolgabirósága előtt Pratscher Rozina ellen 1869-ben 170 ft. erejéig pert in­dítván, az 1869. jul. 10-kén 627. sz. itélet által alperes elmarasztalásával végződött, s felebbezés nem használtat­ván az jogerőre is emelkedett. Felperes kérelmére 1869. nov. 21. a végrehajtás elrendeltetvén az decz. 3-án alpe­res ingóságai zár alá vételével foganatosittatott, árverési határnapul decz. 20-ka tűzetvén ki. Alperes 1869. decz. 11. ezen eljárás ellen semmis, panaszt adott be. Mert siket s majd egészen vak is le­vén, a tárgyalást vezető biró által felvilágosítva s ügyvéd vallásra utasítva nem lett, miért tehetetlenségében bár­gyuságból a felebbezést is elmulasztotta; mert a bíróság­nak tudomása van arról, hogy újított keresete a királyi táblán van és hogy felperest y. nyugta szerint már ki is elégítette. Különösen panaszát a 297. §. 20. pontjára ala­pitván előadja, mikép alperesnek két tinója és egy gaz­dasági szekere foglaltatott le, melyekkel ő és férje nem­csak gazdaságukat folytatják, hanem mint napszámosak kenyerüket is keresik. Eltekintve attól, hogy a perr. 423. §. az ingatlanok lefoglalásánál azt rendeli, hogy azokkal egyúttal a hozzájok tartozó oly tárgyak is lefoglalandók s elárverezendők, melyek azoknak állaga sérelme vagy érték csökkenése nélkül azoktól el nem választhatók, mi­lyenek a gazdaság folytatására szükségelt felszerelvények, hová a vonós marhák és szekerek is tartoznak; eltekintve attól, hogy e vonós marhák alperes férje Grábriel Márton tulajdonai, s hogy azok mint a gazdaság kiegészítő részei attól elválasztva le nem foglalhatók — emiitett vonós marhák alperesnek s férjének még oly legszükségesb munkaeszközei is, melyekkel napszámban kenyeröket ke­resik s így a 395. §. e) pontja alá esnek. A S em mi tős zé k e panaszt azon részében, mely a 627. sz. végrehajtást rendelő végzés s teljesített végrehaj­tás ellen van intézve, elvetette, ellenben azon részében, mely az árverés elrendelése ellen intéztetett, elfogadta; „mert: pauaszló fél a marasztaló itélet ellen feleb­bezéssel vagy sem. panaszszal nem élvén; a perújítás pe­dig a perr. 323. §. szerint az alapperben hozott itélet vég­rehajtására nézve akadálylyul nem szolgálhatván — a nyertes fél kérelmére alperes ingóságaira a kielégítési végrehajtás a perr. 323. s 345. §. a) p. értelmében törvé­nyesen lett elrendelve; panaszos azon állítása pedig, hogy felperest követelésére nézve teljesen kielégítette s ez által végrehajtási joga elenyészett, — tekiutve, hogy ezen kifogás nem a sem. panaszban, hanem a perr. 374. §. értelmében a végrehajtást megszüntető keresettel érvénye­síthető — birói figyelembe nem vétethetik ; „mert: továbbá a végrehajtási eljárás ellen intézett azon panasza, hogy miután a végrehajtás csak ingókra lett elrendelve, az panaszos félnek vonós marhái és szeke­rére, mint az ingatlanok tartozékaira s a gazdaság folyta­tásához szükséges tárgyakra, melyek állítólag végrehaj­tást szenvedett fél tulajdonához különben sem tar toznak — helytelenül foganatosittatott volna, birói figyelembe szintén nem vétethetik, mivel a foglalás alá vett barmok és szekér, azok sorában, melyek a perr. 395. § szerint végrehajtás alá nem vehetők, nem tartoznak; és mivel azoknak mint állítólag az ingatlan javak tartozékainak lefoglalása iránt panaszt emelni, nem a végrehajtást szen­vedett fél, hanem csak az illető jelzálogos hitelezők van­nak törvény szerint jogosítva; és végre, „mert azon kifogás, hogy a lefoglalt tárgyak egy harmadik személy tulajdonához tartoznak, nem semm. pa­nasz, hanem az illető tulajdonos által a perr. 464. §. ér­telmében igény perutján érvényesíthető; — miért a vég­rehajtási végzés s eljárás elleni panasz elvetendő volt „A mennyiben azonban az eljáró bíróság részéről a végrehajtás foganatosításakor egyúttal az árverés is el­rendeltetett s erre határidő kitüzetett; tekintve, hogy az árverés a perr. 402. §. szerint csak az igények bejelenté­sére kitűzött határidő lejárata, illetőleg a bejelentett igé­nyek jogérvényes elintézése után rendeltethetik el — mint idő előtti intézkedés a perr. 297. §.1. p. alapján megsemmisítendő volt." (1870. apr. 5. — 1906. sz. a.) Semmiségi panasz alapjául nem szolgál azon körülmény, hogy az egyesbirónak testvére a felebbviteli bíróság tagja s mint ilyen az attól felvitt per előadásánál részt vett. A marosszéki egyesbiróság előtt gróf Teleky Mik­lós 20 forint értékű kaszáló iránt Magyari Pál s társai el­len 1869. aug. 12. sommás visszahelyezésikeresetet adott be, és annak igazolására, hogy a kérdéses kaszálót utól­jára felperes használta, több tanúra hivatkozott. Tárgya­láskor alperesek a tanúk, mint érdeklettek kihallgatása ellen kifogást emeltek. Azonkívül felhozzák, hogy felpe­res jószágigazgatójával ez ügyben egyességre léptek, mit azonban felperes vonakodott mindeddig foganatosittani. Az első bíróság 1869. sept. 19. — 810. sz. a. ítéle­tével felperest a kérdéses terület birtoklásába visszahe­lyeztetni, alpereseket azon területre nézve minden továb­bi beavatkozástól pénzbüntetés terhe alatt eltiltatni ren­delte. Alperes felebbezése folytán az erdélyi kir. tábla 1869 dec. 4-kén 10062. sz. a. kelt ítéletével aze. bir. íté­letet helybenhagyta. Ez ellen alperes 1870. — 76.sz. a. semm. panaszt adott be — melyet azonfelül, hogy tanúk elleni kifogá­sai mellőztettek, azok az általa feltett kérdésekre ki sem hallgatattak stb. különösen arra fektetett, hogy a kir. tábla ítélethozatalánál Ilyei Károly is, mint előadó részt vett, ki pedig az első bírónak testvére. A Semmitőszék esem panaszt elvetette; „mert a felebbviteli bíróság érdekeltsége tekinte­téből felhozott azon állítás, mintha az eljáró egyes bíró­nak testvére, a másodbirósági határozathozatalánál befo­lyással lett volna, a felterjesztett tanács j könyvi kivonat által — megczáfoltátik — de ezen körülmény a perrend 56. §. és illetőleg 297. §. 4. pontja szerint különben sem szolgálhatna semmiségi panasz alapjául; „mert továbbá a bizonyítási eljárás elleni kifogá­sok, mint az ügy érdemére tartozók és a 297. §. esetei egyikét sem képezők — figyelembe vehetők nem voltak." (1870. mart. 15. 1762. sz. a.) A 93. §. kJ pontjában érintett munkabérek iránti kere­setek sorába nem tartozik azon kereset, mely ügyvédi díjazás fejében bizonyos ház felépíttetésének, vagy helyette annak meg­felelő pénz érték megtérítésének kötelezésére vonatkozik. 46*

Next

/
Thumbnails
Contents