Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 5. szám

19 kelt felek beleegyezésével — avagy a közösséget megszüntető jogérvényes birói Ítélet alapján lett volna elrendelhető. Ehhezképest miután kérelmező felek a közösségnek birói Ítélettel történt megszüntetését nem igazolták, — özv. Jeney Istvánné s érdektársai pedig, az árverési kérelem tárgyalására kitűzött határnapon, a képviselőjük által azt megelőzőleg bejelentett akadály miatt — meg nem jelentek — azok meghallgatása végett az eljáró bíróság által ujabb tárgyalási határidő lett volna kitűzendő, — ez azonban meg nem történvén, a több birtokostársak közös tulajdonához tartozó kérdéses ház s telekuek szabad kézbőli elárvereztetése — Jeney István s érdektársai egyoldalú kérelmére— az összes érdekelt felek meghallgatása s beleegyezése nélkül a városi tszék neheztelt végzésével helytelenül rendeltetett el, miért a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítendő volt stb. (1869. decz. 3. 3263. sz. a.) Az árverés hírlapok utjáni kihirdetése, minek a vagyon magasb ároni eladathatására befolyása van, nemcsak a végrehajtató, hanem végrehajtási szenvedő érdekében is fekszik. A perr. 435. §-sa tehát, mely a felek nyilatkozatáról szól, akkép értendő, hogy a hírlapi közzététel iránt mindkét peres fél s különösen alperes is meghallgatandó. Es ha 300 ftot haladó becsértéknél alperes nem nyilatkozott, a közzététel hivatalból elrendelendő. Ezek mulasztása az árverési eljárás megsemmisítését vonja maga után. Még azon esetben is, ha felperes — a végrehajtató a hírlapi hirdetésről le mondott volna is. Gramauf Lipót Papszt Mátyás ellen Vasmegye tszéke előtt 740 ft. tartozás miatt pert indítván, ebben alperes elmarasztaltatott, és a telekk. törvényszék által ingatlanjaira, melyek 850 ftra becsültettek az árverés elrendeltetett, és pedig a nélkül, hogy a hírlapi kihirdetés eszközöltetett volna. Es erre nézve a tszéki Ítélet illető része igy szól: „Az árverési hirdetmény felperes kérelméhez képest íelső-eőri s pinkafői járásokban köröztetni rendeltetik, egy példánya a megyeház kapujára kifüggesztendő, valamint a bükkösdi községben divatozó helyszokás szerint is köztudomásra hozandó; — a hírlapi hirdetésről felperes lemondván, az a perrendtartás 434. §-hoz képest el nem rendeltetik." (1869. aug. 28. — 5720. sz. a.) így az árverés 1869. okt. 6. foganatosíttatott és a birtok 2000 ftért eladatott. Ez ellen alperes Scmm. panaszt adott be azon alapon, mert a birtok becsértéke 300 ftot meghaladván, a hírlapok utjáni hirdetés a perr. 435. §. értelmében alkalmazandó lett volna, mit azonban a tszék mellőzött. ASemmitőszék határozta: „A semmis, panasznak hely adatik s a panaszlott árverési végzés azon része, mely az árverés hírlapi körözésének el nem rendelését mondja ki, úgy ennek folytán a megtartott árverés is megsemmisíttetik s a bíróság szabályszerű további eljárásra utasittatik; „mert tekintve, hogy a birtok minél magasabb ároni eladása, nem csupán a végrehajtató, de leginkább a végrehajtást szenvedő érdekében áll, s a perrend 435. §-sa nem egy félről, hanem a felek nyilatkozatáról szól, mihez képest az árverésnek hírlapok utjáni köröztetése iránt mindkét peres fél, s különösen alperes nyilatkozata is kiveendő" levén; miután az a 300 ftot meghaladóbersértékű birtok jelen árverezésénél nem történt, s alperes eziránt nem nyilatkozott, a 435. §. rendeletéhez képest az árverés hírlapi körözése hivatalból lett volna elrendelendő, minek mulasztása, sót mellőzésének határozott kimondása által, a tszék semmiséget követvén el, végzésének ezen része az árveréssel együtt a 297. §. 21. p. alapján, megsemmisítendő volt. (1869. decz. 9. — 3707. sz. a.) A perfeljegyzés kitörlése tisztán telekk. ügyet képez. E felelt határozni csak a törvényszék telekk. osztálya van hivatva. Cperr. 19. §.J A megyeiszék, mely azzal ellentétesen, kitörlési kérvény tárgyalásába, s birói eldöntésébe bocsátkozott, semmiségei követett el. Az idéző végzés a félnek személyesen nem kézbesitlelvén, ez semmiségi panasz alapjául nem szolgálhat, ha a következett tárggaláson magát ügyvéd állal képviseltette s igy önvédelméről gondoskodott. Szentiványi László mint felperes özv. Sz. Anselmné, mint férje végrendeleti hagyományosa, továbbá Szentiványi Károly, Sándor s Ferencz miut alperesek ellen Nógrádmegye tszéke előtt, a rónyai uradalomhoz tartozó javak iránti nagyapai végrendelet s családi szerződésekben foglalt intézkedések birói megalapítása végett pert folytatott. — A tszék felperes kértére 1869. jun. 14. — 3559. sz. a. végzésével a további tárgyalást megszüntette, de a perköltségek megalapításának mellőzésével. — Ez okból ebbeli mulasztását pótlandó, az alpereseknek 1869. jul. Í5-kén 5016. sz. a. benyújtott kérvényére ujabb tárgyalást rendelt, és sept. 10-én 5585. sz. a. végzéssel a perfüggöség feljegyzését a telekjköny vekből kitörültetni rendelte — eszközlésére a telekk. bíróságot megkeresvén s egyszersmind felperest 52 ft. perköltségben elmarasztalta. Ez ellen felperes s e m m. p a n a s z t adott be következő alapokon. Az 5016. sz. kérvény helytelenül mint keresetlevél tárgyaltatott, s alperesekből felperesek s felperesekből alperesek alakíttattak át. És ha önálló keresetlevélnek vétetett, az felperesuek személyesen kézbesítendő lett volna, s mint önálló perben ítélet leendett hozandó. Sérelmes annak kimondása, hogy a jelen perletétel elvesztésével egyenlő, mert az 1868: 54. tczikknek visszaható ereje nincs, s mert ellenkezik a hétsz. tábla 1868. évi 24,260. sz. Ítéletével; sérelmes az is, hogy felp. a perköltségekben elmarasztatott. A Semmitőszék által határoztatott: „tekintve,hogy a per feljegyzésének törlése tisztán telekk. ügy levén, eziránti határozathozatalra az 1868: 54. t. cz. 19. §-sa szerint a megyetörvényszék telekkönyvi osztálya van hivatva, s e tekintetben az 53. §. a) pontja szerint a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lévén, a megyetszék a perr. 297. §. 3. p. alatti semmiséget követte el, midőn ezen külön útra s külön bíróság elé tartozó kérelmet a perköltségekkel együtt tárgyalta, és egy végzésben döntötte el. Ennélfogva a sem. panasz erre vonatkozó pontjának helyt adva, a megtámadott végzés azon része, melynél fogva a perfeljegyzésnek kitörlése elrendeltetett s annak foganatosítására a telekk. osztályhoz megkeresés intéztetett — megsemmisíttetik; \ „ellenben mi a végzés azon részét, illeti, melynélfogva í a perköltségek 52 ft. 8 krban lettek megalapítva 3 felpe- j res azokban elmarasztatott, — tekintve, hogy az eljáró bíró a permegszüntetés kimondása alkalmával a perköltséget a perr. 70. §. szerint meghatározni elmulasztotta, s igy az által, hogy ezen mulasztását helyrehozandó, alperesek kérelmére tárgyalást tartva, ezen határozatot pótlólag meghozta, — annál kevesbbé követett el semmiségi okul rehető szabálytalanságot, mert ezen per még az előbbi