Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 44. szám - Észrevételek a törvénykezési rendtartás 422. §-ra [2. r.]

174 Es végre, miután habár per utján és időveszteséggel az, ki valamely jutalék tulajdonjogát megszerzi, — a vagyonközösség megszűntét s igy dologbani jogánál fogva, melyet mindenki s igy tulajdonostársai ellen is érvényesíthet — annak eladatását eszközölheti, a tulajdonostársak utoljára sem óvatnak meg attól, hogy egyik vagy másik társuk adóssága folytán vagyonuk el ne adassék. Miután ezek szerint e szakasz csak hátrányt nyújt a nélkül, hogy bármely félnek előnyt szolgáltatna — annak megváltoztatása — főleg a közös vagyonnáli végrehajtási eljárás szabályozása által — kivánatos lenne. Semmitöszéki határozatok. A törvényszék, mint el nem fogadhalót, hivatalból visszautasíthatja az oly keresetlevelet, melyet oly ügyvéd ellenjegyzett, ki azon tszék előtt kihirdetett ügyvédek névjegyzékében elő nem fordul. Kandel József és Salamon felperesek Schön Vilmos alperes ellen Pest város törvényszékéhez keresetet adtak be,melyetUdvardyKároly debreczeni ügyvéd ellenjegyzett. A törvényszék f. év febr. 22-én 9129. sz. a kelt végzésével a keresetet el nem fogadhatónak nyilvánitotta, azt az iratokkal felperesi ügyvédnek visszaadatni rendelvén; azon okból, mert felperesi ügyvéd Udvardynak neve Pest város tszéke előtt kihirdetett ügyvédek névjegyzékében elő nem fordul s igy ügyvédi jogosultsága, illetőleg e tszék előtti ügyvédkedhetése nincs igazolva. Ez ellen felperesek semm. panaszt adtak be 5 mert az indokolásban használt kifogást csak a felek használhatták volna, midőn tehát a tszék azt hivatalból alkalmazta, a 297. §.1 pontja alá eső semmiségetkövetett el; és mert az ügyvédi diplomák az egész ország területére s nem csupán egyes biróságok hatásköre alatti területre szólnak. A Semmitőszék a sem. panaszt elvetette ; mert a perrend 85. 6.pontja szerint rendes eljárásban a feleknek ügyvéd által kellvén magukat képvisel tetni; következik, hogy az ügyvédi képviselet tekintetéből, hivatalból felügyeletet gyakorló biróságnak, annak tudomásával kelletik birni, hogy kik az előtte képviseletre jogosított ügyvédek; és e szerint az eljáró biróság neheztelt végzése a 297. §. szerint pemmiséget nem tartalmaz. (1870. april 28. — 3328. sz.) A bitói illetőség tekintetéből nem lesz különbséget, ha a sommás eljárás alá tartozó összegű követelés biztositékául ingatlan lett is lekötve. Zsurcsa Simeon Siccoe Greorge ellen a zalathnai járás egyesbiróságához 120 frt. és 16 frt. követelés megítélése iránt keresetet adott be 1868. nov. 26-kán előadván, miszerint 1866. jul. 10. kelt kötelezvény folytán alperes vele 300 frt. kölcsönt kötött, és ezért biztosítékul egy da rab földjét elzálogosította, a használat átengedésével; de megtudván, hogy azon birtokra testvérei is igényt tartanak, arra csak 120 ftot. kölcsönözött. Es csakugyan, midőn ő azon birtokon a szénát lekaszáltatta, azt alperes testvére elhordatta, mi és a kiküldött vizsgáló bizottság költsége 16 ftot tesz. — Alperes a birói illetőség ellen tett kifogást, mert dologi — zálogjogról van szó, mi felett | egyesbiró nem ítélhet; mire felperes megjegyzé, hogy ő I keresetében semmi zálogjogot sem keres, hanem csak a kölcsönözött pénz visszafizetését, mi dologi jogot nem képez; ez csak akkor állna elő, ha ő a neki zálogkép átengedett birtokot követelné magának megítéltetni. Nem illeték telén, habár a felp. követelés tárgya földbirtok iránti szerződésén alapszik, melyben alperessel ingatlanra vonatkozó jog felett szerződött, mely jog feletti bíráskodás a perr. 18. 42. §§-kon birtokbirósághoz tartozik. Az eljáró biróság a birói illetőségét megalapította s alperest elmarasztalta a felperesi követelésben. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be. A Semitőszék azt elvetette; „mert a birói illetőség ellen tett kifogás, tekintettel a kereset tárgyát tevő 120 frt. követelésre, mely a perr. 93. §. a. p. szerint sommás eljárás alá tartozik annálkevesbé volt figyelembe vehető; miután ama körülmény, hogy ezen követelés biztositékául ingatlan vagyon köttetett le, a birói illetőség tekintetében mi különbséget sem képez. (1870. mart. 5. — 1513.) A váltó-keresetlevélnek {Erdélyben) hivatalbóli visszautasítását nem igazolja az, ha a váltó telepitett levén, a telephelyem megóvatolása ki nem mutattatott. — Nem óvatolás ese lében is az ellenfél meghallgatandó, tárgyalás tartandó a váltójogi kereset érvényessége felelt. Bacon József ügyvéd mint F. B. Miselbacher czég meghatalmazottja Karácsoni János ellen 525 frt. váltótőke s járulékai iránt Felső-Fehérmegye tszékéhez keresetet adott be 1869. dec. 19-kén egy váltó alapján, mely 1867. jan. 1-énjártle. — A megyetszék 18ö9.dec.31-kén 3590. sz. a. végzésével e váltókeresetet hivatalból visszautasította azon okból,mert az annak alapját képező telepitettváltó fizetés végett be nem mutattatott és fizetés hiánya miatt óvás nem tétetett, eszerint az ált. váltó rendsz. 43. czikke szerint váltójogi igényét elvesztette. Felperes ez ellen 1870. febr. 7-kén beadott semmiségi panaszát következőkre alapította: 1. A váltói fizetési helyül oly hely van kitűzve, mely felső Fehérmegye területén fekszik, tehát arra nézve e tszék illetékes, mint váltóbiróság 2. Azon kérdés: váljon felperes képviseltjeinek alperes irányában van-e váltójogi igényük — az illetékesség megalapítása iránti tárgyalásnál nem jöhet tekintetbe. Most a tszék csak a felett határozhat, hogy jelen kereset illetőségéhez tartozik-e? 3. Az átall, váltórendtartásban ninos oly czikk, melyszerint váltóbirtokos váltójogi igényét elvesztené azért, mert keresetében a váltó bemutatását, vagy fizetés hiányában az óvás eszközöltetését nem igazolta. 4. Igaz ugyan, hogy a 43. §. szerint a telepitett váltót lejáratkor fizetés végett bemutatni, és fizetés hiányában ovatolni kell. De nem áll azon birói következtetés, hogy ennek mulasztása miatt az váltójogi igényét minden esetben elvesztené. Ezen következés csak akkor áll be, ha meg van a váltón nevezve azon egyén, kinél a fizetésre kizüzött helyen a váltó felmutatandó, mi azonban a kereseti váltón hiányzik. Jelen esetben a váltó rend. 44 czikke határoz, melyszerint a váltójogi igény fen tartása végett a váltó bemutatása vagy ovatolása nem szükségeltetik. 5. Mindenesetre pedig a tszéknek kötél essége lett volna a kereset iránt tárgyalást rendelni 8 mert annak mellőzésével hozatott az elutasító határozat, azt a 297. §. 5 p. alapján megsemmisíttetni kéri.