Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 44. szám - Észrevételek a törvénykezési rendtartás 422. §-ra [2. r.]

175 A Semmitőszék e panasznak helyt adván, atszék | 3590. sz. végzését megsemmisítette s azt utasította, hogy a keresetlevelet — tárgyalási határidő kitűzésével — szabályszerűen intézze el. „mert: a kereseti minden kellékkel ellátott váltó — a panaszlott elfogadó lakhelyét tekintve — felső Fehérmegye tszéke előtt illetékesen pereltetvén be: azon körülmény folytán, hogy a kereset alapjául szolgáló telepitett váltónak a telep helyén történt megóvatolása a kereset mellett ki nem mutattatott, váltóeljárás szabályozása tárgyában 1850. jan 25-kén kibocsátott és e részben a magyar kir. igazs. ministernek 1869. apr. 8. a váltóvégrehajtások tárgyában kelt rendelete 85. §. által a marosvásárhelyi kir. tábla területére nézve továbbra is fentartott osztrák min. rend. 9. §. értelmében — nemakeresetlevól hivatalból visszautasítandó, hanem a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása mellett, annyival inkább tárgyalás lett volna rendelendő, mert még azon esetben is, ha a kereseti váltónak a telephelyéni óvatolása,mintaz e. bír. végzésben állíttatik, csakugyan elmulasztatott volna — azon kérdés megbirálása és eldöntése, váljon az óvás hiánya miatt felperesi czégnek váltójogi keresete végkép elenyészett-e vagy nem? az ügy érdeméhez tartozván, e felett a bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül — szabályellenesen határozott, — melyeknél fogva a sem. panasznak helytadva, a tszék végzése a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítendő volt. — (1870. apr. 9. — 1754. sz. a.) A végrehajtási jog 3 évi el vülése tartama csak 1869. jun. 1-től számítandó; — habár az oly egyességre lett is fektetve, mely még 1864-ben keletkezett. Semmiségi okul nem szolgál, ha a végrehajtás alapjául szolgáló egyesség alperesnek csak másolatban kézbesiltetett. Ugrón János 6 frt. követelés erejéig Pálffy Mihály ellen a sz.-kereszturi egyesbirósághoz végrehajtás elrendeléseért folyamodott, mi a bíróság 1870. febr. 10-dikén 1021. sz. a. kelt végzésével elrendeltetett. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be; mert a kérdéses végrehajtási jog egy, még 1864-ben keletkezett egyességre alapíttatott, az tehát a perrend 378. §. értelmében már elévült; mert a 347. 349. §§-kal ellentétesen alperesnek az egyesség csak másolatban kézbesittetett; és mert a végzésben a 350. §-sal ellenkezőleg a végrehajtó nincs kellően megnevezve s a 3 for. végrehajtási költség túlságos. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert: a végrehajtási jog elévülésének a perrend 378. §-ban szabályozott 3 évi időtartama az előbbi perrend hatálya alatt kötött egyességre vonatkozólag csak az 1868: 54. tczikk életbeléptetésétől számittathatik; „mert a végrehajtás a perr. 347. §-nak megfelelőleg rendeltetett; és „mert a végrehajtási költség nem túlságosan alapitatott meg. (1870. márcz 17. — 3353.) Azon végzés, mely a tiszti pártfogolás elrendelését, vagyis a tiszti ügyészség általi képviseltetésl megtagadja, nem tartozik a (294. §-ként) felebbezhetö végzések közé. Ily végzés előleges tárgyalás nélkül hivatalból visszaulasitható. Azon bíróság, mely a tiszti pártfogás, képviselet megengedésére hivatott, egyszersmind hivatva van annak megítélésére is, hogy a tiszti kifogásnak van-e helye ? Ágoston Anasztázia 1869. febr. 22-kén Krassóniegye tszékéhez aziránt folyamodott, hogy bizonyos zálogváltó pert kellvén megindítania, miután szegénysége miatt ügyvédet nem fogadhat, számára hivatalból ügyvéd rendeltessék. Ennek folytán részére ügyvédül B. tiszti ügyész kineveztetett. Ez a tszékhez benyújtott jelentéstételében a kereseti jog elévültét jelentette be. Ennek folytán a tszék 1869. év 2360 ft. végzésével az érintett indokból, hogy t. i. az elzálogi lás még 35 év előtt történvén, a zálogbirtok többé vissza nem váltható, a tiszti ügyész' a per megindításától felmentette. Ezen végzés ellen folyamodó felebbezéssel élt állítván, hogy zálogváltási joga még eí nem évült. Felebbezése azonban visszautasít tátott. És ez ellen ismét semm. panaszt adotf be; mert a tszék nem jogosult felebbezésének megvizsgálására; s ez ügy tárgyalás kitűzése s megtartása előtt el nem dönthető. A Semmitőszék panaszát elvetette; „mert annak megítélése, hogy a tiszti pártfogás megrendelésének van-e helye, azon bíróság köréhez tartozik, mely a tiszti pártfogás megrendelésére hivatva van és a tiszti ügyészi képviselet megtagadását tartalmazó végzés a perrend 294. §. szerint felebbezhetö végzések sorába nem tartozik, következőleg a beadott felebbezés is törvényesen utasíttatott vissza. (1870. május 18.4036. sz.) Semmiségi okul szolgál végrehajtási eljárásban, ha az árverés délelőtti időre tüzelvén ki, a végrehajló csak délután jelenik meg s az árverést esti órákban tartja meg. Popovits Miklósnak Csehily Mihály ellen lefolyt ügyében a telekk. tszéke által 1869. decz. 11. kelt végzéssel alperes l/t úrbéri telkének fele részére az árverés elrendeltetett s foganatosítása 1870. febr. 28. délelőtti 9 órára tüzetett ki; azzal s a szokott köröztetetés utjáni közzététellel az illető szolgabíró bízatott meg. Az árverés foganatosíttatott. Ezen eljárás ellen alperes semm. panaszt adott be; mert a szbiró a végzés világos határozata ellenére a helyi szokások által igényelte körlevél általi közzétételt a közelebbi járásokban nem eszközölte, sem a biróság székhelyén ki nem függesztette; és mert az árverési határidő délelőtti 9 órára tüzetett ki, és az mégis csak este 7 órakor tartatott meg, miért az árverezni óhajtók nagy része eltávozott. A Semmitőszék e panasznak helyt adott, az árverést a 297. §. 21. p. alapján megsemmisítette, és az eljáró bíróságot ujabb törvényszerű eljárásra utasította; „mert: alperes abbeli panasza, hogy az árverési hirdetmény ki nem függesztetett, és nem köröztetett, sem a végr. hajtási okiratokkal, sem a végrehajtó nyilatkozatával meg nem czáfoltatott; továbbá, mert az árverés reggeli 9 órára tűzetvén ki, a végrehajtó saját előadása szerint a helyszínén csak délután 2 órakor jelent meg, s az árverést cs.k esteli 7 órakor tartotta meg." (1870. april 27.3905.) Azon keresel, mely nem a betáblázott teher kilöruftetésére, hanem csak az adósság kifizetésére irányoztatik, nem képez oly telekkönyvi ügyet, melyben a rendes illetőségtől eltérésnek helye nem lehetne. Ily kereset tehát hivatalból, tárgyalás nélkül vissza nem utasitható. Lizák Iván s neje felperesek Lizák Vazili ellen Bereghmegye illető szolgabiróságához sommás keresetet adtak be bizonyos ingatlanra vonatkozó adásvevési s/.erző44*