Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 42. szám - Indokok [3. r.]

168 rehajtás foganatosítását — úgy az ideigl. szab. 95. §. valamint a perrend 314. §. szerint is felfüggeszti; a pesti kir. tábla tehát törvényszerűen jelen ügyben a végrehajtást el nem rendelhette. (1870. máj. 3. — 2447. sz. a.) Az igénykereset felett érdemlegesen intézkedő e. b. Ítélet megsemmisítendő, ha az igénykereset csak a végrehajtató s nem együttesen végrehajtást szenvedett ellen is intéztetett. Habár utóbbi, az igénylő férje, az igényelt ingókhozi minden jogáról lemondott is. Adler Rotb, Katalin Érsekújvár városi tszékhez 1869. sept. 1. Pucher J. és Haliczky Béla e. igénykeresetet adott be, az alperesek által eszközöltetett biztosítás alkalmával lefoglalt ingók .iránt, azok tulajdonjogát magának megítéltetni s azokat zár alól felmentetni kérvén. — Alperesek a tárgyaláskor érdemleges vitatkozásaikon felül a keresetet leszállittatni kérték; mert a perr. 467. §. szerint végrehajtást szenvedő ellen a kereset nem intéztetett. — Erre félperesnő azt válaszolá, hogy férje (végrehajtást szenvedett fél) Gr. szerint kijelentvén, mikép az igényelt ingók iránt semminemű jogot nem igényel, őt perbefogni felesleges. A városi törvényszék 1869. évi 1321. sz. a. a tulajdonjogot felperes részére — döntő eskü letételétől feltételezve — megalapította s a lefoglalt ingókat a zár alól feloldotta. Alperesek ez ellen semm. panaszt adtak be. A Semmit ő szék a tszék fentebbi Ítéletét megsemmisítette s azt ujabb szabályszerű határozathozatalra utasította ; „mert: az igénykereset a perr. 467.§.szerint a foglaltató s végrehajtást szenvedett fél ellen együttesen levén intézendő, a fenforgó esetben egyedül a végrehajtató fél ellen irányzott igénykereset alapján a végrehajtás alá vont ingók tulajdona iránt érdemlegesen intézkedő bir. ítéletet a perr. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisíteni kellett," (1870. május 10. — 3040.) Indokok. (Folytatás.) Egyébiránt hathatósan szol ezen intézmény mellett a közel jövő érdekeMert az igazságügyi reform rendszerébe felvett uj polgári perrendtartás a szóbeli és nyilvános eljárás alapelvére levén fektetendő, a legüdvösebb intézkedésnek látszik, a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség rendsze rének nélkülözhetlen közegeit, a külön bírósági végrehajtókat már most felállítani, hogy a kinevezendő egyének, habár szűkebb hatáskörben, megszerezzék azon gyekor lali ismereteket és jártasságot, a melyekkel azután teljesen kész közegek gyanánt léphessenek be az uj eljárás rendszerébe. Ezek azon legfőbb indokok, a melyek az igazságügy winistert arra birták, hogy a megszüntetendő végrehajtási közegek helyébe, minden ideiglenes és kétes értékű expediens helyett azonnal a bírósági végrehajtók intézményének az uj birói szervezettel egyidejűleg leendő felállítását javasolja. A törvényjavaslat elvei és részletes intézkedései közül a következőkre nézve szükséges némely szempontokat kiemelni. A bírósági végrehajtók az igazságügyiministor által neveztetnek ki (1. §.). A minister a kinevezésénél a kinevezendöben megkivántató s törvényileg megállapitott kellékek által van korlátolva. (2. 3.4. §§.) A végrehajtói hivatal betöltésének módjára nézve a kinevezést ugyanazon indokok ajánlják, a melyek a törvényhozást az 1869. IV. t. czikkben a birák kinevezésének elfogadására vezérelték. Egyébiránt az egész bírósági organismus összhangjának érdekében is a kinevezés elvét kellett elfogadni, nehogy a birák és bírósági hivatalnokok alkalmazásának különböző módja netán versengésre vagy épen fegyelmetlenségre nyújthasson anyagot. Azonban a törvénynek garantiát kell nyújtani a kinevezett végrehajtók megbízhatósága iránt is. És a javaslat ezt az által vélte elérhetőnek, hogy egyrészről a kinevezendöben bizonyos feltételeket kiván meg, melyek alól a kinevező minister fel nem menthet: másrészről pedig a már kinevezett végrehajtó eljárását oly világos szabályoknak veti alá, a melyeknek megsértése esetében az illető azonnal feleletre vonható legyen. A törvényjavaslatnak 5. 6. 8—11. 17. 19. 20. és 21. §§-ai magukban faglalják mindazon intézkedéseket, a melyek a birói meghagyások teljesítésének idejére, a sürgetésekre, a számadásra és'a végrehajtó felelősségére nézve biztosítékot nyújthatnak. A törvényjavaslatnak egyik főelve az, a melyet ezen indokolás általános része is kiemelt, hogy a végrehajtók*nem kapnak • az államtól fizetést, hanem eljárásukért a felek által dijaztatnak. Ezen intézkedés, a mely az államkincstár kímélésének tekintetéből javasoltatik, annál elfoghatóbbnak látszik, mert a végrehajtók által teljesítendő cselekmények legnagyobb részben eddig is külön dijaztattak az erre nézve fennálló díjszabályzat szerint (1869. april hó 29 én kelt igazságügyministeri rendelet 163. 164.. 167. §§.) Ezen dijak, a melyek az illető bírósági végrehajtók illetményét fogják képezni, teljes valószínűség szerint fognak oly Öszszeget eredményezni, a milyenre egy hasonló állású és képességű közeg állandó fizetés gyanánt igényt tarthatna. Ezért a legtöbb helyen bizonyára fognak e hivatalra alkalmas egyének találkozni és ha ez néhol nem történnék meg, akkor ott kivételesen egyik birósági irnok vagy községi jegyző nevezhető ki végrehajtónak, természetesen a törvényjavaslat 2. 3. és többi szakaszaiban meghatározott garantiák mellett. A javaslat egyébbiránt óvakodott attól, hogy a midőn az államkincstárt némi kiadásoktól megkíméli, akkor tán a perlekedő felek vállaira hárítson súlyosabb terheket. A javaslat 22—28. szakaszai a legcsekélyebb mértékre szabják a végrehajtók dijait, ugy, hogy ezen uj szabályzat az eddig gyakorlatban levő díjazáshoz képest a lehető legnagyobb könnyítést nyújtja a feleknek, ugyanis a jelenlegi rendszer szerint a végrehajtásra kiküldött birósági tagot illető napdijak és utazási-költségek a kiküldöttnek állásához képest vannak megállapítva s igy természetes, hogy a biró tanácsnok vagy szolgabíró dijjai és költségei sokkal magasabbra rúgnak, mint a birósági végrehajtónak a jelen javaslatba meghatározott illetményei. (Vége köv.) •"•ílelög szerkesztő -Í3 kiadó-tuiajdonof SZOKOLAY ISTVÁNÉ Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — E negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői lőfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra frytr.n, Syon*itctt Kori: .'> n d o r táját nyomdájában Hal~pi'íc* és al-i'vmcsor sarhá/i 9. tv