Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 41. szám - Miniszteri rendelet a birói s ügyvédi vizsga letehetése tárgyábani mentességek iránt

164 tő], a melyek őt nem nélkülözhetik oly functiókkal terheltetnék, a melyeknek elvégzésére, semmi mélyebb jogtudomány, hanem a becsületességen és pontosságon kivül csakis bizonyos technicai ügyesség szükséges. Legkevesebb hátránynyal járna még a harmadik mód, az t. i. ha a végrehajtást a törvényszékek segédszemélyzetének tagjaira biznók. De ez esetben, ha csak az ügykezelés gyors menetét és folytonosságát kétségessé tenni nem akarnók, okvetlenül szükséges volna a kezelőszemélyzetet több egyénnél szaporítani azon czélból, hogy közölük egy vagy kettő a szükséges végrehajtásokat mindenkor teljesíthesse. Ez azonban nem volna egyéb, mint a külön végrehajtók felállítása sokkal terhesebb alakban; amennyiben az állam pusztán a végrehajtások czéljára állandó fizetéssel ellátott hivatalnokokat alkalmazna s igy a külön végrehajtók intézményének egyik legnagyobb előnyéről mondana le a nélkül, hogy azon más felé is* elfoglalt hivatalnokok a végrehajtás pontossága és szabályszerűsége iránt annyi garantiát nyújtanának, mint a külön végrehajtók. Az igazságügyminiszter ennélfogva a bíróságok keretén belől nem találván alkalmas közegeket a végrehajtás számára, mintegy utalva volt a külön bírósági végrehajtók intézményére, a mely nem is tekintve egyéb positiv előnyeit, a fentebbi pontokban érintett közegek mindannyiájánál alkalmasabb arra, hogy a végrehajtások szakadatlan és pontos teljesítését biztosítsa, de egyszersmind a végrehajtók személyébe megkívánt qualificatio s a reájuk rótt felelősség által azok eljárásának megbízhatósága iránt is legtöbb garantiát nyújt. Ezek mellett azonban egyik legfőbb indok, a mely ezen|intézmény elfogadását ajánlja, azon fontos anyagi előnyben áll, hogy a végrehajtásnak ezen uj közegei az államkincstárt épen semmivel, a feleket pedig a jelenleg fennálló végrehajtási rendszernél sokkal kisebb mértékben terhelik. Egyébiránt hathatósan szól ezen intézmény mellett a közel jövő érdeke. (Vége köv.) Miniszteri rendelet a birói s ügyvédi vizsga letehetése tárgyábani mentességek iránt. Ujabb időben a vallás- és közoktatásügyi m. k. ministerhez a küszöbön álló bírósági szervezet következtében oly egyének, kiknek végczélja abirói vagy az ügyvédi vizsga letehetése által magoknak leendő kineveztetésre qualificatiót szerezni, több ezen vizsgákat megelőző másueniü vizsgáknak, valamint egyes tanfolyamoknak elengedéseért folyamodnak. Minthogy a folyamodók közt többen voltak olyanok is, kik a létezett viszonyok közt olyan multat teremtettek magoknak, melyet ügyeimen kivül hagyni nem lehet, a cultusminister eddigelé esetről esetre elhatározta annak tekintetbevételével az engedményezés mértékét. Minthogy azonban ujabb időben az ilynemű folyamodások nagy mértékben felszaporodtak, részint, hogy az eljárásban egyformaság hozassék be, részint, hogy a szükséges kellékekkel nem birók az eredménytelen folyamodás költségélül a fáradságától megkíméltessenek, mindenek felett pedig az illetők tájékozása végett a vallás- és közoktásügyi m. kir. minister ideiglenesen, további intézkedésig következő az átmeneti korszak nehézségeit, s minden méltányos igényt figyelembe vevő szabályrendeleteket adott ki azok számára, kik az érettségi, jogakadémiai, államtudományi és bírósági vizsgáknak akár részben, akár összesen leendő elengedése tárgyában nyújtanak be a fennirt ministerhez folyamodást: I. Az államvizsgák^ jogi tanfolyamnak vagy annak tárgyaiból adandó vizsgáknak mellőzésével, csak a legrendkivülibb esetekben, különösen méltánylandó irodalmi működés, vagy hoszszas és önálló törvénykezési hivatali működés folytán engedtetnek el. II. Az államvizsgák kivételes letehetésére következő szabályzatok lettek életbe léptetve: a) az olyan folyamodóknak, kik nem mutathatnak fel é r e 11ségi bizonyítványt, az éretségi vizsga csak azon esetben engedtetik el, ha középtanodai tanulmányaikat legalább nagy részben még 1850. előtt végezték, midőn t. i. az érettségi vizsga még nem volt behozva. Ellenkező esetben köteleztetnek az érettségi vizsga letételére, s egyedül csak ha különös figyelmet érdemlő eset forog fenn, kivételkép felmentethetnek egyes olyan tantárgyakban adandó vizsgák alól, melyekben való jártasságot jövendő szakpályájok szükségkép nem követel; b) az olyan folyamodóknak, kik ajogi tanfolyam hallgatása alól kérik magokat felmentetni, ezen kérésök csak azon esetben teljesíttetik, ha a gymnasiumi tanfolyam bevégzése óta annyi idő elmúlt, a mennyi ajogi tanulmányok rendszeres befejezésére megkívántatott volna. Ezek azután megnyerik az engedélyt valamely jogakadémián a tanfolyam tárgyaiból magánvizsgákat tehetni le, — melyek kiállása után a birói vizsga letételére bocsáttatnak. Ha e helyett az ekkép qualifioált folyamodók a három egyetemi államvizsga letételét kérelmezik : ezen kérésök nem ütközik nehézségbe. c) Az olyan folyamodókra, kik egyes államvizsgák alól kérik magokat felmentetni, következő eljárás állapíttatott meg : 1. ha a folyamodó korban előhaladt, s akár birói hivatalban, akár ügyvéd mellett töltött s több évre terjedő gyakorlatot tud kimutatni, ha az ügyvédi vizsga letehetése végett folyamodik — megnyerheti az igazságügyi miniszter ur javaslatához képest felmentetését a birói államvizsga alól, minthogy ennek tárgyai csekély kivétellel az ügyvédi vizsga tárgyai közt Í3 előfordulnak ; de ugy, hogy a jogtörténelmi és államtudományi államvizsga letételére vonatkozó kötelezettség fennmarad ; 2. tekintve azonban, hogy a jogtörténelmi és állam tudományi államvizsgákat csak Pesten lehet letenni, oly esetben, midőn előhaladt kor s hosszabb önálió hivatalos szolgálat ajánlják a folyamodót, költség- és időkimélés tekintetéből kivételesen megnyerheti azon kedvezményt, hogy a jogtörténelmi és államtudományi államvizsga tárgyaiból valamely m. kir. jogakadémián vagy valamely joglyceumon magánvizsgákat tehessen le, s ezek sikerülése esetére aztán magok az emiitett államvizsgák elengedtethetnek neki; 3. ha a folyamodó ajogi tanfolyamot a jelenlegi rendszer alatt hallgatta, de a köteles államvizsgákat elmulasztotta letenni, ezek elengedésére semmi esetre sem számithat. (B.-Pesti Közlöny maj. 17. szám.) Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1669. Nyomatott Kocti S án d o r táját nyomdájába* Hal-piaet ét al-dunasor tarkán 9.tz. a.