Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 38. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [5. r.]

151 vényben megfejtést nem találhatnak. l) — Minthogy | tehát a kereskedelmi világban, codificált törvény mellett | is, a szokások és szokásos jog befolyása s uralma folyvást fenmarad; természetes, hogy azon viszonyok rnegbirálá6ára legilletékesebbek csak is a kereskedők, kik azon szokásokban működnek; kik tehát egyedül képesitvék ezen folytonosan fejlődő szokásos jogot a fórumon illetékesen képviselni és érvényesíteni. Ebben rejlik a keresk. bíróságok indokolása. És ebből következik, mikép ;izok szüksége mindenütt fenforog,hol a kereskedelem kifejlődéséről, jövőjéről szó lehet; következik, hogy ezen külön bíróságok eltörlése nem egyéb, mint a kereskedelem legfőbb szükségletei kielégítésének, tehát a kereskedelem emelésének akadályozása.2) Minthogy pedig az alsó s felsőbb igazságszolgáltatás közt, alapjaibans elveiben azonosságnak, szoros összefüg gésnek kell lenni; ugyanazon okok s érdekek követelik, hogy a keresk. bíróságok fölébe szintén külön keresk. feltörvényszékek emeltessenek. 3J Eziránt nincs is nézetkülönbség s azt tanúsítják a törvényhozások törekvései is. Francziaországban az már ámult században elrendeltetett. (1790!) aug. 16. törv.) s Grenuában életbe is lépett. És most Francziaországban a legtöbb panasz aziránt nyilvánul, mert nincsenek külön keresk. feltörvényszékeik. A német első ,Juris ten tag' maga is ily szakfelsőbiróságok mellett nyilatkozott. És ez a német államokban mindinkább érvényesíttetik. Wü r t e m be rg 1863-i bírósági tervezetében már bennfoglaltatik a külön ker. feltszék. — B a j or or s z á gba n két külön váltókeresk. feltszék létezik; hasonlóan Poroszországban is — Danczig s Königsbergben. *) Legújabb s tán legfontosabb bizonyíték e mellett az Északnémet államszövetség 1869. évi jul. 12 i törvénye, melynélfogva ezen államterület részére külön kereskedelmi legf. törvényszék állíttatott fel. 5) És ezen intézmény, a külön keresk. felebbviteli tszék eszméje, a legjelesebb törvénytudók helyeslésével, támogatásával találkozik. Németország legjelesb e szakbeli folyóirata — Goldschmidts Zeitschrift für d. Handelsrecht — efeltszéki reformról határozottan mondja: „So ist dies ein Fortschritt, den man nicht nur von nationalen, sondern wohl auch von juristischen Standpunkte aus mit Freudé begrüssen inus." 6) Maga a kitűnő jogtudós E n d e m a n n, ki a külön keresk. szakbiróságok leghevesbbellenzői közé tartozik, nem vonakodott a külön keresk. feltszék szükségességét elismerni; „das sich in der ausbildung d. Handelsrechts — mondván a német szövetségi törvény tár') Ez különösen a franczia szakférfiak nézete is. — Revue critiquedeLégislation. t. XV. pag. 48. 2) Ily szempontból kiindulva, nem lehet semmi értelme, hogy Aradon, Temesvárott, Pozsonyban, Debreczenben, Fehérvárott, Eperjesen stb. külön keresk. bíróságok ne létezzenek ; miután senki sem tagadhatja, hogy e helyeken oly fontos forgalom és üzlet létezik, mely a szokásos jog kifejlődésének igen is Dagy tért s alkalmat nyújt. 3) Vince ns: Expos. raisonnée de la legislation conmeroiale t. I. — J. C r e i z e n a o h : Handelsgerichte pag. 109. 4) Magában Angliában, daczára a keresk. biróságok hiányának, nyomaira találunk ezen intézménynek. Az ,Admiraty Jurisdiction' ugyanis a legfontosb keresk. ügyekben felebbviteli tszékül szolgál, s az tisztán ily szakbiróságot képez. 5) Szolgáljanak ezen adatok igazs. ministerünk emlékező tehetségének segélyére, miután ő minap a képviselőházban azt állitotta, hogy tudtával egy európai államban sem léteznek külön váltó ker. feltszékek. Az elősorolt adatok épen az ellenkezőt tanúsítják. 6) Goldschmidts Zeitschrift 1870. I. Hefc pag. 33. gyalásánál — Strömungen offenbaren, Bestrebungen, namentlich auch vertrettendurch den deutschen Handelstag — dass das Streben zu einer besonderen Grerichtsbarkeit da sei, und er sogleich kein Bedenken trage, auch in oberster fnstanz díese Trennung zu vollziehen, die nun einmal einen Riss durch d. ganzen Rechtsbestand gemacht habe." Sajnáljuk, hogy ebbeli tanulmányainkat tovább s bővebben ki nem fejthetjük ; de azt hiszszük, az előadottak is elégségesek megítélésére, mily természetű azon reform, melyet igazs. miniszterünk az által akar eszközölni, hogy mind az alsó keresk. tszékeket — egyen kivül — mind az ebbeli feltszéket megsemmisíteni czélozza. Semmitöszéki határozatok. Ha valaki sommás perben bizonyitéhul az ellenfél birtokában levő közös okiratot akar használni, e miatt nem kell rendes perre utasítani. Az oly okirat felmutatása alkeressttel ugyanazon sommás per birája előtt követelhető (perr. 188. §.) Sommás keresetnek rendes perre utasítása csak a 95. §. két esetében foglalhat helyet. Kozma István Sándor János ellen Maros-Vásárhely egyes biró-ága előtt 173 ftr. iránt sommás pert indított. Alperes a birói illetőség ellen emelt kifogást előadván, mikép a kereseti követelés letisztázásának módozata egy, 1877 január hó 19-kén megújított, felperes birtokában levő közös okiratban van megalapítva, s igy a régi szerződések, melyeken alapszik a követelés, újitás által megvannak változtatva; a közös okirat előterjesztése azonban alkeresettel csak rendes periraton követelhető a perrend 144. 188. §§ szerint. A bíróság e kifogásnak helytadván felperes keresetével rendes perútra utasította (1870. feb. 16.) Felperes ez elleni semm. panaszában kifejti, hogy a rendes perre utasításnak a 95-bau kijelölt egyik esetre sem forog fenn; s hogy a 188. §. első tétele azt rendeli, hogy a közös okirat előterjesztése iránti alkereset ugyan csak a főügy bírájához benyújtandó; és ebből következik, hogy alkeresetre illetékesség tekintetéből, a főügy iránti illetékesség az irányadó, nem pedig ellenkezőleg, hogy t. i. a főügy illetékessége az alkereset benyújtása által változást szenved. A perr. 188. §. 3. pontja nem egyéb mint folytatása a 2-ik pontnak, mely azon szempontból indul ki, hogy ha a főügy a rendes eljárás alá tartozik s igy e két pont összefüggésében az alkereset rendes uton csak akkor tárgyalandó, ha maga a főügy is rendes útra tartozik. A Semmitőszék e panasznak helytadván, a bíróság fentebbi végzését megsemmisítette; „mert: a perr 95 § Sommás keresetnek rendes perre utasítását csakis azon két esetben engedi meg, midőn alperesi szavatosságnak hely adatik, s midőn a kereset alapjául felhozott alperes által tagadásba vett okirat valódisága — másodszori tárgyaláskor sem bizonyittatik be; Jelenleg ezen esetek egyike sem forogván fen, a rendes útra utasító végzést a297.§.6.p. alapján megsemmisíteni kellett — még azért is: „mert az első bir. végzésben hivatkozott 188. §. nem rendeli, hogy akkor, midőn az ellenfél birtokában 38*