Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 38. szám - Min. törvényjavaslat a birósági végrehajtókról [2. r.]

152 levő közös okiratot akar a perben valamelyik fél használni, a sommás kereset rendes perútra utasíttassák; hanem inkább annak bevezetése határozottan megengedi, hegy a közös okirat felmutatását alkeresettel a fóügy folyama alatt ugyanazon per bírája előtt lehessen követelni." (1870. május 5. 2290.) Megsemmisítendő azon bírói végzés, mely szerint bizonyos váltó kiadatása iránti ügyben magát illetéktelennek nyilvánítja és azt a vállólörvényszékhez utasítja. A váltó kiadatása s nem-érvényessége iránti kérdés eldöntése a köztörvény s nem a váltótörvény szabályai alá tartozik. Vimmer Sándor Glück Adolf és társa ellen az ipolysághi szolgabírósághoz 200 frt. értékű váltó kiadatása, vagy értékéuek kifizetése iránt keresetet adott be; előadván, mikép azt alperesnek azon okból s feltétel alatt adta át, hogy, ha bizonyos hontmegyei ruházati árlejtésnél a vállalatot felperes nyeri el, azon váltót alperesnek kifizetni tartozik; azon eset pedig elő nem állváü, alperes köteles azt neki visszaadni. A szolgabiróság tárgyalás befejezte után a bírói illetőségét leszállította s az ügyet a váltótörvényszékhez utasította, azon indokból, mert ez ügyben a sommás bíróság nem ítélhet a nélkül, hogy a kérdéses váltó érvénye vagy érvénytelensége felett is, tehát a peres felek közti váltójogi viszony felett ne határozzon. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be. A Semtnitőszék annak helytadott s a szbiróság neheztelt végzését megsemmisítettes azt érdemleges határozathozatalra utasította. ,.tekintve, hogy jelen esetben nem a kereseti váltónak érvényességéről, hanem annak mint állítólag jogtalalanul letartóztatottnak kiadásáról van csak kérdés, mely nem a váltójog, hanem a köztörvény szabályai, szerint ítélendő meg, — mint bármely más ingó vagyounak kiadatására. (1870. marcz. 31. — 2806. sz. a.) Min. törvényjavaslat a bírósági végrehajtókról. (Folytatás.) 6. §. A birósági végrehajtó nem lehet oly hivatalban, s nem vihet oly üzletet vagy foglalkozást, mely által hivatalbeli kötelességének pontos és hü teljesítésében akadályoztatnék. 7. §. A birósági végrehajtók dijait, a melyek e törvöny 22. és 25-ik szakaszaiban vannak meghatározva, a felek tartoznak fizetni 8. §• Minden birósági végrehajtónak külön hivatalos pecsétje és hitelesített könyve van. A pecsétet, valamint a könyvet a hivatali eskünek letétele után árának megtérítése mellett a törvényszék elnökétől kapja. A pecsét közepét Magyarország czimere képezi, körirata pedig ezen szavakat: „birósági végrehajtó", valamint azon biróság megjelölését tartalmazza, melynél az illető alkalmazva van. 9. $. A birósági végrehajtó könyvét pontosan és rendesen vezetni tartozik, abban vakarást vagy törlést tenni nem szabad ; s ha valamely tétel tévedésből helytelenül iktattatott be, a kiigazításnak olyképen kell történni, hogy az előbbi irás olvasható maradjon ; de ily esetben a kiigazítás okát ugyanazon tételnél a könyv utolsó rovatában külön meg kell jegyezni. 10. §. A birósági végrehajtó jegyzőkönyvét a következő rovatok szerint vezeti : a) az első rovatba jön a folyó szám; b) a második rovatba: a biróság megjelölése, mely a meghagyást a végrehajtóhoz intézi, valamint azon biróság megnevezése, mely a meghagyás tárgyát képező eljárást elrendelte; továbbá a meghagyás száma és tárgya azon személyek kitüntetésével együtt, a kiknek részére vagy a kik ellen a meghagyás teljesítendő; c) a harmadik rovatban a meghagyás foganatosítására tett eljárások jegyeztetnek fel, minden ily eljárás napjának és órájának kitüntetésével. d) a negyedik rovatba iktatandók a végrehajtó dijai és költségei, valamint az ezen czimen a féltől kapott előlegek, úgyszintén a későbbi levonások : e) az ötödik rovat a netaláni sürgetések bejegyzésére szolgál; f) a hatodik rovatba jegyzendők be a végrehajtás utján vagy annak alkalmával a kötelezettség fedezésére történt fizetések vagy teljesítések; g) a hetedik rovatba egyéb a tárgyra vonatkozó jegyzetek jönnek. Ha a beiktatott tárgyra vonatkozólag későbbi, — vagy más bíróságoktól küldött meghagyás érkezik, ez a fenn előirt módon a folyó szám alatt iktatandó be, az utóbbi meghagyás folyó száma azonban az előbbinél a hetedik rovatban megjegyzendő, valamint az előbbi meghagyás száma az utóbbinál szintén kiteendő. A nap, melyen a meghagyás beiktattatott, a lap közepére jő, és az ugyanazon napon beiktatott meghagyásoknál nem ismételtetik. 11. §. A beiktatásnak azonnal meg kell történni, mihelyt a meghagyás a birósági végrehajtóhoz megérkezett. Az átvételt hivatalvesztés terhe alatt nem szabad megtagadnia. Ha a végrehajtó a meghagyás érkeztekor székhelyétől távol volna, akkor visszajövétele után tartozik azt azonnal beiktatni, a egyszersmind a késedelem okát könyvében ugyanazon szám alatt megjegyezni. 12 §. A birósági végrehajtó köteles állandóan azon biróság székhelyén lakni, melyhez kineveztetett; az elnök, illetőleg a járásbíró engedelme nélkül onnan el nem távozhatik; ha azonban valamely hivatali meghagyás teljesítése végett kell eltávoznia, erre nézve távozási engedélyre ninc3 szüksége. 13. §. A birósági végrehajtók hatásköréhez a következő teendők tartoznak: a) a kézbesítés; b) a végrehajtás. 14. §. A kézbesítés következő esetekben teljesíttetik a birósági végrehajtó által: a) polgári peres ügyekben kivétel nélkül; b) a peren kívüli birói eljárás eseteiben akkor, ha a kézbesítés a biróság székhelyén eszközlendö ; c) a peren kivüli birói eljárás egyéb eseteiben csak akkor, ha ezt a biróság rendeli vagy a fél kívánja. A kézbesítés körüli eljárást polgári peres és nem peres ügyekben a polgári törvénykezési rendtartás szabályai határozzák meg. Váltóügyekben a váltótörvény, csődügyekben pedig a csődtörvény szerint történik a kézbesités. (Vége köv.) Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Petim, 1869. Nyomatott Ko e$i Sándor táját nyomdájában Hal-fiact ét al-dunator tarkán 9. M. a.