Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 36. szám - A kir. ügyészségi javaslat indokai [1. r.]

143 Semmitöszéki határozatok. Házassági elválásból eredt vagyoni követelések a megye területén az izraelitákat illetőleg is a megyetörvényszék illetőségéhez tartoznak. (22. 36. §§.) Ezen, a rendestől eltérő birói illetőség azonban csak oly ügyekre szorítkozik, melyekben házassági elválás czéloztatik. (53. §. c. p.) Ki nem terjed tehát azon vagyoni követelések iránt támasztott perekre, melyeknek tárgyát az elválás már nem képezi, mely elválás kérdése már előbb végérvényesen eldöntetett. Ily elválás létesítése után támasztott vagyoni keresetek a rendes biróság illetősége alá esnek. Klein Terézia Schön Náthán ellen Baja város tszékéhez 1869. május 21. keresetet adott be, melyben előadja, hogy a közte s alperes közt létező házassági közösség legfőbb itélőszéki Ítélettel feloldatván, alperes a házassági szerződés alapján havon kint 31 ftot köteleztetik fizetni, mit nem teljesitvén, ebbeli kötelezettség teljesítésére bíróilag kéri szoríttatni. A tárgyalás befejeztetvén, az eljáró városi tszék 1869. decz. 18. végzésével az átmeneti rend. X. cz. alapján a birói illetéktelenségét mondotta ki, az ügyiratokat Bácsmegye tszékéhez áttétetni rendelvéu; mert „ezen házassági elválásból felmerült vagyoni követelés iránti keresetre nézve a városi tszék a perr. 22. s 86. §§. alapján illetéktelenné vált, ily esetben pedig az átru. rend. X. cz. szerint köteles az összes iratokat illetőségéhez hivatalból áttenni; az elválásból eredt vagyoni követelések iránti keresetek pedig a 36. §. szerint azon megyetszék illetőségéhez tartoznak, melynek területén a házasfelek utolsó s állandó együtt lakásukat tartották, s ez Baja városa volt; és a perrend 53. §. c) pontjaként a birói illetőségtől eltérésnek nincs helye, a házassági elválást tárgyazó ügyekben, következéskép a házassági elválás által feltételezett vagyoni követelések iránti keresetekre nézve secj." Alperes ezen végzés ellen semm. panaszt adott be; mert az illetéktelen biró is illetékessé válik, ha kifogás nem tétetett törvényes idő alatt; a 8. s 53. §. szerinti eltérésnek pedig itt nincs helye, mert nem házassági elválás czéloztatik; mert a legf. Ítélőszék által befejezett házassági elválási per is a városi tszéknél folyt le, a perr. 22. §. szerint pedig az izraeliták házassági pereiben követendő eljárás szabályozására az igazs. minisztérium lett felhatalmazva, tehát addig fenmarad a régi eljárás, vagyis a városi tszék illetékessége annál inkább, mert a 22. §-ban nevezett tszék illetősége a 36. §-ban csak az elválás kérdésére szorittatott. A Semmitőszék e panasznak helyt adott, s a fentebbi végzést megsemmisítette; „mert: habár a perr. 22. §. és 36. §. szerint a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követelések iránti keresetek az izraelitákat illetőleg is a megye területén a megyetszék illetőségéhez tartoznak; miután azonban az 53. §. c) p. szerint csak a házassági s átalában oly ügyekben, melyek által házassági elválásczéloztatik, nincs eltérésnek helyea rendes birói illetőségtől; az 56. §. szerint pedig a nem illetékes biróság is illetékessé válik, ha alperes az illetőség ellen törvényes időben kifogást nem tett; miután továbbá a peres felek kőzött az el válás kérd ése már végérvényesen eldöntetvén, az a jelen per tárgyát nem képezi; s igy a jelen ügyre a perr. 53. §. c) pontja alkalmazható nem levén, e tisztán vagyoni kereset tekintetében a városi tszék, minthogy illetősége ellen kifogás nem tétetett, a perr. 56. §. szerint illetékessé vált." (1870. apr. 8. — 2900.) Váltó végrehajtás folytán támasztolt igénykereset azon biróság illetőségi körébe tartozik, mely az árverés elrendelésére volt hivatva, tehát az, mely a biztosítási végrehajtási eszközölte. A Pap-Schreinerféle igétiyügyben aSemmitöszék következőleg határozott: „A Nagy-Körös város tszékéhez benyújtott s az által az ottani sommás bírósághoz illetékes eljárás végett áttett, s az által a tszékhez visszaküldött igényperbeni bíráskodásra nézve N.-Kövös város birói illetősége alapittatik meg; „mert: ezen igényper a pesti e. b. váltótszék által elrendelt biztosítási végrehajtásnak N.-Körös város tszéke által eszközlött foganatosítása folytán támasztatván — a váltóvégrehajtások tárgyában 1869. apr. 8. közzétett s jelen esetben irányadó igaz. min. rend. 74. §. szerint az igénykereset azon birói hatóság illetőségi körébe tartozik mely az árverés elrendelésére hivatva van; erre pedig ugyanazon rend. 43. §. szerint azon biróság van hivatva, mely előbb a biztosit, végrehajtás teljesítését eszközölte — ezen biróság jelen esetben a váltótszék által i törvényesen megkeresett városi tszék, és igy ennek a fenforgó igénykeresetekre nézve kétségbe vont birói illetősége megalapítandó volt." (1869. decz. 17. — 2929. sz.) A kii*, ügyészségi javaslat indokai. A magyai" büntető eljárás szorosan vádlási forrnák közt mozog. A vádló az eljárás minden szakában lényeges tényező. A i közvád rendszere egészen el lévén fogadva: oly közegnek felállítása, mely a közvádat képviselje, múlhatatlanul szükséges. Hazánkban a közvádlói teendőket eddig a törvényhatósági tiszti ügyészek és 1848. év előtt részben az uradalmi ügyészek végezték. Deafennállott és részben fennáll most is azon anomália: hogy a vizsgálat és vád, sőt néhol a védelem is ugyanegy kézben oly össze, mert a bünvizsgálatot is a tiszti ügyészek végzik, sőt nekik legtöbb helyütt a magán-ügyvédkedés is meg van engedve. Ezen ezervezet merően ellenkezik az ügyészség hivatásával és a közvádlói rendszerrel. Általánosan el van ismerve annak szükségessége, hogy a bűnvádi perben működő közegek közt a teendők akként osztassanak fél: hogy a biró, közvádló és védők külön természetű teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bízassanak. Csak is igy lehetséges, hogy feladatának mindegyik tökéletesen meg- j feleljen. A bűnvádi per három közege mindegyikének fontos hivatási ; van, és épen e végett elméleti és gyakorlati okok mellözhetlenni j teszik, hogy e teendők külön önálló személyekre ruháztassanak, j Ebben fekszik főindokolása s igazolása a közügyészi intéz ménynek, mint oly állandó s külön közegnek, a mely a közvádl> hivatásához tartozó teendőket végzi. Az ügyészség rendezésénél különösen a következő három kérdésre kell tekintettel lenni: a) kinek közege legyen az ügyészség ? b) hatásköre a közvádlói teendőkön kívül kiterjesztessék-' | egyéb ügyekre ? és 1 c) mily alapon szerveztessék az ügyészség ? 36*