Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 36. szám - A kir. ügyészségi javaslat indokai [1. r.]

144 A javaslat e tekintetben a következő elveket fogadta el: I. Az ügyészség főteendője: hogy a jogrendnek a büntető törvényekben meghatározott megsértése esetében, a törvény alkalmazása iránti eljárást megindítsa. Minthogy a büntető törvények áthágói nemcsak az egyesek magánjogait, hanem magát a jogrendet és igy az összes társadalmat is sértik : tehát azon közeg, a mely a bűnvádi eljárás megindítását és a jogsértők megfeuyitését eszközölteti, csak az összes társadalmat, azaz : az államot képviselheti; minélfogva a közvádló csak az állam közege lehet. A közvádlói tisztnek e jellegét Szorosan fen kellett tartani. Ez abban rejlik : hogy tiszte állami tiszt; alkalmazása királyi kinevezés utján történik. E változtatás egyébiránt természetes következménye azon elvnek, melyet a bíróságokra nézve az 1869. IV. tcz. elfogadott. II. Ha az európai államokat tekintjük, észrevehetjük hogy a királyi ügyészség hatásköre, külöDösen Francziaországban, olyannyira kiterjesztetett, hogy az a birák függetlenségét veszélyezteti. A javaslat gondosan kerül minden ilyetén túlterjeszkedést, a minő vólna például: ha a birák, közjegyzők, stb. fölötti felügyeleti jog a kir. ügyészekre ruháztatnék, s az ügyészségnek a bíróságok mellett oly állást biztosit, mely az igazságszolgáltatás czéljait valósítani segíti, a nélkül, hogy a biróságok működését legkevésbbé is megakasztaná. Az ügyészség a törvénykezési szervezet egyik lényeges alkatrészét képezi, és igy az igazságszolgáltatás tökéletesbitéséhez lényegesen járul. A kir. ügyészség, habár a törvénynek egyik őre, de annak végrehajtását csak a bíróság által eszközöltetheti; s ezen hivatásának teljesítésében a birák ítéleteire nyomábt nem gyakorol, hanem mint fél, a törvényben meghatározott módon igyekszik a törvénynek érvényt szerezni. Kétségtelen, hogy a társadalom, a közvádlónak a büntető ügyekben kimért hatáskörén kívül még egyéb ügyekben is lehet érdekelve. Egyrészről tehát teljesen indokolva volna, hogy azon közeg, a mely az államot képviseli, az állam érdekeit őrszemmel kisérje a törvénykezés terén mindenütt; másrészről pedig szint, oly kívánatos volna, hogy leemeltessenek a bíró vállairól mindazon teendők, a melyek szorosan vett hatáskörén kivül állanak. Azonban ez irányban most még, az alaki jog gyökeres átalakítása s a szóbeli eljárás behozatala előtt szabatosan intézkedni nem lehet; s minthogy e szerint azon kérdés eldöntése is, vájjon a polgári ügyekben mily befolyás engedtessék az ügyészségnek ? a jövő feladata ihoz tartozik: a javaslat a hatáskört ezáttal csak oly ügyekre terjesztette ki, a melyek eddig is a tiszti ügyészség feladatai közé tartoztak, vagy a melyeknél az állam közérdekének képviseltetése okvetlenül szükséges. III. Az ügyészség teendői a biróságok hatáskörétől különböző lévén, önkényt következik: hogy az ügyészség a bíróságoktól íem függhet s hogy önálló, egyenjogositott hatóságot képez, s mint lyen indítványokat tehet; a biróságok határozatai ellen perorvosatokkal szabadon élhet stb. Azonban az ügyészség az igazságügyninisternek közvetlenül alá van rendelve és ennek utasításait telesiteni köteles, sőt a minister a megbízatást egyik vagy másik igyésztől vissza is vonhatja. Mindkét intézkedés szükséges. Az első azért: mert ha azon kö.eg, a mely az államot képviseli, a biróság rendelkezése alatt állana, igy mindazon esetekben, a melyekben az állam, mint fél jelenik aeg a biróság előtt, biró és fél egy személyben összpontosulna, — a mi a helyes igazságszolgáltatás fogalmaival ellenkeznék. A másik rendelkezés a ministeri felelősség elvéből foly. A minister első sorban lévén köteles az állam-érdekeinek védelméről gondoskodni, keli: hogy közegeit e czélra szabadon választhassa, vagy szükség esetén elmozdíthassa. Ezen alárendeltség természetes következménye a megbízás jogának, a melylyel a megbízás visszavonásának joga karöltve jár. De ezen alárendeltség az igazságszolgáltatás menetére nem veszélyes; mert a birói függetlenséget nem sérti, minthogy az ügyész nem bíráskodik s a biróra semminemű nyomást nem gyakorolhat. Azon okok, melyek a birák függetlenségét elkerülhetlenné teszik, az ügyészekre nem alkalmazhatók. Az ügyészi hatalom nem birói ugyan, de még is közhatalomAz ily hatalom gyakorlatában az ügyészeket alárendeltség nélkül hagyni és csak azon ellenőrzésre szorítani, mit a büntető-törvények a kötelességfeledő tisztviselő ellen megállapítanak, — annyit tenne mint a büntető törvénykezést a kir. ügyészek korlátlan tetszésére bízni s a közhatalmat minden ellenőrzés nélkül viszonylag kisebb állású egyének kezébe, kellő biztosíték nélkül átadni. Minden alsóbbrendű közeg, mely közhatalmat gyakorol, egy felsőbb közegnek van alávetve, nemcsak fegyelmileg, de intézkedései érdemére nézve is. Az alárendeltség pedig annál nagyobb biztosítékot nyújt az államnak, minél magasabb állású a felsőbb közeg, minél sokoldalúbb és erélyesebb ellenőrködés alatt áll ez utóbbi az országrészéről. Ekként természetes, hogy az ügyészeket leghelyesebben azon közegnek lehetett és kellett alárendelni, mely az állam-érdekeknek az igazságügy körüli képviseletére legelső sorban van hivatva; mely állásánál fogva leginkább áll a törvényhozás ellenőrködése alatt mely a közhatalom ezen részének gyakorlatában is, felelelősségénél fogva több garantiát nyújt, mint a mennyi bármely egyes más állami közegben található lenne. Ellenkező esetben az államtól elvonatnék azon jog, a mely mindegyik magán-felet illeti, t. i. hogy érdekeinek képviselőjét szabadon választhassa és utasításokkal szabadon elláthassa. Az ügyész a biró előtt szintén mint fél lép fel; valamint a magán-ügyvéd a magán fél érdekeit védi: ép ugy védi az állam közérdekeit, miért is szükséges, hogy a kormány az általa kirendelt képviselőt szintén szabadon választhassa és utasításokkal elláthassa. Részletek. Ezen általános indokok előrebocsátása után a részletekre nézve a következő főbb intézkedések emeltetnek ki. A 3. §. intézkedése szükséges: mert az ügyészségi tagok a 7. §. szerint azon esetben, ha a megbízatás tőlük elvonatik, a birák soraiba lépnek át; — azért az 1869. IV. tcz. 3. és 14. §• §-aiban foglalt rendelkezések reájuk is kiterjesztetnek. A 6. §. az ügyészeknek is biztosítja a hivatalviselés állandóságát és nyugdíjaztatást, mely intézkedés különösen azért szükséges, hogy az ügyészségi fontos állomásokra képzett és jeles férfiakat lehessen megnyerni. Ugyanazért a 7. §. a magasabb rangot és a fizetést még azon esetre is biztosítja, ha a megbízatás visszavonatik ; mert ha fizetésük leszállittatnék : a felek és birák előtt tekintélyüket vesztenék, és a megbízatás elvonása büntetésnek tekintetnék. Azonban az 5. §-ban kimondott alárendeltségi viszonynál fogva az áthelyeztetést, valamint a megbízatás visszavonását is a 6. és 7. §-ban következetesen megengedni kellett. (Vége köv.) Felelős szerkeszti es ki&dó-tulajdono* SZOKOLAY ISTVÁN. íegjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utoza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pasién, 1869. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában Hal-piact és ai-dunasor sarkán 9. ti. a.