Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 34. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [1. r.]

134 hozásnak nincs eleg szabadelvűsége e nagy szükségű intézményt behozni, akkor mellúzése helyén van. De, ha a niinitz er eziránt többször telt Ígéretéhez ragaszkodni akar; akkor egy rendszeres birói szervezet szabályzatából való kihagyatása nagy hiányt képez. Mert a jury a büntető igazságszolgáltatás legnagyobb részét gyakorolván, és pedig felebbezés nélkül; könnyű belátni, mikép alkalmazása nem történhetik a nélkül, hogy az összes, de különösen az első birósági rendszerre lényeges befolyás nélkül maradhasson,abban tetemes változtatásokat ne okozzon. Most legnagyobb fontosságot tulajdonítunk azon vizsgá'ódásnak, váljon a javasolt szervezet, mikép, menynyiben felel meg azon alapelveknek, melyekre egy mai tőkéiét'sb bírósági rendszernek fektetve kell lenni. Ily elvek különösen: a t á r s a s b i r ó s á első folyamodásilag is, a k ö zi g a z ga tá s t ó l s minden idegen elemtóli szigorú elválasztás, a birói hatáskör teljes épsége, a népelem befolyása, a jogegyenlőség, birói függetlenség érvényesítése, szakképzettség biztosítása stb. Mi úgy találjuk, hogy a miniszteri javaslat ezen alapelveknek nagyon hiányosan felel meg; az előhaladt tudomány s szabadelvű joggyakorlat igényei valósításától, tehát a korszerű haladástól messze elesik. A társas bíróság elvét különösen majdnem teljesen meghiusítja. Semuiítöszéki határozatok. A hitbizományi földesúri javadalmak megváltása iránt keletkezett szerződés érvénytelenítésére irányzott keresetek oly hitbizományi ügyeknek tekintendők, melyek az anyagi jogok megbirálását feltételezik. Ily keresetek tehát a perr. 21. $ nak rendelete alá esnek, és mint ilyenek, a megye törvényszék kivételes bírósága alá tartoznak. Justi Henrik mint P o zs o ny városa polgármestere hg. P á 1 f f y Antal és társai, mint a gr. Pálffy család koiidösbségi hitbizotnányának képviseló'i ellen Pozsony város tszóke előtt a Pozsony váraljai földesúri javadalmak megváltása iránt Pozsony városa s a Pálffy család hitbizománya közt 1851-ben kötött szerződésnek étvéuytelenitése végett pert indított. 1869. nov. 6-kán. — Alperesek részéről a birói illetőség ellen kifogás emeltetett, hivatkozva az 1862-ben kelt hitbizományi szabályzatra és arra, hogy ezen ügy Pozsony városát s annak egyes polgárait összesen érdekli, a városi tszék tehát itt mint saját ügyében nem biráskodhatik. — Felperes részéről megjegyeztetett, mikép az 1862-ki hitbizományi rendelet, az uj perreud s az 1869 apr. 7-kén kelt miniszteri rendelet által hatályon kivül helyeztetett ; és jelen ügy a perrend 21. §. értelmében hitbizományinak épen oly kevéssé moudható, mint az, mely valami követelésnek hitbizomány elleni beperléséből ered. A városi törvényszék 1870. jau. 8-ikán kelt végzésével a birói illetőséget megalapította; mert a perrend 21. §-sa csak a hitbizományi ügyeket, azaz a hitbizomány felállítása körüli eljárást és biztonsága feletti fel ügveletet, s igycsak is a hitbizományi kötelékre vonatkozó jogok, ós a hitbizományi viszonyból eredő kérdések megbirálását és eldöntését ut tsitván a megyetszék hatáskörébe; miután jelen kereset sem a hitbizomány állagát, vagy annak fennállásít, sem a hitbizományosoknak a hitbizományra vonatkozó jogaikat meg nem támadja; hanem tárgyát egyedül a hitbizományosok, s Pozsony városa közt földesúri javadalmak megváltása iránt kötött szerződés képezi; miután továbbá azon körülmény, hogy a tszék némely taejai Pozsony városa törvényhatóságának területén ingatlannal birnak, a birói érdekeltséget nem feltételezi, mivel a perrend 56. §. a) pontjaként a birói érdekeltség csak ott forog fenn, hol a biró saját személyénél fogva érdekeltetik ; ugyanazért ezen keresetet hitbizományi ügynek tekinteni unni lehet, és a birói érdekeltség esete fenn nem forog. Ezen végzés ellen alperesek semm. panaszt adtak be azon alapon; mert a perr. 21. §. szerint a hitbizományi ügyek, mennyiben anyagi jogok megbírál á sár a vonatkoznak, a megyetszékekhez lettek utasítva; már pedig Pozsonyváralja hitbizomány birtoka volt, s ezen ingatlan vagyon szerződésileg ingóvá változván, mint ilyen a hitbizomány hoz kapcsoltatott; továbbá, ;nert az 1869. apr. 9-ki min. rend. az előbbi kanczellariai rendeletet nem helyezte egészen hatályon kivül; és mert a perr. 56. §«ként a tszék illetéktelen, ha a perből közvetlenül vagy közvetve kárt, vagy hasznot remélhet, itt pedig a két városi biró s az előadó pozsony városi házbirtokosok s azonkívül mint választott hivatalnokok választóik pressiója által mindenesetre érdekeitek. A Semmitőszék az elsó'birósági végzést s eljárást megsemmisítette; „mert: felperes által képviselt Pozsony város közönségének — hg Pálffy Antal, gróf Pálffy János Károly, s gr. Pálffy István mint a gróf Pálffy koridősbségi — senoratus — hitbizomány képviselői ellen intézett keresete tá>gyazza, r.zon (B) szerződés érvénytelenítését, mely a Pozsonyváralyaihitbizományi földe suri javadal mak megváltása érdemében, felperes város és a gr. Pálffy család hitbizománya közt 1851. aug. 1. köttetett. Alperesi kifogás folvtán a várositszéknek ezen keresetben birói illetőséget megalapitó végzését a perr. 297. §. 5. p. alapján megsemmisíteni kellett, azért, mert a perrend 21. §-sa a hitbizományi ügyeket, mind az anyagi jogok megbiralására, mind pedig a biztonsági felügyeletre nézve a megye tszék kivételes bíróságához utasítja; „hogy ped;g a hitbizomány ellen intézett j e 1 en kereset hitbizományianyagijogokat tárgya z, — kétségtelen azon oknál fogva; mert általa a megváltási összegnek a hitbizomány tói elvonása czéloztatik, — ezen összeg pedig a nitbizomány állagát képezi azért, mert kamatozó, és felmondható tőkében helyettesili azon megváltott földesúri javadalmak értekét, melyek megváltás előtt a hitbizomány kiegészítő részét képezték; — megváltás után pedig hitbizományi tőkévéátalakittatak." (1870. april L — 1200. sz.) Sommás eljárásban a fél keresetét rendes keresetlevél alakjában önmaga is beadhatván, ily keresetlevél küllapján a képviselő ügyv d necének s lakhelyének kivétele nem szükségeltetik. Két külön végzés ellen egy panasziratban beadott semmiségi panasz, szabálytalan ugyan, de elfogadható. Binder Jánosnak mint felperesnek özv. Kálmánné s társ^ ellen sz. k. Kőszeg város sommás bírósága előtt 600 ft. és 284 ft. iránt indított sommás ügyében az eljáró bíróság 1870. febr. 24-kén 41. és 42. sz. alatt két külön vég-