Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 34. szám - Részletes indokolás az első foly. birósági tjavaslathoz [4. r.]

135 zést hozott, melyekkel felperes mindkét keresetét a keresetlevél szabálytalansága miatt visszautasította. Ezek ellen felperes törvényes időben semra. panaszt adott be; mert a perrend 65. §. szerint a 64. §.értelmében csak akkor kell az ügyvéd nevét s lakhelyét a keresetlevélen kitenni, ha a fél ügyvéd általi képviseltetésben részesül, mi jelen ügynél nem fordul elő; továbbá a fél képviseltetését a törvény (85. §.) feltétlenül csak rendes perekben, és sommás perbeu csak feltételesen, kivételesen rendeli; a 114. §. szerint sommás perben nem kívántatik rendes keresetlevél; a fél keresetét szóval is előadhatja, mi nem zárja ki, hogy maga a fél keresetét rendes keresetlevél alakjában is beadhassa. Erre nézve azon ellenjegyzés érvényesíttetett, mikép két külön birói végzés ellen nem lehet egy beadványban semm. panaszokat beadni; azonfelül a kereset írásban adatván be, kell, hogy ügyvédi ellenjegyzéssel legyen ellátva; a beadványozó pedig csak ügyvédjelölt, ki a kihirdetett ügyvédi oklevél jogosultságaival nem bírhat. A Semmitőszék az idézett végzéseket megsemmisítvén, az eljáró bíróságot a beadott kereset k szabályszerű elintézésére utasította; „mert: sommás eljárásnál a felek egyedül a perr. 85. § bankijelölt esetekben levén kötelesek magukat képviseltetni; a keresetet ellenben a 114. §. értelmében, akár rendes kereset evei alakjában, akár szóval ők maguk is előterjeszthetvén, a képviselő ügyvéd nevének és lakhelyének az Írásban benyújtott kerese levél küllapjáni kitétele pedig a 65. §. által a 64.§. értelmében csak ügyvéd általi képviseltetés esetében kívántatván meg, a bíróság mo-giámadott végzését, habára két külön ügyben hozott végzések ellen egy sem. panasz nem szabályszerűleg adatott be, — a 297. §. 1. p. alapján megsemmisiteni kellett. (1870. apiil 11. — 2279. sz.) A fél első izigleni sógorságban állván a bíróhoz, a birói illetőség, érdekeltségnél fogva {perr. 56. §.) leszállítandó. De megsemmisítendő azon birói végzés, mely az illetéktelenség kimondásán kivül, végzésében az illető biró illetékességét is megalapítja s ahhoz a periratokat áttétetni rendeli Seregélyi Ferencz Szametz Jakab ellen 107 ff. ügyvédi dij megitéiése iránt Ny itramegye felső járásának 3-ik kerületi szbiróságához keresetet adott be. Ez f. év febr. 14-kén tartott tárgyalás után következő végzést hozott : „Miután .Kubinyi Sándor szbiró felperessel első izigleni sógorságban áll, a bíróság illetősége — egyik személyének érdekeltségénél fogva leszállittatik, s az ügyiratok a perr. 14. §. értelmében az illetékes g^lgócz kerületi szbirósághoz áttétetnek." Ezen végzés ellen felperes sem. pan iszszal élt — mi panaszindokokkal nem támogattatott. A Semmitőszék a f. év febr. 14. kelt szbirósági végzést a perr. 297. §. I. p. alapján megsemmisítette azon részében, melyben a Galgócz kerület szbirósága illetékesnek kimondatván, az iratok ahhoz áttétetni rendeltettek ; „mert: Valamint az eljáró bíróság, szem előtt tartva a perrend 56. §. rendeletét, birói illetőségét helyesen szállította le; épen úgy túlment saját hatáskörén az által, hogy a galgóczi járás szolgabíróságát mondotta ki illetékesnek, és az iratokat ugyanahhoz áttétetni rendelte; miután neki az illetőségi kérdésben határozni jogában nem állott, s így végzésének ezen része mint szabályellenes hivatalból megsemmisítendő volt." (1870. mart. 31. 2589. sz. a.) Részletes indokolás .12 első foly. bírósági tjavaslathoz. (Végei A polg. törv. rendtartás 19. §-a szerint a telekkönyvi hatóság teendőit a birtokbiróság végezi, és minthogy jövőre birtokbirósági hatósággal csak a kir. törvényszékek ruháztatnak föl, következetesen a telekkönyvi hatóság is csak ezeket illetendi. — Azonban tekintetbe kellett venni, hogy ezen rendelkezés folytán több városokból a telekkönyveket a messzebb eső törvényszék hez kellene átvinni, holott ezen városok a telekkönyvek közellétét már megszokták, azokat addig is jól vezették és a lakosság ezen változás által csak szenvedne. Hogy tehát egyrészről a törvénynek azon reudelkezésc, miszerint a telekkönyvi hatóságot csak a törvényszék gyakorolja, fenrtartassék; de másrészről a fennebbi városok jogosult igényeinek is elég tétessék: a törvényben azon intézkedés vetetett föl, hogy az ügydarabok elintézése és a bejegyzések elrendelése fenntartatik a törvényszékek számára, azonban a telekkönyvek vezetése és a kezelése a városokban hagyatik azon esetre, ha a költségeket maguk viselik és a telekkönyv hitelének fenntartása czéljából a törvényben felsorolt rendelkezéseknek eleget tesznek. A telekkönyvi hatóság és a telekhivatal teendőinek ily módoDi megosztására az igazságügyiminiszter felhatalmaztatok, oly járások tekintetében is, a melyek a törvényszék székhelyétől messzebb esnek, hogy ezáltal az ily távolabb eső községeknek egyelőre is már a telekkönyv használata könnyitte3sék. 30. §. Az e/en szakaszban felsorolt bűntények feletti eljárás eddig a kir. itélő tábla hatá köréhez tartozott. Jövőre azonban, hogy ezen bűntényekre nézve is kétfoku felebbvitelnek legyen helye, és hogy az amúgy is túlhalmozott kir. itélő tábla az első fokú bíráskodástól felmentessék, az itéiö kir. táblák székhelyein szervezett első fokú kir. törvényszékekre ruháztatik át. Minthogy azonban a büntető törvény és büntető perrendtartás amúgy is rövid idő alatt a törvényhozás elé fog terjesztetni, és azon alkalommal ezen büntettek birósága is tüzetesebben fog tárgyaltátai: jelen §. intézkedése csak ideiglenes, miért is a felsorolt törvényszékek csak egyelőre bízatnak meg. 31. §. A bÚdá-pesti kir. váltó- ^és kereskedelmi törvényszék hatásköre a b) pontban elősorolt csődpeiekre is kiterjesztetik: mivel gyors elintézést igényelnek, és az ily csődökben bejelentett keresetek amúgy is nagyobbrészt váltó- és kereskedelmi viszonyokból származnak. 32. §. A czégbejegyzésekre nézve külön rendelkezés szükséges: mert az 1840. XV. t. cz. II. R. 33. §-a szerint az aláirási levelek egyik példánya minden váltótörvényszéknek megküldendő. Mivel pedig ez a váltóügyekre illetékes törvényszékek nagy számánál fogva jövőre nem lenne kivihető: azért ezen átküldés csak a buda-pesti kereskedelmi törvényszékre szorittatik. A végbekezdés rendelkezése az által van indokolva, hogy az ily bejegyzés a mostani élénk forgalom mellett halasztást nem szenvedhetvén : az illetők a törvényhatósági közgyűlés összejövetelét be nem várhatják. Ez okból az érintett bejegyzéseket Í3 az állandóan együtt lévő törvényszékekre kellett bizni. 33. §. A gyámsági ügyek tárgyalása a rendes bíróságok hatásköréhez tartozik, — azonban a bíróságok a pénzkezelést mint a birói hivatással össze nem egyeztethető teendőt, — át nem vehetik; mi végett ideiglenes intézkedés szükséges addig is, a uiig a törvényhozás e fölött tüzetesen rendelkezhetnék. Legczélszerübb, ha egyelőre az árvapénzek kezelése a törvényhatóságoknál hagyatik, a melyek a kezelés módja iránt is intézkedhetnek, és a kormány az árvaügy kiváló fontossága tekintetéből csak a felügye34*