Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 32. szám - Részletes indokolás az első foly. birósági tjavaslathoz [3. r.]

128 tosabb esetekben bízathatnak meg végrehajtásokkal, mi által az ily végrehajtások költségessége is meg fog szűnni. A bírósági végrehajtók iránt külön törvényjavaslat terjesztetett elő, és azok itten csak a rendszer teljessége miatt említtetnek föl. 15. §. A segéd- és kezelő- személyzet kinevezését már az 1869. IV. t. cz. 17. §-a az igazságügyministerre bizza: ezen rendelkezésnek természetes kifolyása, hogy annak számát is a szükségnek megfelelőiig ő határozhatja meg. 16. §. A bíróságok kerületét és székhelyét az 1869. IV. t. cz. 21. §-a szerint a törvényhozás állapítja meg : azért is azok jegyzéke a javaslathoz mellékeltetett. 17 §. A községek beosztása az egyes járásokba legczélszerübbcn a végrehajtó hatalom által eszközölhető. E beosztás azonban csak akkor történhetik meg, ha a székhelyek már megállapittattak. A jelen §. megadja mindazon biztosítékokat, a miktől a helyes beosztás függ, és kijelöli azon irányadó szempontokat, a melyeket annál követni kell. 18. §. A külön váltó- és kereskedelmi törvényszéknek fenntartása csak a fővárosi élénk forgalom által igazoltatván : a hatáskört is csak ezen fővárosokra és a környékre kellett szorítani. 19. §. Már az általános indokolásban kifejtetett, hogy a bíróságoknak a fennálló törvényekben előszabott hatáskörén a javaslat egyelőre csak az elkerülhetetlenül szükséges változásokat teszi, a jövő törvényhozásnak tartván fenn : hogy a szóbeli eljárás behozatalával egyidejűleg a hatáskört is megváltoztassa. 20. §. Bűnvádi ügyekben a járásbíróságok hatáskörét szabatosan körülírni nem lehet, minthogy e tekintetbon különösen a Királyhágón innen legtöbbnyire csak a birói gyakorlat dönt. A b) pontban felsoroltatnak azon esetek, melyek a sajtótörvény, ugy a szinházakról szóló 1848. XXXÍ. t. cz. értelmében, már eddig is a polgári bíróságok elé tartoztak ; és minthogy ez esetben csekély kihágások forognak kérdésben, ezeket az egyes bíróságokhoz lehet utasitani. A végbekezdés természetesen csak azon járásbíróságokra vonatkozik, melyeknek székhelye a törvényszék székhelyével nem esik össze; mert a törvényszék székhelyén létező járásbíróság személyzete amúgy is a törvényszék személyzetéből rendeltetik ki, és nem volna indokolható, hogy itt a járásbíróság vezesse a bűnvizsgálatokat. 21. §. Az alispáni biróságok az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól lett elválasztása után többé nem tarthatók fenn. Minthogy azonban a birtokszabályozási ügyek tárgyalása a helyszínén legczélszerűbben eszközölhető; a járásbiró ezenfelül a járásában fennálló birtokviszonyokat legjobban ismerheti, és a felekkel is könnyebben bánhat személyes ismeretségénél fogva, és igy az egyezségek létrehozására sikeresebben hathat: ennélfogva az előmunkálatok megtétele, a per felszerelése, ugy az egyezségek megkísérlése a járásbíróságra bizatik. Ámde az ítélethozatal a törvényszék számára tartatik fenn, részint azért, mivel az ily perekben többnyire bonyolódott és fontos birtokviszonyok felett kell itélni, részint pedig azon oknál fogva, hogy a feleknek a biró elfogultsága ellen minél több biztosíték nyujtas*ék. 22. §. Polgári ügyekben a törvényszékek másodbirósági hatáskörét már a polg. törvk. rendtartás megszüntetvén: ezen elv következetesen a bűnügyekre is kiterjesztetik. 23. §. Már az általános indokolásban kiemeltetett: hogy a törvényszékek hatásköre több tekintetben kiterjesztetik oly czélból, hogy az illetőségi kérdés egyszerüsittessék. Ennek folytán, s minthogy a törvényhatóságok bíráskodásának megszűntével azon főok, a miért némely ügyek külön királyi birróságok elé utaltattak, a jövőre nézve elenyészett: ezen kivételes királyi biróságok további fenntartása teljesen feleslegessé vált. 24—27. §. A bányaügyek száma csekély lévén, de a bányák is csak az ország némely vidékein fordulván előa bányabirósággal teljesen elég hét törvényszéket felruházni. A bányatörvényszékeknek, mint kivételes bíróságoknak (fora specialia) felállítása szükségessé tette azok hatáskörének, azaz: a szorosan vett bányaügyeknek meghatározását. A jelen javaslat tartalma e részben lényegben egyez azon szabályzattal, mely 1861. előtt fennállott. Két ok volt főleg, mely a bányabiróságoknak az ideiglenes törvénykezési szabályokban megállapított hatáskörétől való eltérést igazolja. Az egyik, hogy a kivételes bíróságokhoz csak azon peres ügyeket lehetett utalni, melyek helyes elintézésére bányaszakértelem mellőzhetlenül szükséges, melyekért tehát maguk a kivételes biróságok felállíttattak. A másik, mert egyéb ügyeknek is csak azért, mert a bányákkal vagy a bányászattal összeköttetésben vannak, a kivételes bírósághoz utalása a felekre oly költséget s fáradságot rovott volna, melytől rendes polgári bíróság előtt mentesek. A bányabiróságok kevesen vannak, kerületük felette nagy s ez nem is lehet másként: de épen e miatt óvakodni kell eléjük oly ügyeket is utasitani, melyek másutt is ép oly helyesen eldönthetők. A bányaügyekben hozott Ítéletek végrehajtását és egyesbirói cselekmények teljesítését, szabályszerint csak a bányabiróságnak kellene megengedni, de épen a bányaszakértő birák csekély száma, s a bányabirósági kerületek nagysága indokolja e szabálytól a 27. §-ban foglalt eltérést; az ellenkező határozat oda vezetne, hogy a szakértő birák idejének tetemes része ily kiküldetésekkel lenne elfoglalva, miből nemcsak az ügyek elintézésében késedelem származnék, de a felek is felesleges költséggel terheltetnének. 28. §. A sajtóügyekben való bíráskodást szintén nem volna tanácsos ezúttal még minden törvényszékre kiterjeszteni. A sajtóperek csekélyszáma nem érdemelné azon nagymérvű előkészületeket s költségeket, a melyeket az esküdtszékek alakítása igényelne. 29. §. A központi telekkönyvi hatóság teendői kivételesen a Pestvárosi törvényszékre bízattak : ennek megszűnte után ezen bíráskodást a helyébe lépő bíróságra kellett bizni. (Vége köv.) — Csődök H i p s Miksa csécsi kereskedő e. Abauj megye széke által bejei. apr. 27. perü: Náményi István ügyvéd Kassán; Líebverth M i h á 1 y szentesi kereskedőé. Szentes város székénél, bejei. apr. 27. perü. Szatmáry Ede; — Berger Adolf temesvári keres. e. Temesvár város székénél bejei, apr 29. perügy Weisz Lajos; — WeiszbergerEde szalontai keresk. e. Biharmegye székénél; bejei, april. 28. perügy. Jelentsík István ügyvéd N. Váradon; — BellosésKotarlia kikindai keresk. e. a k. kikindai ker. tszéknél, bejei, april 30. perü Hentz Károly ; — V asadi Gyula győri könyvkeresk. e. Győr városánál, bejei, május 5. perü. RozsyBálint; — PauszkJózsef tabi lakos e. Somogy megye székénél; bejei. apr. 30. pers. Németh Ignácz ; — SchvarczenbergGustáv városhidvégi keresk e. Somogy megyénél bejei. apr. 27 perü Kovácsics. — SeresGyörgy szabó és neje G ö n c z y Polixéna e. Felsőbánya városánál, bejei. apr. 27. perü Varga Vilmos. — Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra PrUen, 1869. Nyom*itott iúcit >' n n d o r saját nyomdájában Hal-púici it al-dunasor sarkán 9. «». a.