Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 30. szám - A végrehajtás körüli szabálytalanságok - Az igazságügyi törvényjavaslatok körüli eljárás érdekében

1 18 sodás terjesztése. Csak is ez utoa remélhetjük a valódi | demokrátia fogalmának megfelelöleg azon üdvös lendületet j előidézhetni, hogy a művelt osztályok munkálódjanak, és a munkás osztályok művelődjenek, mely kettős irány­nak józan felfogása és gyakorlati alkalmazása kétségte­lenül hazánkat és nemzetünket a csaknem elviselhetlennó vált közterhek súlya alatt idővel a kiérdemelt jobblét és boldogság, és igy a magasabb polgárosodás révpartjára terelendi. Ha igaz azon tétel, hogy az adóképességnek a kere­setképességgel párhuzamban kell járnia, hogy az arány­talan terhek miatt a tőkeerő ne satnyuljon, sőt a fokoza­tos előhaladás által az emberi szorgalom kellő sikert mu­tathasson fel, — ugy bizonyára igaz azon másik tétel is, mikép a társadalmi munkásság minden ágában, a jogbiz­tonság, az enyém és tied közötti viszonyoknak szabatos rendezése képezi azon köteléket, mely a polgárokat édes lánczokkal köti a haza szent földjéhez; és minden vállal­kozásukban ernyedetlen tevékenységre ösztönzi azon biz­tos reményben, miszerint a társadalmi érdekek felvirul­tával, folytonos előhaladás mellett, önmaguk és utódaik fogják annak legtöbb hasznát vehetni. Nemzeti törvényhozásunk 3 év óta e tekintetben nem sok jobbitmányt tud felmutatni, és ezen mulasztás leple­zéseiül hiában hivatkozunk mindenekfelett az ellenzék gáucsoskodásaira, midőn nincsenek lekötve kezeink, hogy különböző törvényjavaslatokat elő oe ránthassunk, és ezekkel, ha jók, a valódi reform-politikát, ezen hangzatos jelszót, meg ne valósithassuk. Csak az a baj e részben, hogy a jelen országgyűlési többség, a kevésbbé gondolko­zók és nem szakértők serege nagyon kész mindenre gép­szerűen térdet, fejet hajtani, mi a kormány részéről elébe táláltatik, és a tüzetesb, mélyebben beható tárgyilagos vizsgálódásokra s tárgyalásokra ellenben nagyon kevéssé hajlandó — csakhogy szaporodván az elvégzett törvény­hozási munkálatok, javaslatok s törvények, — mint röst napszámos zsoldját kikapva, a tudatlan néptömeg között, mint bölcs honatya hetykélkedhessék. Ily és hasonló illustratiók között juthatott igazság­ügyérünk azon szomorú állapotba, hogy mig egyfelől önmaga mindeddig egy rendszeres igazságügyi reform alapelveit nem volt képes meghatározni, legalább erről nyilván mit sem tudhatni, addig másfelől hivatalnokai által aprólékos törvényjavaslatokkal áll elő, és mondhatni gyermek-puskával akarja a jogerődöt bevenni, a helyett, hogy a minden oldalú rendszeres codificatió tüzetes és szakavatott munkálataival lépne fel; holott ebben egyik pártszinezet sem gátolná. A most itt jelzett körülmények lehetnek valószínűen okai annak is, hogy közelebbi időkben gyakran találko­zunk az igazságügyérnek a hazai ügyvéd-egyletekhez intézett felhivásaival, melyekben egyik másik tárgy felett nézeteik, véleményük indokolt nyilvánítására kéretnek fel — jelesen ez óv elején az uj perrend hiányainak kije­lölésére, a törvényhozás utján leendő orvosoltatásuk módja iránt javaslattételre, legközelebbről pedig több rendbeli szervezeti törvényjavaslat felett nézeteik közlésére. De ez mindenesetre nyilvános jeléül szolgál annak is, hogy leg­alább egy kis körben a gyakorlati szakértőket is kíván­ván meghallgatni, érvényt kezd szerezni azon elvnek, miszerint csak is a tudományos elméletnek a gyakorlati tapasztalattal való összeegyeztetése által nyerhet a jog alakulás; és igy a zilált perrendszer is csak ezen uton tökéletesbittethetik. Ezen iránynyal azonban nehezen összeegyeztethető | az, hogy Erdélyben az ügyvédi kar nagyon kis mérték­ben vétetik a miniszter által véleményezés végett igénybe. Talán csak a kolozsvári ügyvéd-egylet részeltetik ily meg­tisztelő felhivatásban. De ezenfelül az ügyvédi kart még a kir. ítélő tábla székhelyéről sem tartotta eddig ily fel­hívásra méltónak. Sőt még a tábla utján szakbizottságilag sem kiván velők értekezni, — pedig nehezen hiszszük, hogy, főleg az uj perrend hiányainak kijelölése és orvos­lása érdekében, legalább a kir. táblai elnökséggel ezen irányban ne rendelkezett volna. Azon ügyvédi karnak igénybevétele caélszerű leendett már csak azért is, mivel Erdélyben eddig csak az alig megalakult kolozsvári ügy­véd-egylet létezik, mi egész Erdélyt nem képviselheti; mig ily egylet létéhez mint feltételhez a szakértők meg­hallgatását kötni, meggyőződésünk szerint szabályul el nem fogadható. Ezúttal eszmelánczolatnál fogva nem öuérdek szülte viszketegból, sőt inkább a hazai jogélet kor- és czélszerü fejlesztése iránti tekintetből vagyunk kénytelenek fölszó­lalni, midőn látjuk, hogy bizonyos pesti és vásárhelyi k. táblai birák egy pesti szaklapban azon táblák tevékeny­ségéről hasábokon át csaknem öndicsekvóleg csatároznak — pedig alighanem háládatosabb munka lenne a perrend hiányait tanulmányozni és a szükséges jobbitmányokon gondolkozni, — ha csak némelyek nem ringatják magu­kat azon tévhitben, hogy a baj egyedül csak a még nem szervezett első bíróságokban és az azok iránti bizalom hiányában, nem pedig együttesen a rendszeretlen perrend­szerben is rejlik. Azt kérdhetik sokan, miért, hogy épen Marosvásár­helyt nem alakult még ügyvéd-egylet? Mire röviden csak annyit felelhetünk: hog3r sajátlagos viszonyainkhoz képest egy jogász-egyletnek alakítása már pár év óta kezdeményeztetett, de a kir. itélő táblai elnök, báró Apór Károly késlekedő modora miatt jelenleg is váju­dásban van. Talán akkor, midőn e sorok világot látnak, az érdekeltebbek minden tekintély és félsz fölébe emel­kedve, nem fognak többé késni egy ily egyletet mielőbb megalakitani és a törvényhozás érdekében munkásságba hozni. Ugy legyen! Addig is, mig ezen óhajtott lépés megtörténhetnék óhaj­tandó lenne, hogy az igazságügyministerium am. birodal­mat, különösen pedig az erdélyi részeket érdeklő törvény­javaslatokat, legalább jövőre nézve, a marosvásárhelyi kir. ítélő táblával vagy annak elnökségével azon meghagyás mellett közölné, hogy azok tárgyalására saját kebeléből alakítandó szakbizottságba a helyi ügyvédekből is kellő számmal alkalmazna szakfárfiakat. Több ügyvéd [ErdélybőlJ. Semmitöszéki határozatok. A lefoglalt ingók elárverezése iránti kérvény felelt, a fe­lek és szakértők meghallgatása után azonnal birói határozat hozandó (perr. 343. §.J lgénykeresetek beadása e szabálytól eltérésre alapul nem szolgálhat. Megsemmisítendő tehát azon birói végzés, mely igmykereset támasztásánál az árverési kérelemnek csak felté­telesen ád helyet. Kovács Mihály részére Berger Ábrahám ellen Bihar­megye tszéke által a biztosítás elrendeltetett; s az fogla-

Next

/
Thumbnails
Contents