Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 30. szám - Indokok az első foly. birósági tjavaslathoz [1. r.]

119 lássál eszközöltetett. A lefoglalt tárgyakra többen igényt | támasztottak, felperes pedig az igényper befejezte elÖtt | árverésért folyamodott. A kiküldött szbiróság 1870. feb. 15-én kelt végzésével azonban az árverési kérelemnek csak az igény keresetek elutasításának esetére adatott hely. Felperes ezen végzés ellen semm. panaszt adott be; mert a perrend 343. §. szerint a biztositásilag lefoglalt azon ingók, melyek kár s megromlás nélkül el nem tarthatók, a felek meghallgatása s szakértői vélemény kivétele után árverésileg eladandók. A bíróság ellenkezőleg járt el, midőn feltételes végzést hozott. És nincs törvényszakasz, mely azt rendelné, hogy igényper esetébeu a 343. §-uak nem lenne helye. A Semmitőszék a szbiróság végzését megsemmisítette, s azt a kérvény felett a felek és szükség esetében a szakértők meghallgatása után ujabb határozathozatalra utasította; „mert a perrend 343. §. szerint a biztositásilag lefoglalt ingók árverezése iránti kérvény felett, a felek és szükség esetében szakértők meghallgatása után azonnal határozat levén^hozandó, az eljáró bíróságnak a részben feltételes intézkedést tartalmazó végzését megsemmisíteni kellett. (1870. mart. 24. — 1933. ez. a.) Az ügyvédi megbízás nélküli keresetlevél elfogadása nem képez a 297. §. alá vonható semmiségi esetet. Az aziránti kifogással csak azon fél élhet, kinek nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el. Kászonyi Antalné mint felperes E. László alperes ellen 23 ft. iránt Egerváros tszéke előtt rendes pert indított A keresetlevél P. Endre ügyvéd által elleiijegyeztetett, de ahhoz az ügyvédi megbízás nem mellékeltetett. A tsz ék 1870. jan. 22-kén 144. sz. a. végzéssel a perfelvételére határidőt tűzött ki. És ez ellen alperes sem. panaszt adott be az okból, mert a meghatalmazás nem mellékeltetett a keresetlevélhez, holott a perr. 89. §. szerint az ügyvéd tartozik meghatalmazását az első perirathoz mellékelni, különben úgy tekintetik, mintha a kereset be sem adatott volna; a tszék tehát, midőn azt vissza nem utasította, a 297. §. 1. 13. és 15. pontja alá eső semmiséget követett el. Erre felperes észrevételeiben különösen kiemeli, mikép a 89. §. nem rendeli, hogy a meghatalmazás közvetlen a keresetlevélhez mellékeltessék ; hanem az ügyvéd csak az első perirathoz tartozik azt csatolni, vagyis első megjelenése alkalmával felmutatni. A Semmitőszék a panaszt elvetette; „mert azon körülmény, hogy felperes ügyvédje a keresetlevélhez megbízását nem mellékelte, a perr. 297. §. 15. pontjára alapitott semmiségi panasz indokául azért nem szolgálhat, mert a 298. §, b. pontja értelmében ezen panasz csak azon fél által hozható fel, kinek nevében egy harmadik felhatalmazás nélkül járt el; „de különben is a keresetlevél elfogadása megbízás nélkül nem képez oly szabálytalanságot, mely a perr. 297. §. értelmében semmiségi esetet okozna. (1870. mart. 31-én. — 2699. sz. a.) Semmiségi okul nem szolgál, ha az izraelita vallású egyén ünnepnapjára lett megidézve, (perr. 100. §.) Valamely rögtön kiütött csőd miatt eltávozott ügyvéd kimaradása ügyvédi mulasztásnak veendő. Az igazolás alapjául nem szolgálhat. Hoffman Márk N.-Kanizsa város tszéke előtt Lövy ellen 1000 for. stb. itánt pert indítván, a perfelvételére sept. 21-ke tüzetett ki. Alperes arra meg nem jelenvén, sept. 27-kén igazolási kérelmet adott be, melyben előadta, hogy 21-kén az izraelita húsvét ünnepe levén, arra tőrvényesen megidézhető nem volt, arra a perr. 100. §. szerint megjelenni nem tartozott, mindamellett ügyvédről gondoskodott, de az a kaposvári gőzmalom ellen kiütött csődben, mint a keresk. iparbank védője, rögtön elutazni kényszerült, s védelméről nem gondoskodhatott. A tszék 1869. nov. 27. — 3493. sz. a. végzéssel az igazolási keresetet visszautasította. Ez ellen alperes sem. panaszszal élvén A Semmitőszék azt elvettette ; ,,mert azon körülmény, hogy alperes a perfelvételre, mint izraelita vallásának ünnepére idéztetett, figyelembe nem vétethetik, mert az ily idézés elrendelése miatt a perr. 100. §-ként perorvoslatnak nincsen helye; — s miután alp. ügyvéde a perfelvételre nem elhárithatlan akadályból, hanem más elfoglaltatásból nem jelent meg — kimaradása tehát ügyvédi mulasztásnak tekintendő, mi uem igazolással, hanem a 315. §. szerint perújítással orvosolható. (1870. mart, 11. - 1339.) A magán polgárok s a városi közönség közölt a hadszolgálali jutalom iránt létesült szerződésből kifolyólag, azon jutalom megvétele iránti keresetek, mint magánjog alá eső viszony megítélése nem a politikai közigazgatás, hanem bíróság hatáskörébe tartozik. Hatyár Ferencz Pest város közönsége mint alperes ellen ugyanazon város tszéke előtt 42 frt. hadszolgálati jutalom (csatári dij) megfizetése iránt pert indított. A tszék 1870. jan. 18-kán 354. sz. a. kelt végzéssel felperes keresetét leszállította, mert felperesi kérelem eldöntése ezen bíróság hatásköréhez nem tartozik, utasítván felperest netaláni igényét politikai úton érvényesíteni. Felperes sem. panaszt adott be, mert a fenforgó szolgálati szerződésből eredő magánjogi követelés megbirálása nem közigazgatási hatóság, hanem a biróságok jogköréhez tartozik. A Semmitőszék a panasznak helyt adván, a tszék fentebbi végzését a 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette; „mert a keresetlevélbeli előadás szerint alperes városi közönségnek felperes irányábani kötelezettsége, egy e nevezett város törvényes képviselősége által tett, és felperes által a viszteherképen kikötött feltételnek, illetőleg szolgálatnak teljesítése által is elfogadottnak lenni bebizonyult ígéretén és így a polgári magánjog alá esó szerződési viszonyon alapszik, melynek elbírálása a polg biróságok illetőségéhez tartozik." (1870. mart. 12. 1838,Indokok az első foly. bírósági tjavaslathoz. Az 1869. IV. tcz. magában foglalja azon alapelveket, melyekre törvénykezésünk jövő szervezését alapitnunk kell. Ezen törvényczikk 1. §-sa szerint az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetik, és ugyanazon törvényczikk 2. és 3. §. szerint jövőre a birói hatalmat 0 Felsége a király nevében az általa kinevezett birák gyakorolják, minek folytán első folyamodási összes biróságaink újjászervezése szükségessé vált. A jelen javaslat czélja, ezen szervezést valósitani. Kidolgozásánál a kormányt ugyanazon elvek vezérelték, melyek a birói hatalom gyakorlásáról, a birói felelősségről és a birák áthelyezése-