Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 28. szám - Az örökösödési szerződések bekebelezhetéséről [1. r.]

Pest, 1870, péntek april 8. 28, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Az örökösödési szerződések bekebelezhetéséről. — Semmitőszéki határozatok. — Bírósági törvényjavaslat. Az örökösödési szerződések bekebelezhetéséről. Kókay K á r o ly tszéki ülnök úrtól. L Az örökösödési szerződések fontos jogügyletek és gyakoriak, a népnél azok majd minden házaspár, vagy tzeknek szülei között megköttetnek; de házasjogi köteléken kivül is, oldalrokonok, sőt idegenek között is, ha a családfőnek tulajdon leszármazó utódjai nincsenek. Az osztrák magánjog ezen szerződéseket csak a házastársaknak engedi meg (602. 1249. §§.) és a mit elég szükkörben, ha megenged is, azt a következő 1252. §-ban egészen hatástalanná teszi. Ezen utóbbi §. szerint a tulajdoni jog az egyszer kötött szerződés daczára, élők között, nincsen korlátozva, még akkor sem, ha a szerződés telekkönyvileg be is kebeleztetett. Ezen 1252. §. úgylátszik ellentétben van a telekkönyvi rendszabály II. rész. 63. §-val, mert ezen §. szerint a dologbani jogok, és néha a dologhozi jogok is képezvén a bekebelezés tárgyát, az örökösödési jog, ha szerződésen alapul is, minden bekebelezése daczára, mi hatálylyal sem bir, noha az 532. §. szerint a dologbani jogok közé tartozik. Ezen ellentét azonban osak látszólagos, nem valódi, mi későbben kitűnik. De továbbá az 1253. §. még a halál esetére sem korlátozza a szerződő feleket, a hagyaték V4 részéig, mert erről szerződésük daczára szabadon rendelkezhetnek. Ezen 1253. §. főleg azon ellenmondást foglalja magában, hogy ha a halál beálltával a 1/i részről intézkedés nem történt, az nem a szerződéses örököst, hanem a törvényes örökösöket illeti, holott az osztrák magánjog, ha egész mereven el nem fogadja is a római jognak azon szabályát : nemo pro parte testatus, pro parte intestatus decedere potest; de ismeri és kívánja az örökös kinevezését, elismeri a jus adcresceudit. (553. 554. 560. §§.) Az osztrák magánjog nyilván a tulajdon szabadságát az utolsó perczig meg akarta őrizni, és tekintettel a házassági viszony gyöngéd természetére, a gyengébb, engedékenyebb házastársnak, a másik általi kizsákmányoltatását akarta megakadályozni, a mint ezen elővigyázat a római jogban is létezett, úgy a magyar jogban is (Trip. I. 110. tit.) Ezt előre bocsátottam, hogy a migyar magánjog felfogása szerinti ellentét kitűnjék. A magyar magánjog az örökösödési szerződések megköthetését nem szorította egyedül a házastársakra, hanem azt, a mi a szerződő feleket illeti, korlátlanul megengedte, jelenleg a vagyon minősége sem tevén akadályt, az bárki által, bármily vagyon felett megköttethetik. Ezen jogi nézet uralkodó maradt, az osztrák jog hatálya alatt is, és szért találhatni házassági és örökösödési vagy csupán örökösödési szerződéseket házastársak, ezek és ezeknek szülei, közelebb és távolabbi rokonok, de sót idegenek között, ezen korszakból is. Hogy az ezen korszakban kötött szerződések,az osztrák jog szerint döntendók el,sajnos,de kétségtelen; pedig hány nem házastárstól pereltetett el a vagyon, olyantól, a ki az elhalt szerződő félnél több éveken át dolgozott, izzadott, azt betegségében ápolta és neki áldozatokat hozott. — Igaz, segíthetett volna magán mindenki a 956.§. szerint, de hányan ismerték ezen §-ust még tánjogászok is. így tehát kérdés csak azon szerződések felett lehet, melyek a magyar magánjog visszaállítása óta köttettek. A nép, — értve minden nem jogászt, — nem ismeri a római, osztrák és magyar jog örököse közötti kölönbséget, nem tudja micsoda, és létezik-e a magyar jog szerint jus adcresoeudi, mi a pars legitim a, donatio mortis causa sat. A iiép természetes eszével, azon szándékkal köti ezen szerződéseket, hogy az abban megállapított jogok és kötelezettségek annak idejében érvényesíttessenek. Az én szerény nézetem szerint az osztrák magánjognak, az örökösödési szerződéseket tárgyazó idézétt §§-ai többé nem alkalmazhatók. Az országbírói értekezlet, a modósitandók modósitásával, a magyar jogi örökösödést visszaállítván, érvényesekké tette ismét a magyar örökösödés jogczimeit is. Ezek közé pedig a korlátlan szerződhetési czim is tartozván, tehát mindenki a köteles rész megcsonkítása nélkül szerződhetik. De az osztrák magánjognak idézett §§-ai nem alkalmazhatók, az orszb. értekezlet 21. §-nak alapján sem, noha ezen szerződések tárgyát rendesen ingatlanok is képezik ; mert: Az orszb. értekezlet ezen §-ban, a tulajdoni és más dologbani jogokat érti, nem pedig az örökösödést. Az osztrák magánjog szerinti örökösödési jog nem is képezte a telekkönyvi bekebelezés tárgyát, mert az osztrák örökösödési jog mindenkor vagy az egész hagyatékra, vagy ennek hányadrészére terjedt, a bekeblezés által a jog, egy különös speciális tárgyra vonatkozván, az osztrák jog tana szerint az azonnal hagyománynyá válik. De különben is, a midőn az örökös beszavazási okmányaalapján bekebeleztetett, a bekebelezés tárgyát nem az örökségi jog, hanem az ezen czimen szerzett tulajdoni jog tette. Hogy az örökösödési szerződések bekebelezése nem | sokat ért, már érintettem, fokozza ezen szerződések cse| kély hatályát még az 1266. §., mely szerint a házassági 28