Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 27. szám - Miniszteri törvényjavaslat az első folyamodási biróságok rendezéséről [1. r.]

108 Kandel Farkas 35,000 ft. betáblázott követelése biztosi- | tására bíróilag letiltva lett, s ezen letiltás feloldása nem I igazoltatott — a letét kiadását megtagadta; elvégre azon elnézés, hogy a neheztelt végzésben a letétben lévő összeg hibásan lett kitéve nem az ide nem alkalmazható semm. panaszszal, hanem a 250. § ban kijelölt uton orvosolható. (1870. mart. 11. — 2111. sz. a.) Miniszteri törvényjavaslat az első folyamodási bíróságok rendezéséről. /. Fejezet. Az első folyamodási bíróságok szervezete. 1. §. Első folyamodási biróságok: a) a békebirák: b) a kir. járásbíróságok ; c) a kir. törvényszékek ; d) a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. 2 §. Abékebirák szervezetéről, hatásköréről, s az előttük követendő eljárásról, külön törvény rendelkezik. 3. §. A kir. járás biróságállra járásbiróból, kihez szükség esetében aljárásbiró neveztetik. A járásbíróság mint egyesbiróság jár el. Az aljárásbiró a járásbirót helyettesiti, ki őt önállólag végzendő teendőkkel is megbízhatja. Kisebb járásbíróságok vezetése aljárásbirókra is bizható. 4. §. A járásbíróság ügykezelése fölötti felügyelet azon törvényszék elnökét illeti, a melynek kerületében a járás fekszik. E czélbói köteles a törvényszéki elnök a járásbíróságot évenkint legalább egyszer személyesen vagy megbízottja által megvizsgálni. 5. §. Azon járásban, melyben a törvényszék székel, a járásbírói teendőket az elnök által a törvényszék kebléből kiküldendő egy vagy több biró végezi, kit, a mennyiben lehetséges, az elnök törvényszéki teendőkkel is megbizhat. 6. §• A járásbíróság köteles az illetőségéhez tartozó bűnügyek és vizsgálatok állásáról a kir. ügyészséghez havi kimutatást terjeszteni. 7. §. A törvényszék a hatásköréhez tartozó bűnügyekben teljesítendő vizsgálatok tekintetében a járásbíróságnak utasítást adhat. 8. §. Ak. törvényszék áll: egy elnökből, több ülnökből és jegyzőből. Alelnök csak a pesti kir. törvényszéknél alkalmaztatik; más törvényszéknél az elnököt a kinevezés rendje szerint legidősebb ülnök helyettesiti. Vizsgálóbirákat és pertárnokot a jegyzők közül az elnök nevez. 9. §. Váltó- és kereskedelmi ügyek elintézésénél alkalmazandó kereskedői ülnököket ott, hol a kir. törvényszék székhelyén kereskedelmi és iparkamara van, annak közös ülése, és pedig felerészben a kereskedelmi, felerészben az iparosztálytagjai közül; más helyeken a kereskedői testület öntagjaiból ; ha pedig a törvényszék székhelyén kereskedői testület sem lenne, a helybeli bejegyzett kereskedők közül a törvényszék választja. A kereskedői ülnökök számát és birói működését a kereskedelmi ülnökökre vonatkozó törvényes szabályok határozzák meg. 10. §. Bánya-ügyekben birói hatósággal felruházott törvényj székekhez lehetőleg oly itélő bírák nevezendők, kik egyszersmind I bányaszakértők. A bányaügyek iigy az első folyamodási, mint a I felebbviteli törvényszékeknél oly itélő tanácsban adandók elő, melyben az itélő birák nagyobb száma bányaszakértő. E czélbói addig is, mig bánya-szakértő birák ugy az első folyamodási, mint a felebbviteli törvényszékeknél elegendő számban alkalmaztathatnak, megengedtetik, hogy a mennyiben az itélő tanác3 oly birákból, kik egyszersmind bányaszakértők, összealakitható nem volna, kisegítő birákul, napidij mellett oly bányaszakértők hivassanak meg, kik az 1869. IV-ik t. cz. 6. és 7 §-ában meghatározott birói minösitvénynyel birnak, vagy legalább jogvégzettek. Ily kisegítő bírákra az 1869. IV. t. cz. 4. 5. 8—16. szakaszainak határozatai ki nem terjednek. A kisegitő bírákat az igazságügyi minister előterjesztésére ő felsége, a király nevezi ki. 11. §. A bu d a-p es t i k e r e s ke de lm i- és váltótörvényszék áll: egy elnökből, hat jogtudós és tíz, a pesti kereskedelmi és ipar-kamara által választandó kereskedői ülnökből s a szükséges számú jegyzőkből. 12. §. A polgári törv. rendtartás (1868. LIV. t. cz.) 5. §-ának a szavazók száma iránt tett rendelkezése a bűnügyekre is kiterjesztetik. 13. §. A jelen törvény 1. §-ának b) c) és d) pontjai alatt érintett első folyamodási bíróságoknál alkalmazott itélő birák fizetése, a szervezendő • bíróságokhoz való kineveztetésüktől számítandó tíz évi folytonos szolgálat után az eredeti fizetés tiz, minden további öt évi szolgálat után pedig annak öt százalékával emelkedik, ha ezen idő alatt magasabb állásba elő nem mozdittattak és fegyelmi büntetés alá nem estek. Fegyelmi büntetés esetében a fennérintett tiz, illetőleg őt évi időszak, a büntetés hatályának elévülésére kiszabott idő lefolytával kezdődik. 14. §. A jelen törvény 1. §-ának b) c) és d) pontjai alatt felsorolt első folyamodási bíróságokhoz birói végrehajtók a szükséges számban neveztetnek. A birói végrehajtásokat rendszerint ezek teljesitik. A törvényszéknek azonban jogában áll különös fontos esetben saját járásában egyik birói tagját, kerülete többi járásában pedig a járásbirót bizni meg a végrehajtással. 15. §. Az 1. §-ban érintett első folyamodási bíróságoknál a segéd- és a kezelő-személyzetnek a szükséges számban való alkalmazása iránt az igazságügyi miniszter intézkedik. II. Fejezet. Az első folyamodási biróságok székhelyei és kerületei. 16. §. A kir. járásbíróságok és törvényszékek száma, a törvényszékek székhelyei, és a járásoknak a törvényszéki kerületekbe való beosztása a •/. alatt mellékelt táblázatban van meghatározva. 17. §. A járások területét az érdeklett törvényhatóságok meghallgatása után az igazságügyi miniszter határozza meg, ugy azonban, hogy a járás rendszerint ugyanazon megye, kerület, szék vagy vidék területéből alakítandó, kivéve, midőn valamely községnek egy más törvényhatóságban székelő járáshoz csatolása a közelség, a gyakoribb és könnyebb közlekedés, a forgalmi és más hasonnemü viszonyok tekintetéből feltűnően előnyösebb. 18. §. A buda-pesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék kerülete a pesti és a budai kir. törvényszékek kerületeit foglalja magában. (Folyt, köv.) Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra Feslett, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r táját nyomdájahan Hal-piari és al-ditnasor sarkán 9. «i. a.