Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 26. szám - A végirati határidő - halasztás kizárásáról. A perrend reformjára vonatkozólag - Egy ujabb kérdés a perrend köréből

103 >,ug>ranazon végrendelet záradékában hivatkozva az | idézett 3-ik pontra, oda módosította: „A Rhédei kert melletti ingatlanság ugyanannak holtig lani haszonélvezetül hagyományozt atik csak" „akkor ezen utóbbi intézkedésében előbbi rendelkezését nyilván csak korlátozta, nem pedig egyúttal többre is kiterjesztette; vagyis: a végrendelet korlátozó záradékában íelperesnőt ugyanazon ingatlanoknak, és csak azoknak haszonélvezetére szorította, melyek tnlajdonáról rendelkezett volt javára a végrendelet 3-ik pontjában. „A végrendeletnek ily minden kétséget kizáró szerkezete mellett, a végrendeletet előttecnező tanúknak az iránti, különben is nem egybehangzó előadásaikra, miképen vélelmezik ők a kérdéses végrendeleti intézkedést értelmezendőnek — súly nem fektettethetvén; alpereseket arra, hogy a kérdéses egész kertet bocsássák felperesnő h&szonélvezetébe, kötelezni nem lehetett." (1869. nov. 30 dikán. — 793. sz. a.) SeBiimitöszéki határozatok. Elmulasztott zsellért szolgálmányok megváltási árának behajtására vonatkozó ügyek elintézése nem bíróságok elébe hanem közigazgatási útra tartozik. Nem szolgál akadályul, habár a birói illetőség ellen annak idején nem tétetett, is kifogás. Berger Péter földbirtokos 1869-ben Kővár vidéke illető szbirósága előtt Sibutyin Gravrilla zsellérje ellen 1863. jan. 1-től 1869. jan. l-ig elmulasztott zselléri szolgálmányok megváltása, illetőleg azok értékének 124ftnak megtérítése iránt sommás pert índitott, — melyben kimutatta, hogy alperes az itéletüeg majorsági földeknek kimondott s általa használt birtoktól a kikötött évenkénti 52 gya'og napszámot 6 éven át teljesíteni elmulasztotta, a nélkül, hogy azokat megválíotla volna. Aszbiróság 1869.jun. 15. kelt ítéletével alperest 53 frtban — mint az elmulasztott szolgálmányok ériékében s perköltségekben elmarasztalta. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be; mert ez ügy az 1854. jun. 21. pátens 86. §-=a szerint nem birói, hanem csak közigazgatási utou lett volna érvényesíthető. A Semmitőszék alperes sem. panaszának helyt adott, a bíróság Ítéletét s eljárását megsemmisítette s felperest keresetével közigazgatási útra utasította. „Mivel felperes elmulasztott zselleri szolgálmányok megváltási árának behajtására inditotta keresetét; ily ügyek pedig az átm. intízk. XIX. cz. 1. pontja s a XX. cz. által fentirtott 1854. jun. 21-i pátens 86. §. úgy az 1857. sept. 26-ki pátens 1. §. szerint közigazgatási útra tartoznak. (1870. február 23. — 1084. sz. a.) Az úrbéri viszonyokból származó kérdések (Erdélyben), mint az úrbéri törvények szerint megvitatandók, az úrbéri (székek illetősége alá tartoznak^melytöl eltérés nem engedtetik meg. Így azon keresetek is, melyek ingatlan tulajdonjoga érvényesítésére irányozva, a volt úrbéri viszonyok megszüntetésére alapitlatnak. Lövései Bugya Péter s érdektársai Udvarhelyszék tszéke előtt 1869. sept. 11. tulajdoni jogczimen Ferencz János s társai ellen pert indítottak bizonyos belső s kültelki földbirtok visszabocsáttatása iránt. Előadták keresetükben, mikép a kérdéses földek gr. Bethlen udvarához tartozó úrbéri állományt képeznek s azt emberemlékezet óta a Bugya család birtokolta. És ezen volt úrbéri birtokra az 1848-i jobbágyfelszabadulás folytán, az erdélyi IV. t. cz. az 1854. jun. 21-ki urb. pátens s 1858. martius 10-ki igazs. rendelet alapján ők a tulajdonjogot kétségtelenül megnyerték. Daczára ennek a földesúr nevében egészen 1865. évig szedetett a taksa, a mikor az jelen alperesek kezére játszatott. Tárgyaláskor alperesek illetőségi kifogást emeltek; mert felperesek a kereseti birtokot mint állítólagos urbériséget keresik s mint ilyet kérik birtokukba visszaadatni; a minek eldöntésére mint causale fórum csak az úrbéri tszék az illetékes. — Ennek ellenében felperesek tagadják, hogy a birtokot úrbéri czinién urbériségül követelnék; mert ők azt tulajdonjogalapján keresik, minél a jogczim a törvény, mely az úrbéri birtokot felszabadította, szabaddá tette ; szerzési mód pedig az 1848-i birtoklás. Tehát nem az úrbéri ügybiróság, hanem a rendes polgári tszék elébe tartozik. — Erre ismét alperesek viszonozák, mikép azon tulajdon, mely kerestetik, világosan úrbéri viszonyokon alapszik, ezek felett pedig csak az úrbéri tszékek bíráskodhatnak. A tszék 1869. decz. 31. hozott végzésével magát illetéktelennek mondotta ki. Ez ellen felperesek sem. panaszt adtak be, lényegileg azon alapon : mert téves azon állítás, mintha keresetük úrbéri kérdés körül forogna, minthogy tisztán polgári tulajdonjogot tárgyaz. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert felperesek a kereseti ingailanokhozi tulajdonjogukat az 1848. előtt létezett úrbéri viszonynak megszűntét kimondó törvényekre alapítván s keresetükben azt állítván, hogy a kérdésben forgó telek után volt földesuraknak 1848. után is taksát fiz-ttek 1865. évig, midőn azon telek a volt földesúr biztosa által tőlök elvétetett, és alpereseknek adatott, — nyilvánvaló, hogy ezen perben oly kérdések merülnek fe', melyek az úrbéri törvények szerint megvitatandók s megítélendők ; „ennélfogva minthogy a hasonló úrbéri viszonyokból származó kérdések megítélésére a fenálló törvények szerint az úrbéri tszékek hivatvák, melyektől a perr. 53. §-ként eltérésnek nincs h-lye, az eljáró tszék illetőségét helyesen szállította le. (1870. mart. 22. 2465.) A határidőhöz kötött iralbeadás alatt nem a postára való feladás, hanem csak a biróságnáli tényleges benyújtás, vagy beérkezés értendő. A férj különös megbízás nélkül nejét peresügyekben képviselni nincs hivatva. Csobora Dimitri Aradmegye illető szbirósága előtt Aufmuth János és neje szül. Hermán Erzsébet ellen sommás pert indítván, a tárgyalásra csak Aufmuth János jelent meg, állítólag neje nevében is, de annak meghatalmazása nélkül. — A biró:ág marasztaló ítéletet hozott mindkét alperes ellen s az jogerőre emelkedvén, ellenük a végrehajtás foganatosíttatott 1869. dec. 2-kán. Ez ellen alperesek semm. panaszt adtak be; a férj azért, mert a végrehajtási végzés nem függesztetett — távollétében — ajtajára, hanem kiskorú gyermeke jelenében a házban hagyatott; és mivel a végrehajtó törvénytelen dijf kat számitott fel magának. — A nő pedig az okból, mert férje őt külön meghatalmazás nélkül nem 26*