Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 26. szám - A végirati határidő - halasztás kizárásáról. A perrend reformjára vonatkozólag - Egy ujabb kérdés a perrend köréből

:04 képviselhette, tehát a tárgyalásra meg nem jelentnek levén tekintendő, ellen inakacssági itélet lett volna hozandó. A Semmitöszéjk határozata ez: „Első r. alperes A. János panasza visszautasittutik ; mert a végrehajtás elleni panasza a sérelmes birói cselekvény tőli 8 nap alatt lett volna beadandó; a beadás alatt pedig nem a postára való feladás, hanem a biróságnáli tényleges benyujtásvagy beérkezés értendő; a panasz azonban csak is 10-ik napon, és igy elkésetten érkezeit a bírósághoz. „Ellenben másod r. alperes A. Jánosnéra nézve a a sem. panasznak hely adatik, s reá nézve a szbirói itélet s végrehajtás a perr. 297. §. 15. p. alapján megsemmisíttetik; mert az a 298. §. b) pontjaként kellő időben beér kezettnek tekinteiik, és miután az ügyiratokból kitűnik, hogy a perbe külön beidéztetett, de a tárgyalásra sem maga meg nem jelent, sem törvényesen nem képviseltetett, a mennyiben a ferj különös megbízás nélkül nejét peres ügyekben nincs hivatva képviselni; annálfogva az ellen az itélet a 111. §. értelmében hozandó s kézbesítendő lett volna; s mig jogerőre nem emelkedett, a végrehajtás elrendelhető nem volt. (1870. febr. 19.— 4893.sz.a.) Jelenben törvény nem tilalmazza, hoyy a közigazgatási jegyzők a bíróságok elölt ügyvédi, vagy sommás perekben megbízott képviselői minőségben megjelenhessenek. Azoknak a hatóság tó Obi közegeihez való viszonya nem sorolható az56.§ ban birói érdekeltséget megalapító okok közé. Kiss Antal Karczag város sommás bírósága előtt Horváth Karoly ellen 52 for. s járul, erejéig pert inditván, a bíróság 1870. febr. 9-kén 56. sz. végzéssel alperes ellen a biztosítási végrehajtást elrendelte, és febr. 16 kán 66. sz. ítélettel a kereseti 52 for. tőke s 1869. nov. 12-töli kamataiban, felperesi ügyvéd részére 35 frt. 42 krban, saját ügyvédjének 8 for. 75 kr. költségben elmarasztalta. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be következő okokból: mert felperes Bedő Laj^s által volt képviselve, ki Karczag város főjegyzője, ki mint az eljáró bíróság tiszitársa, az ügy eldöntésére befolyást gyakorolhatott. És az 1865. május 2-i 17,784. sz. helytartótanácsi intézmény a helyhatósági tisztviselőket átalában kivétel nélkül eltiltotta a magán ügyködéstől. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert tekintve, hogy felperes a biróság előtt személyesen is megjelenvén, s Bedő Lajos h. ügyvédet képviselőjének válván, azért, mert Bedó Lajos egyszersmind Karczag városának közigazgatási jegyzője — meg nem jelentnek nem tekintethetik; „továbbá, hogy jelenleg oly törvény, mely a közig, jegyzőket a bíróságok előtti ügyvédi, vagy épen sommás szóbeli perekben nyert megb zás folytán képviselői működéstől eltiltaná, nem létezik ; — s azon hivatalos érintkezés, melyben ily tisztviselő a városi hatóság egyéb közegeivel áll, a biróság függetlenségére gyakorolt aggályos nyomást nem feltételezvén, azon okok közt, melyek az itélőbirónak a perr. 56. §-ban körülirt érdekeltségét j megalapítják, nem foglaltatik. (1870. mart. 17. 2020. sz.) Az itélet megsemmisítendő, ha abban a biróság az elma- I rasztalást csak a keresetlevélre való hivatkozással mondotta Ai, a marasztalási összeg meghatározása n Ikül. Ez a 297. $. 10. p. alá eső semm. esetnek vehető. Szauter József apatini lakos Schvager János ottani lakos ellen 1869. május 11-kén Bácsmegye tszéke élőit egy dunai malom harmadrészének 465 ft. általa leendő lefizetése melletti átengedése iránt rendes szóbeli pert indított. A tsz ék 1870. jan. 11-kén 13458. sz. a. ítéletet hozott, melyben alperest egyszerűen felperes keresetében elmarasztaltnak mondotta ki, kötelezvén alperest a malom 1/3 részének felperes birtokába való bocsáttatására. Ez ellen alperes semmi, panaszt adott be, mert a biróság a malom '/3 rész kiadására kötelezte, ki nem fejezvén felperes tartozásának odaítélését, holott maga felperes keresetében 465. ft. lefizetése mellett kéré a malomrészt kiadatni. A hiányt a keresetre való hivatkozás nem pótolhatja. A Semmitőszék e panasznak helyt adotts a tszéket újabb szabályszerű Ítélethozatalra utasította. „mert a perrend 249. §. rendeletéhez képest az Ítéletben a felek jogai s kötelezettségei pontosan megalapitandók levén; az eljáró tszék az által, hogy a marasztalási összeg mennyiségének megalapítása nélkül — ítéletében alperest csupán a keresetlevélre való hivatkozással marasztalta, a perrend 297. §. 10. p. alá sorolható semmiséget követett el. (1870. mart. 21. 2600. sz.) A rendes peruira utasiltatásnak, örökségi ügy czime alatt, nincs helye, ha az odaítélt hagyaték készpénzbeni kiadatása követeltetik. Ily esetben az egyesbiróság illetősége — 300 ftig — megalapítandó. Erős István s társaimint felperesek a gyergyói egyes bírósághoz Erős Ignáczné mint alperes ellen keresetet adtak be aziránt, hogy az Erős ígnácz 154 ft. 32 krt kitett ingóságokban álló hagyatékának őket illető 3/4 része készpénzben t. i. 115 frt. 74 kr. kíadatassék, miután ezen hagyatéki ingóságok természetben többé nem léteznek alperesnél; felmutatván a hagyatéki átruházási okmányt, mely szerint a hagyaték 3/4 része nekik odaítéltetett. — Tárgyaláskor alperes a birói illetőség ellen kifogást tett, mert jelen per örökösödési ügyre vonatkozik, mi rendes perutra tartozik. Az egyesbiróság ily alapon az illetéktelenségét kimondotta. Ez ellen felperesek semm. panaszt adtak be; mert pénzbeli követelést támasztván, ez 300 frtig egyesbiróság elébe tartozik. A Semmitőszék az egyesbiróság fentebbi végzését megsemmisítette; „mert: felperesek az átruházási okmány alapján, az ott reájok ruházott hagyatékrészt készpénzben követelik; minthogy ezen összeg a perr. 93. §. a) pontja alatt meghatározott legmagasabb összeget meg nem haladja, és a kereset pénzbeli követelés megvételére irányul; — az j egyesbiróság tekintettel a perr. 93. §. a) pontjára, nem | volt jogosítva felpereseket a per rendes útjára utasítani, j (1870. márt, 21. — 1963. sz.) Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2 ik em. balra l''t-fn. 1 '•69 Korsi "> n a ./ <• saját nyomdájihan 11'jf-piac* ti al-dvnasor sarkán !». «». «.