Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 26. szám - A végirati határidő - halasztás kizárásáról. A perrend reformjára vonatkozólag - Egy ujabb kérdés a perrend köréből

102 nom igen kitűnő jogtudósok eltérő véleményére, mely szülőanyja lett a jelen czikk megírásának. Tessék hozzá szólani. A kérdés az: helyettesitheti-e magát rendes per­ben az ügyvéd tói vényszékileg bejegyzett joggyakornoka által, avagy nem? Előre is legyen szabad megjegyeznem, íiogy én a „nern"-mel szavazók sorához tartozom. „Igen"-leges jogászaink antaeusi erejüket a pt. 131. §-ból merítik, a melyben ez áll: „Rendes eljárásnál a fe­lek ügyvéde;,illetőlegazoknak igazolt helyet­tesei stb a pertárban tartoznak megjelenni." Szerintök az igazolt helyettes e helyütt annyi (is?) mint joggya­kornok. Megengedem, mert engednem kell, hogy gyakor­latból tisztelt elleneseinknek van igazuk, a mennyiben kerületök székhelyén (vagy tán másutt is)joggyakorno­kaik kifogás nélkül fungálnak a pertárban, de a tör­vény, igen, még a 131. §. is nekem ád igazat. Ugyanis a pt. 85. §. b) pontja minden kétséget el­Oízlatólag kimondja, hogy a félnek magát képviseltetnie kell: „ügyvéd által a rendes eljárásban, ha m a g a a fél nem ügyvé d." E §-ből kifolyó okszerű következtetésül elég felhoz­nom annyit, hogy a) ha az illető peres fél saját személyében sem lép­het föl, — melyhez pedig (föltéve, hogy jogász is, bár nem diplomatikus ügyvéd) legnagyobb bizalma van; b) ha az illető peresfélnek törvényileg nem enged­tetik meg, hogy — ügyvéden kivül — más, (nézete sze­rint) ügyét kedvezőbben s erélyesebben támogathatandó egyén vigye keresztül: * hogyan és micrt volna több joga a meghatalmazott ügyvéduek a meghatalmazó félnél? hogyan és miért bizhatna meg az ügyvéd olyasmi­nek vitelével egy nem ügyvédet, a mitől ki van zárva a legérdekeltebb fel? Avagy miféle privilégium volna az, hogy ha más l.alandó fogatik perbe, okvetlenül igénybe kell vennie ;tz ügyvédet; míg ha történetesen ügyvédet ér eféle sze­rencsétlenség, az sem személyesen — qua ügyvéd — sem más ügy véd képébet) megjelenni nem köteleztetik, hanem küldi és küldheti maga helyett — a joggynkornokot. A támadó 131. §-beli „igazolt helyettes" tehát szin­tén nem lehet „joggyakornok", hanem csak a 85. § beli ügyvédnek igazolt „ügyvéd helyettese." Azon állitólagos miniszteri rendeletről és semmitő­széki határozatról, mely megengedué, mit a törvény meg nem enged: a joggyakornokok általi he­lyettesítést — én részemről nem h illottamés nem tudok semmit. Probatio aífirmanti incumbit. íiegfiíbh itéföszékí döntvények. A végrendelet záradékában a hagyomány jogi terjeme korlátoltakon, p. o. tulajdoni jogról haszonélvezeti jogosult­sággá alaki/falcán, nem vélelmezhető, hogy a végrendelkező a hagyomány birtok férjemét nagyobbítani czélozta volna, mint a hogy az a végrendelet előbbi pontjában ki fejeztetett. A végrendelet kétséget kizáró szerkezeié ellenében nem fektethetik jogi suly a végrendeleti tanúk aziránti nyilatkoza­tára, hogy ők a kérdéses végrendeleti intézkedést mikép vélik értelmezendőnek. Luzsinszky Viktória mint örökhagyó Fidy Imre egyik hagyományosa, őzv. Fidy Lajosnó mint az örök­hagyó átalanos örökésének gyámanyja és a gyámtárs ellen, egyéb ingó s ingatlan hagyományokon kivül egy ház és egész kertnek holtig tartó haszonvétele iránt Nagy-Várad város tszéke előtt pert indítót1. Ezen itt megnevezett hagyomány a pernek egyik t.evezetesb tárgyát; képezé, az örökhagyó végrendelete arra vonatkozó pontjainak különböző'értelmezése folytán. A törvényszék felperes összes követeléseit meg­itélte, úgy az emiitett ház s egész kert haszonvétele iránti hagyományt is. És erre nézve indokai következők : „A. végrendel t 3-ik pontjában érintett s a Rhédey kert melletti u. n. fazekasház s tartozmányaira vonatkozó­lag megítélendő volt felperes kereseti joga; mert a vég­rendelet 3-ik pontj\ szerint, előbbaRhédei kertbe veze tö út melletti ház félkerttel együtt, tel­jestulajdoni s birtokjoggal hagyományoztatott felperesnőnek; — minthogy azonban ezen intézkedés a végrendelet záradékában ad 3. pont szerint oda módosít­tatott, hogy a Rhédei kert melletti ingatlanságnak csak életfogytiglani haszonélvezetét bírja felperesnó, ezen határozott értelmű kifejezés a Rhédei kert melletti ingatlanságra vonatkozólag végrendelkező azon akaratát foglalta magában, hogy felperesnő azon fekvő összes ingatlat ság haszonéivezeti birtokosa legyen; mely végakarat ezen értelembeni végrehajtása egyrészről végrendelkező s felperesnő közt létezett viszonyban leli alapját; másrészről hit alait kihallgatott tanúk vallomá­sával igazoltatott azon körülmény, mely szerint végren­delkező egyik tanú előtt élőszóval nyilvánította, hogy Rhédei kert melletii majorját a kerttel együtt egészben fogja felperesnőnek hagyományozni; egy másik tanú ií. előtt pedig, ki a végrendelet tételénél is jelen volt, vég­rendelkező előbbi a házra s félkertre vonatkozó hagyo­mányát akként módosította, hogy az egész major tartozé­kaival életfogytiglani haszonelvezetkép jusson felperesnő birtokába" stb. stb. (1868. máj. 8. - 2384. sz. a.) A királyi tábla ezen pontra nézve az első bíró­ság ítéletét helybenhagyta következő indokolással: „A. Rhédei kertbe vezető út melleti ház és kertre nézve, melyből a végrendelet 3-ik pontja szerint a ház és kertnek fele tulajdonul hagyatik felperesnek; a módosí­tás ad 3. alatti azon kitételének : mely szerint a Rhédei út melletti ingatlanságuak holtiglani haszonélvezete hagyo­mány oztatik, — minthogy különben is a módosítás már többé nem a ház'ól, és félkertről, hanem átalában az ottani ingatlan-ágról szól, szintén nem egyéb, mint a ta­núk által is támogatott azon értelem tulajdonítandó, hogy azemlitett háznak ésegész kertnek haszonélvezete hagya­tott felperesnőnek." (1868. sept. 25. — 16893. sz. a.) Alegfőbbitélőszék következőleg ítélt: „Mindkét alsó bírósági Ítélet részbeni megváltozta­tásával, alperesek az úgynevezett fazekas házat, nem az annak tartózékát képező egész kerttel, hanem a kertnek csak felével köteleztetnek felperesnőnek holtiglani haszon­élvezetébe bocsátani. Indokok: „A fennemlitett kertre vonatkozólag, megváltoztatandók voltak az alsó bírósági Ítéletek, mert midőn Fidi Imre végrendeletének következő 3-ik pontját: „A Rhédei kertbe vezető út melletti házamat, hol jelenleg a fazekas lakik, félkerttel együtt, szintén neki (t. i. felperes­nőnek) hagyományozom"

Next

/
Thumbnails
Contents