Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 21. szám

$4 Pesten többször találkozott, egymással chiffreirozott leveleket vál- | tottak, melyeket azonban Trifk. az abc-vel együtt eltépett, — 5-ör i Trif. Rad. Pál által, annak felszólítása folytáu, Szerbiából a nép hangulata felől értesíttetett. — 6-szor Trifk. saját beismerése sze­rint Rad. Pálnak chiffreirozott levélben hozzá intézett kérelmére három 6 lövetű revolvert és három 2 élü tört küldött, melyek a gyilkosságot végrehajtó Rad. Pál, Marics Lázár és Rogics Stanoje­nél találtattak. — 7-er Vil. vallomása 3zerint Trifk. és Kar. által a gyilkosságban részvételre fenyegetések által kényszerittetett. To­vábbá Trifk. 1868. mart. hóban Kar. részéről 27,800 forintot Vilu­tievicsnek Baziáson azon utasitással szolgáltatott át, hogy abból Rad. nak, valahányszor kiván, adjon. Trifk. beismeri ugyan az át­adást, azonban a czél iránt önmagával, ugy szintén Kar. előadásá­val is ellenmondásba keveredett, sőt e részben előadásai valótla­noknak bizonyultak. — 8-szor Trif.-nak Rad.-al a Lotics ügyben Temesváron történt találkozása valószinütlen, mert erre Kar.-tői megbízást nem kapott. — 9-szer Trifkovics Vilutievicsnak azon 27,800 forintot minden nyugta nélkül adta át. 10-szer. Legtisz­tább fényt dérit azon szívélyes benső viszonyra, mely Trifk. és Rad. közt létezett, ama levele Rad. Pálnak, melyet 1868. jul. 1-én hozzá intézett, mely félreirmerhetlenül tanúsítja törekvéseik leg­szorosabb összefüggését, a czél és indokok iránti teljos egyetérté­süket és egymásiránti tántorithatlau bizalmukat. Áttérek most Stankovics Fülöpre, ki okirat hamisítás végett már hét évre el volt ítélve, és a törvényszék előtt azzal dicseke­dett, hogy őt az államfelforgatásban néhai Perisics Vuchetievics tanította, és bebizonyitá, hogy a tanítvány felülmulta mesterét. Többek által be van ugyan bizonyitva, hogy a tett elköveté­sekor Stank. Pesten tartózkodott, azonban a bizonyítékok alapján kiderül, hogy a gyilkosságot előmozdította, arra segedelmet nyúj­tott, s annak biztos végrehajtásához járult. Vizsgálat alapján következő gyamiokok bizonyultak reá: 1-ször Kuzmanovics Döme vallomása szerint már 1861. óia a feje­delem meggyilkolásári dolgozik, s e czélra Persida herczegnőtől 2000 darab aranyat kapott. 2-or ő és Majszt. kieszközölték, misze­rint Kar. 20,000 drh aranyat Spirtánál Szerbia fellázitása czéljából letéteményezzen. — 3-or. Popovics Lub. Acza által szerkesztett röpiratok találtattak Stank. lakásán, mi arra mutat, hogy ő azok elterjesztésével volt megbízva 4 er. Stank. Döme vallomása szerint bizonyos Jefta nevü egyént fogadott fel 1865-ben, hogy a fejetleimet meggyilkolja. — 5-ör: Majst. Antal előadta, miszerint Stank. Fülöp a mult év folyamában őt felszólította, hogy Szetidrő környékét fellázítsa, arra szükséges pénzt Kar.-tól elhozni ígérvén, — 6 szor: Marics Lázár vallomása szerint Stank. Eülöp a gyilkos­sági merénylet előmozdításán működött. — 7-er: Rad. vallomása szerint Stank. a miniszterek elüzetéoén, s a nép fellázitásán dolgo­zott. — 8-szor: Peritics, Petrovics, Petkovics vallomásaik szerint a gyilkossági merényletet még a mult év tavaszán közölte velük Stank. — 9-szor. Vil. és Nenad. Simon vallomása szerint Stank. a hgtől 500 később 600 db aranyat kapott. — 10-er: Rogics, Zwe­kics és Kavajevieh vallomása szerint Stank. titkos összejövetele­ket tartott Rad.-csal. Végre saját beismerése szerint, mint megro­vott zavargós ember Szerbiában már 1864. év óta rendőri felügye­let alatt állott. Mindezeknél fogva Stankpvicsról a merényletben résztvétel csakugyan feltehető. T. tvszék ! — végzi — kőzvádló — Kara. Sándor ur, mint bün­szerző, Trifk. Pál és Stank. Fülöp mint bűntársak a felhozott gya­nuokok alapján jogosan vétkeseknek tekintethetvén, hivatalos kö- | telességemnél fogva azon kérelmet terjesztem elő, miszerint neve­zett vádlottakat, a fenforgó főben járó bűntettben részeseket, az idcigl. t. szab. 2. cz.-nek 4. §. szerint Írásbeli bünperbe fogatni, és bűnösségük bebizonyulása esetében az isteni és emberi törvények áltál elitélt irtóztató gonosz tettükhöz aránylag méltó büntetéssel megfenyiteni méltóztassék. Föntartom magamnak a vizsgálat némely hiányainak a bün­per folyamában pótlására indítványomat zárt ülésben megtenni. (Folyt, köv.) Miniszteri rendelet az ország összes törvényhatóságaihoz. „A felmerült szomorn jelenségek kényszeritik a kormányt, hogy a választási szabadság megóvására most már szükséges rend­szabályokról gondoskodjék ; — ennélfogva rendeli, a mint követ­kezik : 1. Mindazok, a kik polgártársaikat, elveik szabad követésé­ben, akaratuk akadálytalan nyilvánításában az országgyűlési kép­viselők választásánál, akár tettleges bántalmazás, akár pedig erő­szakkali fenyegetés által gátolni vagy korlátozni törekszenek, azon­nal és pártkülönbség nélkül a fenyítő bíróság elé állíttatnak. 2. Köteleztetnek a községek elöljárói minden bántalmazás vagy fenyegetés esetét a vétkesek felfedezésével 24 óra alatt a já­rásbeli tisztviselőnek, ez pedig ujabb 24 óra alatt a megye alispán­jáaak (alkapitánynak) följelenteni, — különben mint bűnrészesek fogván tekintetni és büntettetni. 3. Az alispán (alkapitány) rögtön intézkedni tartozik, hogy a vétkesek a fenyítő bíróság elé állíttassanak. 4. A tiszti ügyészek kötelesek az ilynemű fenyítő perekben keletkezett ítéletet, akár felmentő, akár elmarasztaló legyen az. hivatalból felebbezni. 5. A főispánok őrködni fognak, hogy e rendelet a legnagyobb szigorral végrehajtassék, s mindazon tisztviselőket, a kik ennek végrehajtása körül részrehajlást vagy hanyagságot tanúsítanak, hivatalaiktól azonnal felfüggesztik ; azon esetben pedig, a midőn az igazság részrehajlatlan és szigorú kiszolgáltatása tekintetéből, akár előzőleg, akár pedig a fenyítő per folyama alatt külön bíróság kiküldésének (delegatio)'szükségét látják fenforogni, — ez iránt az igazságügyi ministerhez fordulnak. A 2-ik pont alatt a községi elöljárókat és járási tisztviselő­ket illető kötelezettség sz. kir. városokban a városi kapitányt, a 3-ik pont alatti alispáni teendők pedig a polgármestert illetik. E rendelet a szokott uton kivül falragaszok által is azonnal minden községben nyilvánosságra hozandó. Kelt Buda-Pesten, 1869. márt. 2-án. Gróf Andrássy Gyula, b. Eötvös József, Horvát, Mikó, Lónyay, Festetics, Gorove, Wenckheira. A buda-pesti ügyvédi-egylet f. hó 7-dikén közgyűlésén a „Birói szervezeti munkálat" vitatása folytattatott és az 5 pont b) a. tétele, mely szerint másodbiróságul lehetőleg nagy szám­ban kerületi főtörvényszékek szerveztessenek, melyekhez az e. bir. elleni semmiségi panaszok is tartoznak egyhangúlag elfogadtatott; úgy a c) tételhez Pós fay azon módositványa is, hogy „Budapes­ten egy magyar erdélyre kiható semmisítő törvényezikk szervezen­dő" ; mig a 7-ik és 8-ik pont, ez utóbbinál e kifejezés harmad bíró­ság a c) a. tétel módosítása folytán kihagyatván, végül a 9. 10. és 11. pontát is egyhangúlag elfogadtatott. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Pesten, 1869. Nyomatott Kcoii S á n d o r n á I tlal-fincl is al-dunasor sarkán 9. »s. .«.

Next

/
Thumbnails
Contents