Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)
1869 / 21. szám
$4 Pesten többször találkozott, egymással chiffreirozott leveleket vál- | tottak, melyeket azonban Trifk. az abc-vel együtt eltépett, — 5-ör i Trif. Rad. Pál által, annak felszólítása folytáu, Szerbiából a nép hangulata felől értesíttetett. — 6-szor Trifk. saját beismerése szerint Rad. Pálnak chiffreirozott levélben hozzá intézett kérelmére három 6 lövetű revolvert és három 2 élü tört küldött, melyek a gyilkosságot végrehajtó Rad. Pál, Marics Lázár és Rogics Stanojenél találtattak. — 7-er Vil. vallomása 3zerint Trifk. és Kar. által a gyilkosságban részvételre fenyegetések által kényszerittetett. Továbbá Trifk. 1868. mart. hóban Kar. részéről 27,800 forintot Vilutievicsnek Baziáson azon utasitással szolgáltatott át, hogy abból Rad. nak, valahányszor kiván, adjon. Trifk. beismeri ugyan az átadást, azonban a czél iránt önmagával, ugy szintén Kar. előadásával is ellenmondásba keveredett, sőt e részben előadásai valótlanoknak bizonyultak. — 8-szor Trif.-nak Rad.-al a Lotics ügyben Temesváron történt találkozása valószinütlen, mert erre Kar.-tői megbízást nem kapott. — 9-szer Trifkovics Vilutievicsnak azon 27,800 forintot minden nyugta nélkül adta át. 10-szer. Legtisztább fényt dérit azon szívélyes benső viszonyra, mely Trifk. és Rad. közt létezett, ama levele Rad. Pálnak, melyet 1868. jul. 1-én hozzá intézett, mely félreirmerhetlenül tanúsítja törekvéseik legszorosabb összefüggését, a czél és indokok iránti teljos egyetértésüket és egymásiránti tántorithatlau bizalmukat. Áttérek most Stankovics Fülöpre, ki okirat hamisítás végett már hét évre el volt ítélve, és a törvényszék előtt azzal dicsekedett, hogy őt az államfelforgatásban néhai Perisics Vuchetievics tanította, és bebizonyitá, hogy a tanítvány felülmulta mesterét. Többek által be van ugyan bizonyitva, hogy a tett elkövetésekor Stank. Pesten tartózkodott, azonban a bizonyítékok alapján kiderül, hogy a gyilkosságot előmozdította, arra segedelmet nyújtott, s annak biztos végrehajtásához járult. Vizsgálat alapján következő gyamiokok bizonyultak reá: 1-ször Kuzmanovics Döme vallomása szerint már 1861. óia a fejedelem meggyilkolásári dolgozik, s e czélra Persida herczegnőtől 2000 darab aranyat kapott. 2-or ő és Majszt. kieszközölték, miszerint Kar. 20,000 drh aranyat Spirtánál Szerbia fellázitása czéljából letéteményezzen. — 3-or. Popovics Lub. Acza által szerkesztett röpiratok találtattak Stank. lakásán, mi arra mutat, hogy ő azok elterjesztésével volt megbízva 4 er. Stank. Döme vallomása szerint bizonyos Jefta nevü egyént fogadott fel 1865-ben, hogy a fejetleimet meggyilkolja. — 5-ör: Majst. Antal előadta, miszerint Stank. Fülöp a mult év folyamában őt felszólította, hogy Szetidrő környékét fellázítsa, arra szükséges pénzt Kar.-tól elhozni ígérvén, — 6 szor: Marics Lázár vallomása szerint Stank. Eülöp a gyilkossági merénylet előmozdításán működött. — 7-er: Rad. vallomása szerint Stank. a miniszterek elüzetéoén, s a nép fellázitásán dolgozott. — 8-szor: Peritics, Petrovics, Petkovics vallomásaik szerint a gyilkossági merényletet még a mult év tavaszán közölte velük Stank. — 9-szor. Vil. és Nenad. Simon vallomása szerint Stank. a hgtől 500 később 600 db aranyat kapott. — 10-er: Rogics, Zwekics és Kavajevieh vallomása szerint Stank. titkos összejöveteleket tartott Rad.-csal. Végre saját beismerése szerint, mint megrovott zavargós ember Szerbiában már 1864. év óta rendőri felügyelet alatt állott. Mindezeknél fogva Stankpvicsról a merényletben résztvétel csakugyan feltehető. T. tvszék ! — végzi — kőzvádló — Kara. Sándor ur, mint bünszerző, Trifk. Pál és Stank. Fülöp mint bűntársak a felhozott gyanuokok alapján jogosan vétkeseknek tekintethetvén, hivatalos kö- | telességemnél fogva azon kérelmet terjesztem elő, miszerint nevezett vádlottakat, a fenforgó főben járó bűntettben részeseket, az idcigl. t. szab. 2. cz.-nek 4. §. szerint Írásbeli bünperbe fogatni, és bűnösségük bebizonyulása esetében az isteni és emberi törvények áltál elitélt irtóztató gonosz tettükhöz aránylag méltó büntetéssel megfenyiteni méltóztassék. Föntartom magamnak a vizsgálat némely hiányainak a bünper folyamában pótlására indítványomat zárt ülésben megtenni. (Folyt, köv.) Miniszteri rendelet az ország összes törvényhatóságaihoz. „A felmerült szomorn jelenségek kényszeritik a kormányt, hogy a választási szabadság megóvására most már szükséges rendszabályokról gondoskodjék ; — ennélfogva rendeli, a mint következik : 1. Mindazok, a kik polgártársaikat, elveik szabad követésében, akaratuk akadálytalan nyilvánításában az országgyűlési képviselők választásánál, akár tettleges bántalmazás, akár pedig erőszakkali fenyegetés által gátolni vagy korlátozni törekszenek, azonnal és pártkülönbség nélkül a fenyítő bíróság elé állíttatnak. 2. Köteleztetnek a községek elöljárói minden bántalmazás vagy fenyegetés esetét a vétkesek felfedezésével 24 óra alatt a járásbeli tisztviselőnek, ez pedig ujabb 24 óra alatt a megye alispánjáaak (alkapitánynak) följelenteni, — különben mint bűnrészesek fogván tekintetni és büntettetni. 3. Az alispán (alkapitány) rögtön intézkedni tartozik, hogy a vétkesek a fenyítő bíróság elé állíttassanak. 4. A tiszti ügyészek kötelesek az ilynemű fenyítő perekben keletkezett ítéletet, akár felmentő, akár elmarasztaló legyen az. hivatalból felebbezni. 5. A főispánok őrködni fognak, hogy e rendelet a legnagyobb szigorral végrehajtassék, s mindazon tisztviselőket, a kik ennek végrehajtása körül részrehajlást vagy hanyagságot tanúsítanak, hivatalaiktól azonnal felfüggesztik ; azon esetben pedig, a midőn az igazság részrehajlatlan és szigorú kiszolgáltatása tekintetéből, akár előzőleg, akár pedig a fenyítő per folyama alatt külön bíróság kiküldésének (delegatio)'szükségét látják fenforogni, — ez iránt az igazságügyi ministerhez fordulnak. A 2-ik pont alatt a községi elöljárókat és járási tisztviselőket illető kötelezettség sz. kir. városokban a városi kapitányt, a 3-ik pont alatti alispáni teendők pedig a polgármestert illetik. E rendelet a szokott uton kivül falragaszok által is azonnal minden községben nyilvánosságra hozandó. Kelt Buda-Pesten, 1869. márt. 2-án. Gróf Andrássy Gyula, b. Eötvös József, Horvát, Mikó, Lónyay, Festetics, Gorove, Wenckheira. A buda-pesti ügyvédi-egylet f. hó 7-dikén közgyűlésén a „Birói szervezeti munkálat" vitatása folytattatott és az 5 pont b) a. tétele, mely szerint másodbiróságul lehetőleg nagy számban kerületi főtörvényszékek szerveztessenek, melyekhez az e. bir. elleni semmiségi panaszok is tartoznak egyhangúlag elfogadtatott; úgy a c) tételhez Pós fay azon módositványa is, hogy „Budapesten egy magyar erdélyre kiható semmisítő törvényezikk szervezendő" ; mig a 7-ik és 8-ik pont, ez utóbbinál e kifejezés harmad bíróság a c) a. tétel módosítása folytán kihagyatván, végül a 9. 10. és 11. pontát is egyhangúlag elfogadtatott. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Pesten, 1869. Nyomatott Kcoii S á n d o r n á I tlal-fincl is al-dunasor sarkán 9. »s. .«.