Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 22. szám

Pest, 1869. kedden márez. 16. 22. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni ügyvédegylet közlönye. K napokban az éviiegyedi előfizetési időszak lejárván, tisztelettel kéretnek az évnegyedes előfizetők, hogy előfizetésük megújítása iránt mielőbb intézkedjenek. — Az előfizetési díj, mely alulírott szerkesztőséghez (Pest, dohány u. «. sz.) küldendő, évnegyedre 2 írt. félévre 4 írt., egész é> re 8 frt. A bíró választás-kinevezés kérdéséhez. Ha végig futjuk nemzetünk jogi történetét, *) ugy fogjuk tapasztalni, hogy ha nem lehet is eltitkolnunk, miszerint a műveltebb nemzetekkeli érintkezés jótékonyan hatott őseink jogi fogalmaik kifejtésére, azonban fel kell ismernünk azt is, hogy mindazon korszakokban, melyekben idegen institutiok tömegesebben áthonosittattak, az azokból hazánkra háromlott előny nem állott mindenkor párhuzamban a változtatással. — Azt hiszszük erre elég lesz a szabad vagyonrendelkezés, és birói felelősség eszméjét megemlítenünk. — Bár tehát őseink különösen az utolsó három század alatt törvénykezésünk terén sok idegen rendelményeket. kénytelenittettek is gyakorlatba hozni, mik az eszmék szabad és önkéntes kifejlése mellett sokkal üdvösebben intéztethettek volna: bámulnunk kell a szívósságot, melyet sok tekintetben inkább tűrték az oly állapotot, melyet gr. Széchenyi István „amabilis confussiolc-nak szokott nevezni, minthogy a külbefolyás hatalma alatti intézményeknek adjanak életet, melyek mint ujabb jogi viszonyok alapjai a legczélszerübb javításnak is hosszú évek során akadályaiul nőjenek ki, — s kik, ha szerencsétlen körülmények hasonló, — bár a fennállottnál czélszerübb intézmények behozatalát ellenezniük nem engedték, mihelyest önvédelmi küzdelmeik közt szabadabban lélekzeni alkalmuk nyilt, előbbeni jogviszonyaikba igyekeztek visszahelyezkedni. Hasonlítsuk már most össze az 1790/91-diki törvényeket s az országbírói értekezlet nyomorúságait, úgy állanak azok ezek mellett, mint óriás a törpe mellett s kéuytelenittetünk bevallani, hogy nemzeti önérzetünket még ennyire, mint legközelebbi elnyomatásunk alatt, soha sem civilisálták meg. S csak ezen körülménynek lehet tulajdonítani, hogy most, a mikor jogi viszonyaink s törvénykezésünk oly rendezéséről lenne szó, mely a magasabb műveltség, jogkifejlődés s az azzal biró nemzetekkeli érintkezés követelményeinek "megfeleljen, nem oda irányul a közvélemény eddigi nyilatkozványa, hogy azok az ősi alapokon íejlesztessenek ki, hanem, hogy osztrák, franczia, szász és Isten tudja minő törvénykezés honosittassék meg, meg kellvén elégelni ha egy vagy más árnyalat a régire emlékeztet; csak annak lehet tulajdonítani, hogy az eddig *) Akár pro, akár contra szavazzunk jelen nagy fontosságú kérdésben, kétségtelen miképsok igazság rejlik az itt előadottakban, s ezek mindenesetre figyelemre méltók, miért a közlést meg nem tagadhattuk. S z e r k. felszólamlott ügyvédi testületek a törvénykezés rendezésénél, a bírói állomások kinevezés utjáni betöltését emelték ki mint egyedül üdvözítő panaceát, s hogy még a „Magyar Újság" is 9. 10. számaiban hitágazatának nyilvánítja a birói hivatal állandósítását. — Mily beláthatlan távolság a László kir. II. k. 6 fej. III. k. 24 fej. Kálmán kir. I. k. 30. 31. Fej: vagy a Kölcsey által megénekelt tisztújítási fogalmaktól! — S mit óhajtnak az által elérni? hogy a bírák függetlenek legyenek? Váljon nem találkoztak és talalkoznak-e a választott bírák közt függetlenek ? s váljon csak alulról kell-e a bíráknak függetleneknek lenniük, s osztrák magyar viszonyaink nem szükséglik-e, hogy felülről még függetlenebbek legyenek ? nem elég példák-e a b. Vesselényi s többek ellen lefolytatott szomorú emlékű perek? Váljon találkoztak-e a kinevezett, és pedig fö és legfőbb itéló' székeknél sok Perényiek, Péchyek vagy Földváryak? A kegyelmes kinevezés utján jelenleg fenálló fő és legfőbb törvényszéktói nem jöttek-e Ítéletek, mikkel a jogérzet nem békülhet ki jobban, mint bármely választott bíróság határozataival? Vagy talán azt akarják elérni, hogy a perek gyorsabban folyjanak? Mi akadályául szolgálhat ennek a választás, ha alkalmasak választatnak, s eléretik-e a czél, ha nem alkalmasak neveztetnek ki? —S váljon a választási jog szolgál-e arra akadályul, hogy alkalmasak választassanak? Hát nem olyanok választatnak-e a milyenek kijelöltetnek? s a választási jog hátrányára irandó-e, ha a kormány által kinevezett s egyenesen a kormányt képviselő s minden pártokon felül állani köteles főispánok nem alkalmas egyéneket jelölnek ki, vagy épen önkényleg s a választási jog kijátszásával teszik a kijelölést? Miért hátrányos tehát a választás a perek gyors menetére? talán a perek közt van oly continuitas, hogy azok elitélése előismeretektől feltételeztessék? Hiszen ha a törvénykezésnél van valami continuitás, az csak az ügymenet, ügykezelés, — s alkalmas egyénnek kell-e arra sok idő, hogy beletalálja magát, s a választási jog szolgál-e arra akadályul, hogy az alkalmas egyének újra megválasztassanak ? s kell-e örökíteni a nem alkalmast? És rai kezeskedik a mellett, hogy csak alkalmasék fognának kineveztetni; talánapraeclarumok ; nem neveti-e ki azoknál az élet, az elméletet; nem közelebb van a választás az élethez; vagy kezeskedhetnek azért a tekintélylyel birók ajánló levelei ? Az ország kormányzatában már csak nagyobb continuitás van, mint a különböző perek elitélésében, s mi hátramaradást szenved a kormányzat, ha a miniszterek