Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 21. szám

83 Közvádló most a vádtett tényálladékát adja elő, melyet olvasóink már ismernek. Ezután folytatja: „E bűntény orozva elkövetett gyilkosságot képez." „Belgrád város tszékének ítéletéből kiderül, hogy ezen gouosztett, mely nemcsak Szerbiábau és hazánkban, hanem mondhatni Európa szerte a legfájdalmasabb benyomást idézte eló, Kar. S. volt szerb fejedelem fiának Péternek kormányra jutása czéljából követtetett el, Kar. S. megbízásából Rad. Pál testvérei által, Marics Lázár és Rogics által közvetlenül, különben pedig Stank. Fülöp, Trif. Pál s más egyének, kik a belgrádi tszék által már megbüntettettek, közreműködésével, kik Belgrádban a „Szerb koroná"hoz czimzett vendéglőben az „Arany kereszt" kávéházban tartván többnyire összejöveteleiket, a gyilkosságot elhatározták, s 1868. május havában végre is hajtották. Bátor vagyok most áttérni az alanyi tényállásra. Törvényeink szerint nem csak a közvetlen tettes, hauein az is, ki a gonosz tettet meginditotta, vagy bármi más módon elősegítette, s annak végrehajtásához járult, bűnrészesnek s bűnösnek tekintendő, — s arra nézve, hogy vádlott Kar. S. ur nem c=ak ez értelemben büniárs, hanem a végrehajtott gyilkosságnak bünszerzöje, sőt épen bérfizetés s pénz igérés által megrendelője volt, — a teljesített vizsgálat s hitelesítés folytán a következő gyanuokok merültek fel. Ha egész általánosságban tekintjük ez ügyet, azt veszszük észre, hogy a merényletben részt vett egyének majd mindenike a hg S. sógora, hivatalnoka, vagy más rokona, s néhány a véres tett közvetlen végrehajtására használt gonosztevő, s atopcsideri fegyházból kibocsátott fegyeuczek voltak; be van továbbá bizonyítva, hogy Nenad. S. és Szvetozár Kar. Persida asszony testvérei, Rad. Pál. Sándor hgnek szerbiai ügyeire nézve átalános felhatalmazottja; Trif. Pál a hg rokona s titkára, Stank.,Majstrovics, Perisics és Kuzmanovics régóta a hg barátai, Vü. Antonovics gazdasági tisztjei. Strafk. szintén bérlője s a Rad. testvérek egyik vagy másiknak üzlettársai is részt vettek a bűntényben. Nagy része ezeknek már elitélt egyén, s a merénylet végrehajtásakor fegyenczek voltak, a kik tevékenységük által mind egy körvonalban egyesültek, s ez nem volt más, mint Kar. Sándor. A vizfgálat folytán számos levelek találtattak Kar. S.-nál, s társainál, melyekből kiderül, hogy a herczeg alighogy 1858-dik évi deczember 11. a szerb államtanács határozatánál fogva a trónról letétetett s ő maga is 1858. decz. 21. (az ó naptár szerint) kelt nyilatkozatával a szerb fejedelmi trónról minden fentartás nélkül lemondott, már 1859. s 60 ik évben arra törekedett,hogy Milos fejedelmet megbuktassa, s a szerb trón elfoglalása végett pártokat alakítson, sót a török s más kormánynál is támogatást eszközölni igyekezett. Mindez kitűnik Lotics Demeternek felolvasott, 1859. június 18-án, báró Szabbárnak 1859-ben, Neuadovicsnak 1859. deczember 14-én, Trif. Pálnak 1859. decz. 16.Spirtának 1860. máj. 8-án, VeJopojácznak 1860. aug. 10-én s Maistrovicsnak 1860. aug. 15-én kelt s hg. Kar.-hez intézett leveléből, valamint Kar. hgnek Küpriszli basához s a török nagyvezérhez intézetts felolvasott leveléből. Hitelefen kiderül 3-szor Kuzmanovics Döme vádtárs vallomásából. Kar. e vallomás ellen azt állítja ugyan, hogy Kuzmanovics kém volt, hogy vallomása hitelt nem érdemel, s hogy már atyja Voitza S. hg. atyját gyilkolta meg. Az ellenvetés ellen azonban elég bizonyság az, hogy Kuzm. Döme már az időben is járatos volt Kar. hg-hez,a mi kiderül Nenadovics Jeffremnek a hg. ipának 1862-ben kelt s itt felolvasott leveléből; továbbá, hogy Kar. S. maga is elismerte, miszerint Kuzm.-nak 2—300 frtot adott kölcsön, ezen kivül 50—60 db aranyat. — Majstr. és Nenad. vallomása szerint Szlank. a felforgatási terv kivételére 2000 db aranyat kapott. Ötödször, Popovics Aczaés Andrievics vallomása szerint Trifk. Pal megbízásából egy levél íratott a török szultánhoz, melyben 20—40 ezer ar. kéretik Szerbia kormányának felforgatására, továbbá ezen Trifk. egy proclamatiót nyomatott, melyben a szerb nemzet felhivatik a fejedelem elűzésére, s továbbá, hogy bizonyos Joszifovics Okszim által készített Szerbia történetét Karagyorgyevics azon feltétel alatt ígérte díjazni, ha az író ugy javitja ki a szöveget, mintha Milos ölte volna meg Kara Györgyöt. Hatodszor 1865-ben bizonyos báró Szabbar „az utolsó Obrenovics" czimü röpiratot adott ki, mely az Obr. család gyalázását foglalta magában, s melynek terjesztéseért többen fogságra ítéltettek; — e röpiratot is szintén Kar. díjazta; vele báró Szabbar levelezésben állt, s a röpirat terjesztését Stankovics vádlott által eszközölték, kinél is 49 példány megtaláltatott." E tényeket tiszti ügyész a szó'nyegen forgó bűnténynek Kar. S. által történt elősegélésének bebizonyítására hozta föl, arra nézve pedig, hogy Kar. S. szintén közvetlen megindítója volt e bűnös cselekedetnek s bünszerzőnek tekintendő, tiszti ügyész 3 bűntársnak t. i. Rad. Pál, Vilot. András és Antonovicsnak egybevágó, egymást kiegészítő vallomását hozza fel. Arra nézve, hogy Kar. S. közvetlen bünszerzője a fenforgó gyilkosságnak és pedig nem csak értelmi szerzője, hanem fizetés által annak egyenes megrendelője is, a tiszti ügyész ismét Rad. és Vil. bűntársak vallomásaiból következtet. Továbbá, hogy Perisics és Vucsicsievicsnek Kar. S. 400 db aranyat adott, s Strafk.-nak Belgrádbrn a „Szerb korona" vendéglő bérletéből 150 db aranyat elengedett: továbbá Majstr. vallomás, hogy Sztan. nak adott 500 db arany kölcsönt s a 27,800 ftot, melyet Vil.-nek Trifkov. Baziáson átadott, mind oly bizonyítékok, melyekből világosan kiderül, hogy Kar. S. bünszerző s bűnrészes volt, ennek folytán az elkövetett gyilkosság őt súlyosan terheli. Áttérek már most — folytatja — Trifk. Pál ügyére. Trifk. Pál mint Kar. hg. titkára és megbízottja vele közvetlen egyetértésben levén, tervét tanács, oktatás és az akadályok elhárítása által elémozditotta, arra segedelmet nyújtott és annak biztos végrehajtásához közreműködésével járult. Hogy Trif. egyetértésben élt Kar.el, onnét következik 1-ör, mert 1859. deczember 16-án kelt, általa beismert levele bizonyítja, hogy Trifk. már azon idóben az Obr. fejedelmi család megbuktatására, és Kar.-nek a trónra visszahelyezésére működött — 2-szor Trifk. volt az, ki Andrievics Iván vallomása szerint a török szultánhoz levelet irt, 3-szor Trif. 1865. nov. 6-dikán Sabbarnak az „utolsó Obrenovics" czimü röpiratért 200 frtot küldött s tőle még több példányt kért. Közvetlenül a gyilkossági merényletre vonatkozólag, — 4-szer Rad. Pál vallomása szerint vele Trifk. már 1862. óta levelezésben állott, vele