Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 19. szám

74 mely igy szól: „felfolyamodás és semmiségi panasz a zálcgolás, becslés és árverés ellen a végrehajtás további folytatását C9ak ugy függeszti fel, ha az a zálogolás és becslés megtörténte, vagy az árverést elrendelő végzés kézbesítése utáni harmad nap alatt a végrehajtó bírósághoz benyujtatott. Ha e fel folyamodás vagy semmiségi panasz a felebbviteli bíróság által elvetlelett, a végrehajló bíró a további végrehajtást hivatalból folytatja. 4) Az ingatlan vagyonra vezetett végrehajtásra vonatkozólag az ideigl. törvénykezési szabályok I. r. 137. §., mely szerint: „felfolyamodásnak s illetőleg semmiségi panasznak az igény és a kielégítési sorrend tekintetében is van helye, és pedig a végzés kézbesitésétól 8 nap alatt, de az árverést a 117. §. esetén kivül csak s.z igéuyre nézve történt felfolyamodás függeszti fel; végre 5) Hasonlóan az ingatlan vagyonra vezetett végrehajtásra vonatkozólag az id. törv. szabályok l. r. 140. §., mely szerint azon esetben, ha fel folyamodás történt, de ez két bíróság megegyező határozata által elveltetett, az árverési határnapok, az eredetileg megállapított időközökre való figyelemmel hivatalból újra kitüzendök: erről a felek hivatalos felzeteken értesitendök, és a hirdetmény a kijelölt hírlapokba igtatandó." (Vége köv.) Ilii. Karngeorg'ievich-féle ügy. (Folytatás). Febr. 15-i tárgy. vége. Trifkovics vallomásai hitelesítésének befejezte elótt még következő kérdések s ezekre feleletek tótettek vádlott által. A hg — mondja — leveleit részint általam, részint Popovics nevelő által irattá, s a 27 e. frtól szólót Vilut.nek, úgy emlékszik, ő irta. Emlékezete szerint a levél azt tartalmazta, hogy tudakolja, váljon azt a kamarazia elfogadja-e? — Mikor ez ügyben Vil.-hez utazott, a hgtől nem vitt levelet, hanem csak szóbeli utasítást, hogy a pénz török telkek vásárlása végett adassék át, s ha ez nem sikerül, a kamaraziába tétessék le Bukarestbe való elszállítás végett. Ezt azért, mert a hg. oda akart utazni, s hogy a pénz ott legyen rendelkezésére. A hg szent Györgykor akart oda utazni; és a pénzt Vil.-nek emlékezete szerint márezius elején adta át. — Vil. a török földek eladásáról szóval s levélben is értesítette. — Hogy ezen levelek hol vannak, nem tudja. Azt, hogy hosszadalmas ut volt azon pénzt Belgrádra küldeni s nem egyenesen Bukarestbe vagy itteni bankházba letenni, ha a hg Bukarestbe akart utazni, Trif. akkép fejti meg, hogy a hg czéljas rendelete közvetlenül földek vásárlása volt, mi a pénzt Belgrádoü, Vilut. lakhelyén, szükségelte; s ha már itt volt a pénz, a földvétel nem sikerülvén, legbiztosabb volt a kamaraziánál letenni, melynek Bukarestben fiókirodája van. — Hogy azonban az a pénzt el nem fogadta, erről Vil. által levélben értesitetett, melyet összetépett. A hghezi viszonyára nézve Trifk. még megjegyzi, hogy uralkodása alatt hivatalnok levén, midőn megbukott, az új uralom alatt nem akart szolgálni s az Obrenovicsok elleni idegenségből hagyta el hivatalát s Szerbiát. A fentemiitett levélre nézve, miután Trifk. előbb azt vállá, hogy leveleit rendesen özsze szokta tépni, kivévén, melyek a hg ügyeire vonatkoztak ; s miután azon Vil. féle a hg ügyére vonatkozó levelet mégis összetépte — erre azt feleli, hogy azért tette, mert az egyenesen neki szólt, s mert abban semmi fontosat sem talált. A tszéki előadó constatáljn, hogy ezen Vil.-féle 27 ezer ft. küldeményre vonatkozólag 5 levél találtatott, de azok a pesti tszékkel nem közöltettek! Trifk. azt állitá, hogy a 27 e. ft. átvételéről a bgnek semmi elismervényt sem adott, s ugy Vilut.-tól sem kért s kapott nyugtát, midőn neki azt átadta; ez érthetetlen bizalmasságnak mutatkozván, azt akkép világositá fel: hogy a hg megbízott benne, máskép nem is bizta volna reá a pénzt s igy beszámolás szüksége fenn sem forogha tott; Vilut. is igy birta bizalmát, mert híven kezeitea hg pénzeit s azért jószágai kezelésére sem volt utasítása. Ezen hűségre nézve az hozatik fel Trifk. ellen, hogy a Vil. nél letett összeg mintegy 5 ezer arany, pedig nála osak 4394 ar. találtatott. Erre Trifk. — ki mint védője helyesen mondá — azon pénzről beszámolással épen nem tartozhat — azt feleié, hogy azonfelül Vil. asztalában még 500 ar. és 350 ft. találtatott, mi körülbelül 4984 ar. tesz. És ezt ő azon könyvből tudja, mely félhivatalos források után Íratott a gyilkossági pernek Serbiában való lefolyásáról, s melyet — a hg védője szerint — a szerb harangozónál most is kaphatni. A közvádló szerint a belgrádi Ítéletnek, — melyben a 350 írtról nem tétetik említés — több hitelt lehet adni. — De való még is, mikép maga a tszéki előadó szerint, azon pénzösszeg a szerb hivatalos biztosok által több izben össze olvastatott, és mindannyiszor más és más eredmény, más összeg jött ki. —- Az meglehet, hogy — közvádló állitása szerint — a vizsgálók el nem sikkasztották, de a védő állítása szerint lehető az is, hogy a házbeliek annyit vihet| tek el belőle a mennyit akartak. A közvádló szembesítést kér a hgel aziránt, mert a hg. állítása szerint nem kapott Vil.-tői levelet a 27 e. ft. átvételéről, hanem arról szerb kereskedők által értesült; mig Trifk. állítja, hogy Vil. arról levelet küldött. — A hg most ujolag vallja, hogy Vil.-tői nem kapott aziránt levelet, különben megőrizte volna; hanem úgy emlékszik, hogy maga Trifk. kapott Vil.-től. A hghez a Vilut. féle pénzküldésre nézve még néhány kérdés intéztetett, melyekre feleié: hogy nem emlékszik, ha irt-e Vil.-nek levelet; egy megtalált levél későbbi, melyet Trifk. irt megbízásából; hogy abban a sokszor emiitett telekvásárlást, vagy camarasiánáli letételt irattá; mire Trifk.-ot lemenetekor szóval utasította. Vilut. általi a telkek elárverezéséről szólló tudósítás s a 27 e. ft. leküldése közt 5 hónap időköz esvén — ezt a hg annak tulajdonítja^ mert előbb nem volt reá pénze, csak háza eladásából kapott annyit. — Végre feleli, mikép Trifk. s Radov. levél váltásakor Gratzban volt, az egészről csak í hazatértekor értesült. Ezzel a Trifk.-féle hitelesités befejeztetvén, következett 3^3-ik vádlotté. Ez — Sztankovics Fülöp- Belgrádban 20 évre ítéltetett — az indokok ezek: „Eltekintve attól, hogy Sztank. Fülöp 1854-ben 7 évi könnyű vasban töltendő fogságra Ítéltetett, s igy mint feddett jellemű egyén jelentkezik, Rad. Pál vallomásában vallotta, hogy Sztank. vele értekezett Mihály meggyilkolása s a kormány felforgatásáról, s azon működött, hogy Mihály meggyilkolása után Belgrádot fellázítsa, s a minisztereket megölettesse. Ezzel megegyezölegRogics szintén azt vallotta, hogy Sztank.-nak az egész vállalatról