Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 19. szám

Pest ,18ö9. péntek inárcz. 5. 19. szám. Tizenegyedik árfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Vájjon s mikor bir váltóügyekben sat. — Vájjon s mikor bir váltóügyekben a seiumiségi panasz fel­függesztő *) hatással ? Külley Ede váltó tszéki ülnök úrtól. Ugy a rendes felebbezés, mint a semmiségi panaszra nézve a vtk. II. r. X. fejezete némely tekintetben az igaz­sággal meg nem egyező szigorú rendeleteket tartalmaz. Nem igazságos különösen,hogy némely esetekben, me­lyeket ugyanis a 134. §. elősorol, a rendes felebbezés egy általában megengedve nincs. Közbeszóló végzéseknek azonnali felebbeztetését a külföldi törvények is tiltják, nehogy a felebbezésseli visz­szaélés miatt az érdemleges eldöntés késleltessék : de leg­alább fenntartott felebbezést engednek meg, mely jog a fóügygyel kapcsolatban,azaz az érdemleges határozat elleni felebbezés alkalmával érvényesíthető. Ha megengedjük azon lehetőséget, hogy minden első bírósági végzés bizonyos tekintetben az egyik vagy a másik félre nézve sérelmes lehet — pedig ezen lehető­séget józan észszel senki sem tagadhatja: alkalmat is kell adnunk ezen sérelem orvoslására, mert bizonyos sérel­mekre nézve az orvoslás útját egészen elzárni sem jogos­nak, sem a felebbviteli bíróságok rendeltetésével meg­egyezőnek nem tartom. Igazságtalan továbbá a 140. §-nak azon rendelete, mely szerint semmiségi panaszszal csak a felebbvivő, tehát az, ki felebbezési joggal bir, élhet: mig ellenben al34.§. eseteiben, valamint akkor, midőn a feltörvényszék az első bíróság határozatát helybenhagyja, nem csak a felebbe­zés megengedve nincs, de még semmiségi panasz sem emeltethetik. Nem foroghat-e fenn ezen esetekben is oly formasér­tés, mely miatt az alapos Ítélethozatal lehetetlenné vált, s melynél fogva a sérelmes határozat megsemmisítése még a feltörvényszék ellenében is jogosan kérhető? S ha igen, helyes, igazságos törvény.e az, mely ily sérelmek orvos­lásának útját elzárja? A 134. §. fent kifogásolt rendelete az 186l-ik évi or­szágbírói értekezlet munkálatába is becsúszott, melynek 101. §-ban a 134. §. esetei még egygyel meg is toldattak a nélkül, hogy az utóbbi szakasz kijavításául kimonda­tott volna, hogy közbeszóló végzéseknél nem ugyan azonnali, de legalább fenntartott feiebbezésnek helye van. Az ideiglenes törvénykezési szabályoknak a semmi­*) Sajnáljuk, hogy ezen becses értekezést is tárgyhalmaz miatt már korábban nem közölhettük. Szerk. Hg. Karageorgievich-féle ügy. — B.-pesti ügyv.-egylet. ségi panaszra vonatkozó rendeletei már helyesebb alapra lettek fektetve, melyek a vtk. II. részének a semmiségi panaszt csak néhány szóval érintő, minden tekintetben hiányos 140. és 141. §§-hoz képest kétségkívül haladást tanúsítanak a mennyiben azokban a semmiségi panasz esetei, a bíróság, melynél az benyújtandó, a határidő', mely alatt érvényesítendő, s ugy az alsó, mint a felsó bírósá­goknak a semmiségi panasz körüli hatásköre, végre a semmiségi panasz joghatálya, pontosan kijelölve vannak, s a mennyiben ezen jogorvoslat használata körül oly meg­szorítást nem tartalmaznak, minőt a fentebbiek szerint a vtk. ide vonatkozó rendeletei magukban foglalnak. Ezen rendeletek az ideig törvénykezési szabályok­nak a köztörvényi eljárásról szóló I. részében foglaltatnak ugyan, s igy általok a váltótörvény rendeletei, melynek némely pontbani módosítása a III. részben foglaltatik, szo­rosan véve változást nem szenvedtek: de a vtk. II. r. 140. és 141. §§. hiányainak pótlásául s a fentjelzett igazságta­lanság megszüntetéséül ismételt hétszemélyes táblai hatá­rozatok folytán helyesen a váltóeljárásnál is alkalma­zásba jöttek. Ebben leli magyarázatát azon eljárás, hogy mig az 1848. előtti korszakban makacssági végzés és helybenha­gyó feltörvényszéki határozat ellenében semmiségi pa­nasznak hely nem adatott, 1861. óta a törvényes időben adott semmiségi panasz ily esetekben is mindenkor elfo­gadtatik. De ha az elfogadás kérdéséhez kétség nem is fér, s általános érvényre jutott azon elv, hogy a törvényes idő­ben beadott semmiségi panasz elfogadandó és felterjesz­tendő, nem mondhatni hasonlót azon további kérdésre nézve, vájjon, s mily esetekben függeszti fel a semmiségi panasz a további eljárást? E kérdés eldöntésénél következő törvényrendeletek szolgálnak zsinórmértékül: 1) a vtk. II. r. 147. §. b. pontjának azon rendelete, mely rendes perben hozott határozat alapján, mely ellen tör­vényes időben felebbviteli folyamodás be nem adatott, vagy az alsó bírósági végzést helybenhagyó feltörvényszéki határozat alapján a kielégítési végrehajtásnak helyet ad] 2) az 1861. évi ideigl. törvénykezési szabályok I. r. 102. §., mely szerint: ha a felebbviteli törvényszék az első bíróság határozatát helybenhagyta, az az ellenében közbevetett további felfolyamodás vagy fölebbezés a harmadbirósághoz a végrebajtást s általában az odaítélt jog birtokba vételének esz­közlését nem gátolja; 3) az ideigl. törvénykezési szabályok I. r. 117. §.,

Next

/
Thumbnails
Contents