Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 18. szám

71 „utolsó Obrenovics" czimü röpiratért. Ő szólította fel Rad.-ot, hogy tapogassa ki a Szerbiában létező hangulatot. Rad. egy chifrirozott alphabetet adott neki Pesten, — s evvel később Temesváron személyesen összejött. Rad. Trií.-nak oly utasitással adott át egy alkot rnány-példányt, hogy azt Péternek olvassa föl. Kirner és Dreher vallomásai által be van bizonyítva, hogy Trif. 3 db hatcsövű revolver, és 3 kétélű tőrt készíttetett. Ezen fegyvereket személyesen adta át Rad -nak, holott tagadja, hogy a fegyverek megrendelésekor tudta volna azok czélját. Tekintve, hogy a fegyverek formáját, nagyságát leírta, tekintve, hogy a Rad. és közte levő barátságos viszony kétségbe nem vonható, arról valamit tudnia kellett, mit Vilotievics Audrás vallomása is bizonyít, ki egyszersmind pénzekről tesz említést, melyeket Tr. es Kar. neki átadtak. Tr. oda utasította Vil.-cset, hogy hozzá irott levelét semmisítse meg. Vil. Tr. felszólítására szolgáltatta ki a pénzeket. „Trif. volt az, ki a folyó évi mart. hóban tervei kivitelére szolgáló pénzeket azon utasitással adta neki át, hogy a pénzt Rad.-oak szolgáltassa ki. Trifk. azt hozza fel, hogy Rad.-csali találkozása Lotics Demeter érdekében történt. Lotics azonban neki erre megbízást nem adott Azt állítja, hogy Lotics ügyében Kar. csal beszélt s csak azután találkozott Rad.-csal a végett, hogy e részben Kar. elhatározását vele közölje. De Kar. azt mondja, hogy a Lot. ügyéről semmit nem tudott elébb, csak Tr. Temesvárról visszajötte után. Később maga Tr. is ezt igy módosította. Legtisztább fényt derít azon szoros és belső viszonyra, melyben Trifk. Rad. csal állott, azon levele Rad.-nak, melyet f. é. jan. 1-én hozzá intézett Belgrádból, mely a czél és eszközük iránti egyetártésöket és egymás iránti bizalmukat bizonyltja." Ezek a tiszti ügyészség részéró'l felhozott vádpontok és gyanuokok. Ezután Trifk. vádlott vallomásai hitelesítése megkezdetvén, az a hozzá intézett kérdésekre következő feleleteket adott, melyeket részben, hol a tszék kívánta szóval egészített ki : 1868. jan. körüli tartózkodására nézve szóval mondja, hogy 1867. máj. 27. Bogszegre ment s ott jul. 7-ig maradt, ekkor Pestre utazott s itt 10 napig időzött, ekkor ismét Bogszegre tétvén; honnan a szerb fejedelem meggyilkoltatása után néhány nrpra ismét Pestre ment, megtudni a hg lakában mi történt. Rad. Pált 2—3 év óta ismeri; 1868-ban utolszor beszélt vele. Jegyzőkönyvileg körülbelül 4 évet mondott. — Levelet csak 2-szer váltott vele, mikor Temesvárra hitt találkozóra, s ő azt feleié, hogy Temesváron igen ismeretes levén, inkább Szegedet választja, ezt azért, mert gondolám, hogy R. Szegedre nem jön. R. azt feleié, hogy ezt nem teheti. Első levelében még fegyverek vásárlásával is megbízott, melyeket Kimernél megvevén el is küldöttem. — Hogy mi czélra, nem tudja, nem is kérdezé, mert Szerbiában szabad fegyvereket tartani. — A vett leveleket, mint másokat is, megseinmisitette. Rad. azt állítván, hogy 1860. óta ismerősök, hogy politikai dolgokról is értekeztek s jelvényes leveleket is váltottak; Tr. feleié, hogy mint emlékezik 5—6 év óta ismerősök lehetnek ; pol. dolgokról beszélgettek, de összeesküvésben nem voltak; egy év előtt jelzett levelet kapott tőle, mit a kulcsai együtt megsemmisített, az a temesi találkozásról szólt. Ezt most szóval akkép egészíti ki, hogy 1860-iól nem lehetnek ismerősök, mert ő ekkor Romániában volt s csak 1860. végén vagy 61. elején jött Pestre s 3 hó után oda ismét visszament. Utolszor vele Pesten 1867-ben, Temesváron 68-ban találkozott. A levelek megsemmisítésére nézve megjegyeztetik, hogy több levél a házmotozáskor megtaláltatott, s csak a jelvényezettek hiányzottak. Erre vádlott a megtalált levelek előmutatását óhajtaná, mert csak a hg. ügyeire vonatkozókat hagyta meg. — Az állítólag talált levelek most fel nem mutathattak. Annak felvilágosítására: hogy miért tartott tettől, hogy Temesváron ismeretes s felismsrtethjtik. szóval előadja : „ Azért,mert 1859-b Karával mint emigransott 6 hóig tartózkodott, attól tartott, hogyha ugyanott Raddal, mint szerb alattvalóval találkozik, ez annak kárára lehetne, tudván, hogy Temesváron a szerb kormánynak szerb kémei vannak. És Szeged közelebb is fekszik Pesthez." —„Mivel pedig abba Rad. bele nem egyezett, kérdezte tőle, hogy hol jön át a határon? s ő Báziást jelölte ki levelében, innen e helynek választása." —Szóval is így vallott. Említve volt már mikép bizonyos Jovauovics egy szerb alkotmánytervet készített. Rad. vallomása szerint azt neki adta át, R id. pedig Trifkovicsnak, hogy a hggel aláírassa. Ez ellenében constáltatott, hogy Jov. csakugyan készített egy tervet 1863-b, de nem Kara részére, hanem azt a meggyilkolt Mihály hggel közölte s Rad.-n£.k nem is adta át. Ha tehát R. azt birta, ahhoz máskép kellett jutnia, s egy ily példányt adhatott át Trif.-nak. Rad. a végtárgyaláskor ragaszkodott ahhoz, hogy Trif. nak átadta és pedig Temesvárott. Trifk. határozottan tagadja e körülményt, sajnálván, hogy Rad. al nem szembesitethetik. Ez azért vállá azt, mert kínoztatott, verettetett. „Innen vau — mondja, hogy ellenem vállá, hogy 1860. óta ismer, mi lehetetlen; hogy velem pol. levelezésben állt, s közölte ama alkot, tervet és mindezeket azután mégis visszavonta. így nem igaz az sem, hogy polit. ügyekben hitt Temesvárra, melyekről levelében semmi emlités; vagy hogy ott ilyekró'l értekeztünk volna." Trifk. szerint a találkozás s értekezés a Lotics-féle ügyben történt — s Rad. csak azért állitá az ellenkezőt, mert arra kényszeríttetett. Erre mutat az is, hogy Radov. maga is első vallomásában szinte a Lotics ügyet vállá találkozása tárgyául. — Még megjegyzi, mikép ha pol. levelezésben állt volna Rad.-sal, több levélnek is kellett volna találtatni, pedig csak egy találtatott — s ez sem pol. tartalmú. Vilutievicscseli viszonyra nézve, valja, hogy ismeri, mert rokona. Márcziusban 27,800 ftot adott át neki Baziáson személyesen — hogy török földeket vásároljon, vagy Major Misánál tegye le. Szóval ismétli, hogy a hgtöl volt azon megbízatása, hogy török földek vásároltassanak, különben tegyele a kamariázánál, vagy ha ott el nem fogadtatnék, tartsa magánál további rendelkezésig. Az erről szóló levelet ó fogalmazta, de hogy azon feladat benne kitűzve lett volna, reá nem emlékszik; az való, hogy szóval mondotta meg Vil.-nek, mit lévő legyen azon pénzzel. Vádlott a vizsgálat alatt lényegileg ugyanezt vállá — mint constatáltatott — s most csak kiegészítette némelyekkel.