Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 13. szám

52 Joannovics Miklós, Popovics Vazul István, Andrievics István, Dreher Ignácz, Kirner József és Kohics hivattak meg; Andrievics nem jelent meg ; s azokat figyelmezteti, hogy a hozzájuk intézendő kérdésekre őszinte vallomást tegyenek, hogy arra a hitet is letehessék ; továbbá a tolmács közvetítésével inti a vádlottakat, hogy a tárgyalás menetét figyelemmel kisérjék, minden körülményt, mi védelmükre szolgálhat, őszintén előterjeszszenek és a bíróság iránti tiszteletről meg ne feledkezzenek. Vádlottak a szokásos kérdésekre felelték : Karageorgievichherczeg, született Topolyán, 65 éves, g. n egy. vallású, családos, magánzó, vagyona nincs; Szerbiában fekvő ingatlanaival ninc3 tisztában ; az előadó szerint ingóságai, 8 köztük 4284 darab arany is, lefoglaltatott, Stankovics, született Zimonyban, 48 éves, gör. n. egyesült, családos, kereskedő, egyszer már volt törvény előtt, és 5 vagy 7 évre el is Ítéltetett valami okmány miatt, de a most vádlott hgtől kegyelmet nyert; vagyontalan. Tr if k ovics, bessarabiai születésű, g. n. e., jelenleg a hg titkára; családja és vagyona nincs, törvényszék előtt még nem állott. Ezután a vádlottakhoz intézett kérdések alatt eltávolított tanuk közül P o p o v i c s Zub Acza, író hivatott be. Felolvastatván vallomása, beismeri, hogy ö Andrievics barátja felszólítására irt egy proclamatiot és egy levelet a szultánhoz, melyben Karageorgievich a szultántól husz vagy negyvenezer aranyat kért Szerbia föllázitására. — A herczeggel csak egyszer beszélt, 1863-ban octoberben, és ekkor ugy nyilatkozott, miszerint Isten őrizzen attól, hogy miattam a nép vére folyjon. — A proclamatiot illetőleg Fuchs nyomdász, daczára, hogy főkönyvében 3600 példány kinyomatásáról van szó, megengedi, hogy Popovicsnak van igaza, t. i., hogy csak 400 példányban nyomatott ki. A tanú arról mitsein tudott, hogy Karageorgievich irattá volna a proclamatiot Stankovicscsal szembesittetvén, egymást nem ismerik. A második tanú Kimerj., beismeri, hogy a 3 revolver (köztük a Maricsnál kilőve talált) az ő gyárából való. Hogy Trifkovics mikor vette tőle, arra nem emlékezik. Harmadik tanú Dreher Ignácz, a neki fölmutatott 4 kés közül kettőben gyártmányára ismer. Trifkovicsot ismeri, és erre meg is esküszik. Dreher Ignácz hitletéte után Trifkovics Pál vallomása olvastatik fel. Trifkovics elismeri, hogy revolvereket és késeket vett, hogy ezek tőle kerültek a gyilkosok kezébe, de tagadja, hogy a gyilkosságról valamit tudott volna. Elnök : Stankovics azzal vádoltatott Radovanovics Pál által által, hogy a gyilkosság elkövetése alatt Belgrádban volt s neki lett volna kötelessége a népet fellázítani. Stankovics azonban azt állítja, hogy a gyilkosság ideje alatt Pesten volt. Erre nézve lesz szükséges néhány tanúvallomást hitelesíteni. A negyedik tanú M á 1 i c s András, felolvasott vallomásában kijelenti, hogy Stankovics a gyilkosság idejében csak ugyan Pesten volt. Egyúttal elismeri, hogy Sándor hg házának eladásában részt vett, mert a hg nem akart zsidó alkuszok közé elegyedni, és miután bizonyos Ehrenfelddel az eladási szerződés megkötése sikerült, ő a hgtől ajándékban egy arany órát kapott Ugyanez ügyben a vevő Trifkovicsnak 3000 forintot, más két alkusznak 1400 frtot és neki is 100 ftot adott. Málics A. vallomását oda módosítja, hogy nem állítja, miszerint Ssankovics a gyilkosság napján Pesten volt; ő 60 éves, és így emlékezete már gyenge; azt azonban bizton meri állítani, hogy a midőn a gyilkosságról szóló sürgönyt olvasták a „Fehér hajó" száliodának kávéházában, Stankovibs is jelen volt. Osztovics György szintén a mellett tanúskodik, hogy Stauko vics a gyilkosság idejében itt volt Pesten ; legalább ez időtájban többször megfordult Kőbányán Hogyjun. 10-én épen itt volt-e, azt nem állithatja. A6-ik tanú Joannovics Milos. Vallomása szerint Stankovics az egész június hóban Pesten tartózkodott. Kohics vallomása fölolvastatván , abból kitűnik, hogy ö mult évi mártius hóban több belgrádi egyént, köztük Petkovicsot és Petrovicsot is látta a „Fehér hajó'' szállodában megfordulni, hol ezek több alkuszszal beszéltek ; vájjon találkoztak-e Trifkovicscsal és Stankovicscsal is, nem tndja. Obrenovics M. szerb fejedelem megöletéséről a „P. L." esti lapjának sürgönye folytán értesült, Stankovicsot a megöletés napja előtt és után látta Pesten. Trifkovicsot csak látásból ismeri,de ama belgrádi egyének társasagában nem látta. El u ö k : Joannovics tanút kérdezi, vájjon honnan tudja, hogy Stankovics mult évben egész júniusban Pesten volt ? Joannovics e tekintetben arra hivatkozik, hogy Stan kovics ez időben minden másodnap barmai után nézett és ekkor találkozott is vele. S z i 1 v á s y László, Stankovics védője, Kohicstcl azt kérdezi, vájjon nem tudja-e megmondani, mi járatban voltak Petrovics és Trifkovics Pesten? Kohics kijelenti, hogy legjobb tudomása szerint üzleti dolgokban voltak itt. Elnök: Miosoda viszonyban volt vádlott (Stankovics) Petrovicscsal és Petkovicscsal ? Stankovics Fülöp azt válaszolja, hogy Petrovics üzlettársa volt, de Petkovicscsal semmi összeköttetésben nem volt. Ezután P o p o v i c s Vazul István tanúnak vallomása olvastatott fel. Popovics vallomásában arról tanúskodik, hogy a mult évben Antonovicscsakugyan Pesten volt; keresteKarageorgievics herczeget, de nem találta, miért utána Bokszegre Aradmegyébe ment — azóta nem látta. Radovanovies Pált azóta ismeri, mióta a herczegnek ügyvéde lett; erősiti, hogy ez a herczegtől valami felhatalmazást vett; de az idő iránt nincs tájékozva. — Trifkovicsról annyit tud, hogy a hgnek rokona, s hogy a titkári czimet csak bitorolja. Előadó: Micsoda viszonyban áll a tanú Karageorgievicshez? P o p o v i c s V. I. azt feleli, hogy ő 6 évig volt a hg. házánál nevelő és ez állásából 1868-iki aug. l-jén lépett ki. A mit a hg. családjáról ez időponton innen mondott, csak mint ismerős tette. Közvádló: Nem tudna-e körülményesebben nyilatkozni a bokszegi tanácskozásról? Popovics V. I. „igen"-nel válaszol és részletekbe bocsátkozván, kijelenti, hogy először közönyös dolgokról beszélgettek, később Szerbiára térve át a topolyai birtok került szóba. Egyúttal erősiti, hogy Antonovics ugyanazon bérkocsin, melyen Aradról Bokszegre rándult, kevés idő múlva visszatért. A közvádló kivánatára az utóbb kihallgatott 5 tanú a hitet együttesen leteszi. (Folyt, köv.) Feielöa szerkeszti es kinfio-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — S z e r k e s z t ö i szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. testen, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r n á l llal-fiacs és al-dunasor sarkán 9. n. a.