Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 11. szám

44 nyára már most a szavazatszedő bizottmány B o g i s i c h, M o r 1 u i, Mannheimer, KörnyeyésArady urak személyében meg­alakíthatván, a tanácskozások folytatása közben az egyleti tisztvi­selők és választmány tagjai tekintetében beadattak a szavazatok. A jövő évi költségvetés 3536 ft. bevételt mutat ki, és pedig iizetet­len hátralékban 121 ftot, alaptőke kamatjaiban 451 ftot, beltagok dijaiban 2748 forintot és kültagok dijaiban 216 frtot, — kiadásul pedig a következő tételeket tünteti fel: 1) segélypénztárra 360 ftot, 2) szállásbérre 822 ftot, 3) hátralékos szállás-felszerelésre 400 ftot, 4) belszolga fizetésére 300 ftot, 5) világítás és fűtésre 150 frtot, 6) pénzbeszedő fizetésére 85 ftot, 7) kihordó vagy posta­bérek dijára 250 ft., nyomtatványok dijára 300 ftot, 9) lapok és könyvek vételárára 300 frtot, 10) pénztárnoki általányra 35 frtot, 11) titkári általányra 300 frtot, és 12) rendkivüli kiadásokra 234 frtot. Ezen költségvetés — melynek 7. 8. és 9 tételeiből 150—150 frt. egy-egy szakosztály közvetlen rendelkezése alá szánvák, a köz­gyűlés által helybenhagyatván, határoztatott, éspedig Györy Elek ur inditványa folytán, miszerint ezentúl a költségvetési elő­irányzat mindig eleve kinyomattassék. — Az egyleti közlöny ügye kerülvén szőnyegre, indítvány tétetett, hogy tekintve, mikép az ügyvédegyletek függetlenségének jobban megfelel, ha független, nem a kormánytól függő szaklap által képviseltetnek, közlönyül jövőre a „Törvényszéki Csarnok" választassák. Ellene kü­lönösen egy ministeri titkár szónokolt; és szavazásra kerülvén, nagy többséggel a réginél maradtak —A rendes ülés által a köz­gyűlés elé terjesztett „Biróság szervezeti alapelvek" tárgyalása f. é. február 2-kára halasztatott, egyúttal helyesnek elismertetvén az alapszabályok 14. §-ának ebbeli értelmezése, hogy csak a rendes ülés létrejöttéhez kivántatik meg 30 egyleti tagnak jelenléte, nem pedig annak folytatásához is. A szavazatszedő bizott­mány már most beadván jelentését, a beadott 51 szavazati ivből a következő uraknak absolut többséggel történt megválasztatása tünt ki: elnök Horváth Károly, alelnök Sárkány József, tit­kár Matolay Elek, pénztárnok P o 1 g ár Mihály, ellenőr Bog­dány Lajos, könyvtárnok Siegmund Vilmo3, ügyész Gaal Ernő ; választmányi tagok : Agorasztó Miklós, A p á t h y Ist­ván, A r a d y Antal, B r ód e Lipót, Bur ián János, Búsbach Péter, D á r d a y Sándor, Deszkás Gusztáv, Funták Sándor, Gelléri Szabó János, Kár Mátyás, K ö r n y e y Ede, K r á 1 i t z Ede, Mannheimer Ignátz, Matisz Pál, Mátyus Aristid, M or 1 i n Imre, Nagy Károly, P ó s f a y Károly, R á 11 h Károly, Schnierer Gyula, Seregi Józsa, Simon Floreut. Soltész Albert, S z á n y i János, Szabó Albert, S z e 1 é n y i Károly, Szi­lágyi Dezső, Szontagh Kálmán és V á r a d y Károly. E vá­lasztási eredmény ennuncialása után előterjesztett és elfogadtatott a rendes ülés által is már elfogadott abbeli inditvány, miszerint az igazságügyiminiszterium kéressék fel az országgyűlés elé terjesz­tetni szándékolt törvényjavaslatoknak az egylettel leendő előleges közlésére. Tárgyaltatott továbbá a választmánynak egy magyar­országi jogászgyülés szervezése és egybehivása iránti inditványa, mely Szilágyi Dezső, mint előadó támogatása folytán elfogad­tatván, az egylet uj választmánya megbízatott, miszerint magát a birói, ügyvédi és tanári kar, ugy a vidéki ügyvédegyletek tagjai­ból e czélra kiegészitvén, dolgozzon ki egy alapszabályi tervezetet, és hívja össze, az első jogászgyülést. A jogászgyülési alapszabá­lyok tekintetében a választmány határozott utasításokkal láttatott el, egyszersmind hozzá utaltatott Körny ey Ede urnák e tárgy­ban beadott külön inditványa is kellő figyelembe vétel végett. Utasítás az Erdélyben felállított külön úrbéri bíróságok számára a birtok-szabályozási perek körüli eljárás tárgyában. (Folytatás.) 37. §. Az első birósági úrbéri törvény-izék előtt lefolyt bir­tokszabályozási ügy azon esetben is, ha az első birósági törvény­szék végitélete ellen egyik fél sem élt felebbezéssel, a királyi táblához felterjesztendő; ezen esetben azonban a másod folyamo­dási törvényszék csak azt fogja megvizsgálni, vájjon az első bíró­sági törvényszék által a volt úrbéresek irányában a fennálló sza­bályok pontosan megtartattak-c ? A másod bíróság által helybenhagyatott ily perek a hétsze­mélyes táblára hivatalból nem terjesztetnek fel. VII. Fejezet. Az Ítéletek végrehajtásáról: a számítási vagy fölmérési hibák utólagos kiiga­zításáról s a szabályozási költségekről. 38. S. A jogerejü Ítéletek vugy a helybenhagott egyezségek végrehajtása hivatalból, és pedig az első folyamodási úrbéri törvényszék egyik tagja által s egy közigazgatási tisztviselő közreműködésével történik. A végrehsjtásra törvényszékileg kiküldött tag, a működő mérnök s az illető közigazgatási tisztviselő előleges meghallgatása után a végrehajtás időpontját meghatározza, s erről a feleket oly hozzáadással értesiti: hogy a kitűzött végrehajtási határnapon je­lenjenek meg, ellenkező esetben a végrehajtás jelenlétük nélkül is meg fog történni. A kihasitos a bíróilag helybenhagyott szabályozási, illetőleg felosztási terv szerint történik, — melynek megfelelő térrajz ké­szítendő. A kihasitás megtörténte után a bizottmány által egy hites mérnök hozzájárultával az uj térkép s a birtok állományok uj táblája (birtokkönyv) a hitelesítési záradékkal elláttatik. A bizottmány a végrehajtás foganatositásáról, az uj birtok­részek kihasitásáról, s birtokbaadásáról, s ezzel egybefüggőleg teljesített hitelesítésről jegyzőkönyvet szerkeszt, s azt az úrbéri törvényszékhez az összes periratokkal együtt beküldi. A megtörtént végrehajtásról az érdeklett felek végzés által értesittetnek, melyben kiteendö : hogy szabadságukban áll a tér­képről és a földkönyvről bármikor hiteles másolatot venniök. Az első birósági úrbéri törvényszék a határ uj kihasitási térképét és birtokkönyvét az illető telekkönyvi és adósorozati hi­vatallal további hivatalos eljárás végett közölni köteles. Ennek megtörténével az uj térkép és földkönyv a törvény­szék irattárában őriztetik. 39 §. Birtokszabályozási perekben a felebbezésen felül más jogorvoslatnak (perújításnak, visszahelyezésnek sat.) nincs helye. (Folytatása köv.) Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap heteukint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői s z á I I á s: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Peslen, 1869. byvmutotl Kocsi S á n d o r n á I Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. si. a.

Next

/
Thumbnails
Contents