Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 11. szám

43 lesleges a 44. §. azon szabálya is, mely szerint az előjegyzés által biztosított tulajdoni, és szolgalmi jogokról a telekk. hatóság itél, mert a 18. §. szerint amúgy is min den jog felett, mely ingatlan vagyonra vonatkozik, a birtokbiróság itél. Ha pedig a 44. §. fentebbi szabálya, mely szerint az előjegyzések igazolásáról a telekk. hatóság itél, ugy értelmezendő, hogy ha per utján kell az előjegyzést igazolni, — értem a tulajdon vagy szolgalmi jog előjegyzete igazolását, — mert a zálogjogra nézve maga a 44. §. kivételt tesz, — az igazolási per is a telekk. hatóság, mint birtokbiróság előtt indítandó; akkor a javaslattal fentebbi észrevételeimnél fogva egyet nem értek, de ily értelemben a javaslatban felállított elv szerint is a 44. §. ezen szabálya szinte felesleges volna, mert a 18. §. szerint — mint már mondám — ingatlan vagyonra vonatkozó bármily jogok feletti bíráskodás amúgy is a birtokbiróságot illeti. A 37. §. szerint az örökösödési perekbeni bíráskodás, ha a hagyatékban ingatlan vagyon is van, azon birtok bíróságot illeti, melynek területén az örökhagyó lakott. Előrebocsátván azt, hogy a törvény itt nem tesz különbséget a telekkönyvezett, és nem telekkönyvezett javak között, a 37. §-ban anomáliát és képtelenséget látok abban, hogy a javaslat az öröködési perekben a birósági illetőség szabályaitól eltér csupán azért, mivel a hagyatékban ingatlan javak is vannak, és daczáraennek a birói illetőséget nem a javak fekvése, hanem az örökhagyó lakása szerint szabályozza. Hogy jobban megértessem, példát állítok fel. Az örökhagyó például Bácsraegyében fekvő rend. tanácsú Baja városában lakott; a hagyatékhoz tartozó ingatlan vagyon pedig, mely talán még nincs is telekkünyvezve, Pestmegye területén fekszik. Ezen esetben a 37. §. szerkezete szerint az örökségi per nem Baja városának törvényszéke előtt, de Pestmegyének törvényszéke eló'tt sem; hanem Bácsmegye törvényszéke előtt, melynek mint birtokbiróságnak, tehát nem mint személyes bíróságnak területén az örökhagyó lakott, inditandó; s igy eltérőleg a 42 §-tól, mely a birtokbiróság illetőségét a javak fekvése szerint szabályozza, azon anomália is foglaltatik a 37. §-ban, hogy a birtokbiróság oly javak felett ítél, melyek nem fekszenek területén, sőt olyanok felett is, melyek még telekköuyvezve sincsenek. Ennélfogva a 37. §. szerint a birói illetőséget tulajdonképen sem az örökhagyó lakása, sem pedig a javak fekvése, sem végre az alperes lakhelye nem szabályozza. Nem a lakás, mert a fenntebbi példa szerint az örökhagyó nem Bácsmegye törvényszékének, — hanem Baja városa törvényszékének területén lakott; nem a javak fekvése, mert ezek Pestmegye területén fekszenek; nem végre az alperesnek lakása, mert a §-a birósági illetőséget csak az örökhagyó lakása szerint szabályozza. A 37. §-t illetőleg igénytelen nézetem ez: az örökségi jog,illessen az bár csupa ingókat vagy ingatlanokat is — dologbani jognak tekintendő, de csak annyiban, hogy minden, bár a családtól idegen személy ellen, mely magának örökségi jogot igényelvén a hagyatékot elfoglalja, vagy azt az örökség körül eljárt biróságnak hiányos, vagy egv oldalú eljárása, a valódi örökösök mulasztásánál fogva, vagy más okból birtokba kapta, vagy azt önhatalmilag elfoglalta, érvényesíthető; azonban telekkönyvi tárgyat nem képezvén,a tulajdonjogot pedig csak bekeblezés s ingóknál átadás által szerezni lehetvén, csakjogczimnek tekintendő, s igy azon keresetek is, melyek örökségi jogon alapulnak, személyes keresetek minőségével bírnak, és a 30. §-ban kijelölt bírósághoz, vagy is az alperes személyes bíróságához volnának utasitandók. Szintoly indokolatlannak látszik a 39. § nak azon intézkedése, mely szerint a számadási perek feletti bíráskodás azon esetben, midőn a számadás ingatlan vagyonra — vagy annak jövedelmeire vonatkozik, a birtokbiróságot illeti. Számadási keresetek akár a számadás bsadását akár annak helyeslését tárgyazzák és akár ingóságokra, akár ingatlanokra, illetőleg ezeknek jövedelmeikre vonatkozik a számadás, tisztán személyes kereseteknek tekintendők; mert magának a számadásnak tárgya nem lehet más, mint pénz vagy ingóság; alapja pedig bizonyos személynek kötelezettsége; az ingatlan vagyon azon jövedelmei, melyekről a számadó számol csak olyanok lehetnek, melyek vagy már pénzzé változtatták át, vagy a földtől, és általában az ingatlan vagyontól elválasztattak ; mindkét esetben az, a miről a számadó számol, csak ingóságnak tekintendő; a még lábon álló termény, az úgynevezett függő termés addig, míg a földtől elválasztva nincs, a dolog terméfzeténél fogva, de a törvény 423. §. szerint is ingatlannak, és nem jövedelemnek tekintendő. Maga az ingatlan vagyon és a függő termés a számadás tárgyát nem képezi, és a számadó ellenében csak annyiban jöhet kérdésbe, a mennyiben a számadó azt kezelte, és kezelése által értékét netán csökkentette; de az abból eredő kár nem számadásnak, illetőleg számoltatásnak, vagy számadási keresetnek; hanem kártérítési keresetnek tárgya lehet. Végre a számadó, és a számoltatásra jogosított fél közötti kérdés a dologbani jogok egyikére sem vonatkozik, vagy is a számadó a kezelésére bizott ingatlan vagyonra nézve sem tulajdon — sem zálog — sem szolgalmi jogot nem igényel, s igy miután a birtokbíróságot csak is ezen jogok feletti kivételes bíráskodás illetheti okszerűen, a számadási pereket, kivévén azon esetet, midőn a számadás birói megbízásból származott, a számadó személyes biróságára, tehát a rend. tanácsú városok törvényszékeire is kellene bizni. (Folyt, köv.) Buda-pesti ügyvéd-egylet. Az egyletnek első rendes évi közgyűlése m. hó 31-én tartatott meg. A megnyitó elnöki jelentés szerint az egyletnek (az elhunyt négy beltagnak leszámításával) 302 tagja van, t. i. 41 alapitó tagja — 234 beltagja — és 27 kültagja. A mult évi bevétel az alapitói tőke kamatjai és tagsági dijakban 3849 ft. 17 krt tett, a kiadás pedig, 452 ft. 17 kr. a segélypénztár gyarapítására, 1018 frt. 17 kr. a lakás felszerelésére, 1336 ft. 66 kr. a folyó kiadásokra fordíttatván, összesen 2807 frt. 60 krra rúgott, ugy hogy 1041 ft. 57 krnyi pénztári maradvány mutatkozott. A mult évi számadások a most emiitett tételekre \ nézve, a számvizsgálók jelentése szerint, helyeseltetvén a közgyűlés által is jóváhagyattak, a pénztári maradék pedig a választmány javaslatához képest következőleg osztatott fel az alapszabályok értelmében : 200 ft. utalványoztatott a mult évre kimutatott könyvszükséglet fedezésére, 420 ft. csatoltatott a 800 ftnyi alaptőkéhez, 421 ft. 57 kr. pedig a segélypénztár gyarapítására rendeltetett fordíttatni, összesen 1071 ft. 57 kr. Egyúttal Ge gus S. tagtárs ur indítványára Polgár Mihály pénztárnok urnák az egylet köszönete buzgó eljárásáért jegyzőkönyvileg rendeltetvén kifejeztetni, ajövőévre szám vizsgáló kul G e g u s Sám., Balogh S és Győry Elek urak lettek megválasztva. Siegmund Vilmos ur inditvá-