Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 11. szám

42 tábla majdnem csak Í0 -dét képezi a hozzá beérkezett ügy tömegnek, mig a hétszemélyes táblánál a hátralék az elintézendő ügyeknek majd felét képviseli. Kétségtelenül fényes bizonyiték a kir. tábla elnökének ritka szorgalma és munkássága, mint a birói karnak is példás tevékenysége mellett. A létező nehézségeket és tényleges viszonyokat tekintve — mindenesetre rendkívüli munkásságnak szokatlan erőfeszítésnek kifolyása. Ugy, hogy mi, kik mindenek felett az alapos igazságszolgáltatást tartjuk főczélnak, inkább azt óhajtanok, hogy ily rendkivüli ügy tömeg a létező birói személyzet által, ne ily gyorsan, ne ily rövid idő alatt intéztetnék el; vagyis, hogy oly reformok létesitetnének, melyek megmentenék a felsőbb bíróságokat azon súlyos tehertől, hogy oly rövid idő alatt, oly roppant ügy halmazt kellessék elvégezniük. Mert mi — mindig az alaposságot tartva szem előtt — az emberi erőt majdnem tulhaladónak tartjuk, hogy az előállított fényes eredmény csak az által valósitathassék, ha a birák mindeunap4 —5 óráig üléseznek, és nagy részük 7 — 900 ügyet kénytelenitessék évenkint előadni és elintézni. Azon fényes eredmény ugyanis — melyet a fentebbi kimutatás állitelö — csak az által létesitethetett, mertaCuria jelesb tagjai egyenkint 700—900 ügyet intéztek el s adtak eló', melyek legnagyobb részt komolyabb tanulmányozást igénylő ügyek, az u. n. currens — csekélyebb elintézésü tárgyak azok közül alig másfél százat foglalván el. És ez az, mit mi üdvösnek, a felsőbb igazságszolgáltatás hivatását kielégitönek el nem ismerhetünk. Ily munkásságot, ily praecipitált tevékenységet legkevésbé sem lenne szabad magoktól a felsőbb törvényszékektől igényelni. Hát még hogyan leend akkor, ha a ministeri soi disant curiai reformok folytán — a kir. tábla bíráinak száma nem szaporitatni, hanem még kevesbitetni fog — egészen 48-ig? főkép, ha azon elterjedt hir is valósuland, hogy oda azuj kinevezések nem kiválóbb szakképzettség, hanem politikai párt érdekek szerint fognak eszközöltetni ? akkor, ha a nyilvánosság fog életbeléptetni, mi szóbeliség nélkül az ügy elintézést kétségtelenül lassítani fogja? akkor, ha az uj semmiségi eljárás létesitetik, mi a felsőbb bíróságok ügyhalmazát nem kevesbíteni, hanem okvetlenül szaporítani fogja? és akkor, ha egyenesen, közvetlenül a kir. táblához fognak intéztetni, minden egyes bíróságoktól, mindennemű fel folyamodások, felebbezések, melyek semmi korlát alá nem vettetnek, de a melyek mégis az uj perrend complicált, zavaros, sokszor érthetetlen szabályaiban igen bő tápanyagot találandnak? Valóban nem lehetünk komolyabb aggodalmak nélkül felsőbb törvénykezésünk legközelebbi jövője iránt. Észrevételek az új polg. perrendtartásra. Mihailovics Miklós úrtól. (Folytatás.) A miket eddig a tulajdoni és szolgalmi jog előjegyzésének per utjáni igazolásáról mondtam, azok azon feltevésen alapulnak, hogy a 18. §-ra nézve tett észrevételeimben kifejtett azon elv, mely szerint a dologhozi jogon alapuló keresetek nem a birtokbiróság, hanem az alperesnek személyes bírósága előtt inditandók, helyesnek találtatni fog, a mint az a 30. §. szabályával meg is egyezik. De mostfelhozok egy példát, melyből kitetszik, hogy a 44. §nak fentebb érintett szabálya, tekintettel a 18. §-ban felállított azen szabályra, mely szerint „az ingatlan vagyonra vonatkozó mindenféle jogok felett a birtokbiróság ítél" és tekintettel a 43. § ra, mely szerint, ha az ingatlan vagyon, mely a kereset tárgyát képezi, különböző birtokbiróságok területén fekszik, azon törvényszék lesz illetékes, mely azok körül a felperes által megkerestetik" szinte gyakorlati nehézséggel találkozik. Ugyan is A. B-től egy házat, egy szőlőt és szántóföldet vesz, mely háromféle ingatlan különböző birtokbiróságok területén fekszik. A szerződésben hiányzik a bekeblezési engedély, miért is A. tulajdonjogát előjegyezteti, és mivel B. neki a bekeblezési engedélyt adni vonakodik, a 44. §. szerint mind a három telekk. hatóságnál pert indit az előjegyzés igazolása végett. Ezen pert nem indíthatja A. a 43. §. értelmében azon birtokbiróság előtt, mely néki tetszik, mert a 44. §. szerint az igazolás az illető birtokbirósághoz tartozik; — hanem a 44. §. szerint mind a három telek k. hatóság, mint birtokbiróság előtt tartozik azt indítani. Vagy megfordítva A. mielőtt előjegyeztetné tulajdonjogát, pert indit B. ellen a 43. §. szerint a három bíróságok közül az előtt, mely neki tetszik és a per folyama alatt előjegyezteti tulajdoni jogát mind a három telekk. hatóságnál. Mi történjék most ezen perrel, melyet A. az általa a 43. §. szerint választott bíróság előtt indított? Lehet-e azon egy perből hármat csinálni, hogy minden telekk. hatóságnak egy-egy jusson ? vagy kénytelen lesz talán A. mint felperes az általa megválasztott birtokbiróság előtt már folyamatban lévő peren kivül, a többi két birtokbiróság előtt is még két pert indítani, hogy a 44-ik §-nak is eleget tegyen ? Nem képtelenség volna-e ez? Nem helyesebb, czélszerübb volna e ha csak azon perek, melyeknek tárgyát ingatlan vagyonra vonatkozó dologbani jogok — jura in re — képezik, a birtokbíróságokhoz utasíttatnának, egyéb perek felett pedig, ha ingatlan vagyon is-képezi tárgyukat, az alperes személyes bírósága ítélne? Hiszen, ha például három birtokbiróság területén fekvő ingatlan vagyon képezi a kereset tárgyát a felperes ugy is jogosítva van a 43. §. értelménél fogva a pert csak az általa megválasztott birtokbiróság előtt megindítani, s ily esetben a megválasztott birtokbiróság a kereset azon tárgyára nézve, mely a többi két birtokbiróság területén fekszik, ugy sem tekinttehetik birtokbiróságnak. Egyébiránt megvallom, hogy a 44. §. szerkezete nem oly szabatos, hogy azt különféleképen magyarázni ne lehessen; ugyanazért azt különféle értelemben felfogva taglalnom kell. Ha ugyan is a 44. §.ezen szavak alatt „a telekkönyvi előjegyzések igazolásáról a telekk. hatóság itél" azt érti, hogy más bíróság által hozott ítélet az előjegyzés igazolása és az előjegyzett jog bekeblezése végett a telekk. hatóságnak bemutatandó, és a bekeblezés ez által elrendelendő, akkor a törvény nyel egyet értek; de ily értelemben a 44. §-nak fentebbi szabálya egészen felesleges; mert ezt a telekk. rendelet már magában foglalja, valamint fe-