Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 10. szám

39 lehetett jogosítva Marczibányi Lörincznek egyoldalú elállási folyamodványa következtében az árverést a törvény ellenesen kitűzött halárnapokon megtartatni, főleg minthogy a kir. tábla végzésének indokaiból nyíltan kitetszik, hogy a határnapoknak hosszabb időközökrei kitűzését a birtoknak kedvezőbb eladhatása czéljából rendelte el. Már pedig az ilynemű, birói intézkedés nemcsak a két perlekedő félnek, hanem az elárverezendő birtok becsárát ugy is túlszárnyaló többi hitelezők érdekeire is kihat, a miért is az ujabbi árverési határnapok kitűzése a kir. táblai végzés értelmében annyival inkább eszközlendő lett volna, minthogy a bíróság törvényszék helyéről távollevő hitelezők azon semmis adatnak tudomására, hogy az árverési hirdetmény a hirlapokba is későn adatott, gyanithatólag sem juthattak. De semmis továbbá maga a teljesitett árverési eljárás is, mert: 1- ször 1866-ki aug. 6-ára kitűzve volt első árverési határnapon fölvett jegyzőkönyv csak 1866. sept. 4-dikén, vagyis tehát a második árverési határidő előtt alig 5 nappal kelt végzéssel intéztetett el, s az érdekelt felek csak ezen végzés által jutottak annak tudomására, hogy az árverés sept 10-kén mint második árverési határnapon meg fog tartatni. 2- szor. A megtartott 1-ső árverési határnap után a 2-ik árverési határnap hirlapilag nem köröztetett. 3- szor ha figyelembe vétetik: bogy Marczibányi Lőrincz elállási folyamodványát a 2-ik árverési határnapon nyújtotta be, hogy ennek még az napon keletkezett elintézése délelőtti 10 óra előtt be nem következhetett, hogy a végrehajtó biró a felvett jegyzőkönyvben már ezen 4775.számú végzésre is hivatkozik,s hogy végre Pucho hová az árverés délelőtti 10 órára kitűzve volt, Trencséntől, vagyis a törvényszék székhelyétől 5. mérföldnyi távolságra esik: önként felötlik, hogy az árverés sept. 10-ikén nem délelőtti 10 órakor, hanem délután 5 óra után kezdetett meg, ami onnan is kitűnik, hogy az azon napon megkezdett árverés alkalmával más semminemű birtok sem adatott el. Mind ezek folytán kéri panaszos a sept. 10-kén 11. és 12-én megtartott árverést minden következményeivel megsemmisíttetni, és a megyei törvényszéket az 16241. sz. kir. táblai végzésnek követésére utasíttatni. Ezen felfolyamodás folytán a kir. táblán határoztatotl: „A megyei törvényszék a következő ténykörülményekre vonatkozó panaszpontoknak (A megye erre vonatkozó felterjesztő jelentése, mint hivatalosan megjegyeztetett 1866. okt. 6-án kell, de a táblához csak decz. i8-án érkezett be~) — valódisága iránt, hogy a 16241. számú kir. táblai végzés a megyei törvényszékhez a 4775. számú elállási kérvény benyújtása előtt beérkezett volt, — továbbá, hogy a 2-ik árverési határnap hirlapilag közzé nem tétetett, és különben is az érdekelt felekkel elkésetten tudatott, — végre, hogy az árverés a kitűzött határidőben meg nem kezdetett, — határozottan nem nyilatkozván: ennek pótlása és a csak töredékesen felterjesztett végrehajtási iratoknak kiegészítése végett a felterjesztett iratok Trencsénmegye törvényszékéhez visszaküldetni határoztatnak." (1866. decz. 28. 25934. sz. a.) Ennek folytán Trencsénmegye törvényszéke a végrehajtási iratokat kiegészítve felterjeszti, én a semmiségi panaszpontokra fölterjesztő jelentésében következőleg nyilatkozik: „Való ugyan az 1-ső sz. alattira nézve, hogy a 16241. számú kir. táblai végzés a 4775. számú elállási kérvény benyújtása előtt leérkezett; de épen ezen körülménynél fogva az ügy rendes már előre kijelölt folyama szükségkép változást szenvedett, mert a fentisztelt végzés az árverés előnapja reggelén leérkezvén, azon tiszteletnél fogva, melylyel a főtörvényszékihatározatok iránt viseltetünk, az ugyanakkor a helyszínre indulni már készülő végrehajtó bíróság azzal felhagyott, a nap lefolyta alatt pedig a perben álló felek itt helyben lévő megbízottjai Pestre, Csókára Aranyos Maróthra irányzott táviratok eszközével velők értekezvén, ez utóbbiak egyenes utasításai nyomán az elállás irányában köztük való végleges megállapodás csak késő esti órában létre jött, mely általuk az alább jegyzett megyei törvényszék elnökségének bejelentetvén, az e végett a következő nap, — mely már az árverési határnap vala — reggeli 8-ik órájára összehívott rendkívüli törvényszéki ülésben a bejelentő végrehajtást szenvedő fél által benyújtott elállási kérvény alapján az e törvényszéki 1866-ki jun. hó 2-án 2705. sz. a. hozott az árverési határnapokat kitűző felfolyamodott végzés jogerejünek nyilváníttatott, és a benne kitűzött határnapok szabályszerüleg megtartatni rendeltettek, a mint valósággal is nyomban az ülés után délelőtti 10 órakor a végrehajtó bíróság daczára a már az útjában fekvő helységekben pusztítani kezdő ep^mirigynek, a helyszínre indulni nem késett; — hová délutáni 3—4 óra közt érkezvén, a nyomban összehívott érdeklett felek jelenlétében az árverési müvelet még két órával a nap lemente előtt az árverési feltételek felolvasása, az árverelendő javak részletes elósorolása ós becsáruknak megjelölésével, valamint az érdeklettek egy némely e által felvetett kérdések eldöntésével meg volt kezdetve. Ez által a 3-ik panaszpont is kelló világba van helyezve; hisz, a fennebb előhozottakból bölcsen átlátni méltóztatik a tek. kir. ítélő tábla, miként a mennyiben csak emberileg lehete, sőt ide előgördült akadályok s veszélyek ellenére is az árverésre kitűzött határidő meg volt tartva, — az árverés kezdő órájának pontos meg nem tartásán, vagy inkább meg nem tarthatásán fenakadni akarni, jelen esetben a hol nem ingóságok, hanem 11. helységben fekvő ingatlan javak elárverezésére ugy is nemcsak a kijelölt határnap, hanem az ezután következő napok is kivalának tűzve, hajszál hasogatással határos eljárás volna. A 2-ik panaszpontra nézve megjegyzendő, hogy már az első, m. évi augastus hó 6-án tartott árverés alkalmával, miután a lefoglalt javaknak a becsáron egészbeni eladása nem sikerült, az összecsődült összes venni szándékozók előtt, a végrehajtó bíróság által ki volt jelentve, miként a lezárolt javak helységek — és kisebb rószletekenkint becsáron alól is eladására már annak előtte sept. hó 10-re és következő napokra kitűzött határnap mulhatlanul meg fog tartatni, és az ezenfelül is a mint a C. alatti csomagban foglalt szolgabírói jelentések tanúsítják, megyeszerte is ki volt hirdetve, a hírlapok utjáni kihirdetése pedig akkori időben, a midőn a szomszéd Morvaország ellenségi sereg által ellepve, a határközlekedés megszakítva, és a tartomány lakói zsarolások s pusz-