Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 10. szám

38 száz forintot éröház el — vagy el nem adása körüli kérdés képezi, miután a jogi kérdés fontossága, vagy nehézsége, illetőleg a külömbség nem a szerződések tárgyán alapul, és miután a birtokbiróságnak, vagy is a telekkönyvi hatóságnak hatás köre, a mennyiben a győztes felperes a tulajdonjognak jogérvényes Ítélet alapján leendő szerzése végett amúgy is hozzá tartozik folyamodni, és a már szerzett tulajdonjog feletti bíráskodás amúgy is azt illeti, érintetlenül marad. Ugyau azért a személyes, és a dologbani jog fogalmának inkább tartanám megfelelőnek, ha a birtokbiróság az ingatlanra vonatkozó csak dologbani, vagy is dologi jog feletti biráskodásra szoríttatnék. A 18. §-ra tett észrevételeim fonalán nem tartom helyesnek az evval kapcsolatban álló 44. §-nak szabályát sem. a mennyiben szerinte a telekkönyvi hatósághoz általában a telekkönyvi előjegyzések feletti bíráskodás tartozik. Ugyan is vannak az előjegyzések igazolásának oly nemei, melyek, ha a 44. §. azokról nem is intézkednék, a telekkönyvi törvényszabályainál, és a dolog természeténél fogva szükségképen a birtokbiróság vagy is a telekkönyvi hatóság elébe tartoznak; vannak ellenben oly igazolások, melyek a fentebb kifejtett elv szerint az alperes személyes biróságához, és csak akkor, ha ez által az igazolás itéletileg kimondatik, a birtokbirósághoz tartoznak, a hol az igazolt előjegyzés alapján a bekebelezés kérendő. Például A. vesz B.-től házat oly irott szerződés mellett, melyben a bekeblezósi engedély hiányzik. A tehát előjegyezteti a tulajdonjogot a telekkönyvi hatóságnak benyújtott kérvény utján. Ez esetben az igazolásra két ut vezet. A. vagy beszerzi B-től a bekeblezési engedélyt barátságos utón, vagy nem. A. az első esetben az utólagosan beszerzett bekeblezési engedélyt egyszerűen a telekkönyvi hatósághoz — birtokbirósághoz — oly kórelem mellett benyújtja, miszerint tulajdonjogának előjegyzése igazoltnak tekintetvén az már most bekebleztessék. Igen természetes, hogy ezen esetben az igazolásnak a telekkönyvi hatóságnál kell történni; mert bekeblezést csak telekkönyvi hatóság engedélyezhet, és az osak annál kérelmezendő; és valamint akkor, ha a szerződésben a bekeblezési engedély benn foglaltatott volna, és a szerződés különben is a szükséges kellékekkel el lett volna látva, a vevő csak egyszerű folyamodványban kérhetett vala bekeblezést, mely folyamodvány az ellenfél meghallgatása nélkül a szerződés alakszerű kellékeinek figyelembe vétele mellett elintézendő; épen ugy akkor, midőn az előbb hiányzott bekeblezósi engedély utólagosan beszereztetett, a vevő csak egyszerű folyamodványban kérheti a már előjegyzett jognak bekebleztetését. Az utóbbi esetben azonban ha t. i. az eladó B. a bekeblezési engedélyt A. nak barátságos uton kiadni vonakodik, A. 8. ellen kénytelen pert indítani a megvett háznak tulajdonába leendő átboosájtása végett. Minthogy azonban ezen perben csak a körül forog a kérdés, váljon az előmutatott szerződés valódi-e, és váljon azon feltételek, melyektől A-nak, mint vevőnek tulajdonjoga a megvett házra nézve netán feltételezve van, beállottak-e? ennélfogva ezen pert a 18. §-nál kifejtett elvnél fogva nem szükséges azon birtokbiróság előtt megindítani, mely a bekeblezés engedélyezésére nézve illetékes, ha osak az nem egyszersmind személyes bírósága B-nek mint eladónak, hanem az ilyen per a kereset természeténél fogva az alperes személyes bírósága előtt indítandó. Az ítéletnek ily nemű perekben igy kell szerkeztetnie: „Alperes köteles a házat felperes tulajdonába átbo^sájtaui, egyúttal az előjegyzés igazoltnak nyilváníttatván." A jogérvényes ítélet alapján a felperes folyamodik a végrehajtásért. — vagy is, a tettleges birtoknak átadásáért, ha még azt sem szerezte volna meg, ós annak megengedéseért, hogy tulajdonjogát bekebleztethesse Csak akkor, ha ezen végrehajtás megengedtetett, folyamodik a felperes a birtokbirósághoz, mint teleki hatósághoz a tulajd onjognak bekeblczése végett: mert a perrendtartás végrehajtási szabályával, mely szerint a végrehajtó biró tartozik a felperes tulajdonjogát hivatalból bebebeleztetni, mint a telekkönyvi rendelettel ellenkezővel, nem értek egyet. De képzeljünk magunknak egy harmadik esetet, mely bői meggyőződhetünk, hogy a 44. §-nak azon szabálya, mely szerint az előjegyzések igazolásáról azon telekkönyvi hatóság ítél, melynél az előjegyzés történt" gyakorlati nehézséggel jár. — A. például azon szerződés alapján, melyben a bekeblezési engedély hiányzik, melyet barátságos utonB-tól b9 nem szerezhet, nem kér előjegyzést, hanem beperli az eladót a háznak tulajdonába leendő átbocsájtása végett B-nak mint eladónak bírósága előtt, a melyhez a per fenntebbiek szerint tartozik is, — és csak a per folyama alatt kér előjegyzést Ha A. a perben győztes lesz, a per folyta alatt nyert előjegyzés is igazolva lesz, ámbár annak igazoltnak leeadő nyilvánítását a kereset levélben nem is kérte, valamint, mivel a pert előbb iuditotta, nem is kérhette, és habár azaz ítéletben nincs is kimondva; mert ilynemű kérelem nem mulhatlan kelléke az előjegyzés igazoltatásának; s elég, ha a győztes felperes a házat neki oda ítélő jogérvónyes birói ítéletet a telekk. hatóságnak be mutatja, és annak alapján a már előjegyzett jognak bek ebelezését kéri. Ily esetben tartozik ugyan A. az igazolásra kitűzött határidő alatt a telekk. hatóságnál a telekk. rend. 96. §-a világos tartalma szerint a keresetlevél felzete által kimutatni, hogy az illető par, melynek eldöntése által az előjegyzés igazoltatni fog, folyamatban van. Ily esetben azon kérdés merül fel, mi történjék az alperes személyes bírósága előtt folyamatba tett perrel ? fog-e az a perrendtartás 44. §. értelmében az előjegyzés után a telekkönyvi hatósághoz folytatás végett áttétetni? Hogy ez képtelenség volna, az tagadhatlan. (Folyt, kbv.) Végrehajtási jogeset. (Folytatás). A végrehajtás folyamában hozott jogerejü felsőbb birósági határozat nem csak az esetleg felfolyamodó fél, hanem mindannyi jelzálogos hitelező érdekére kihatván, mindenesetre foganatosítandó, bárha a fel folyamodó utólag panaszától eláll is. 1866. sept. 15-én Madocsányi Pál, mint a kielégítést sorrendbe 1300. db. arannyal felvett Madoosányi Teréz hitelezőnek örököse, a 4775. számú végzés és annak folytán teljesített árverés ellen, semmiségi panaszszal kapcsolatos fel folyamodást nyújtott be, mert miután a kitűzve volt árverési határnapokat megsemmisítő kir. táblai, 16241. sz. végzés a megyei törvényszékhez már sept. 9-én beérkezett, és ezen végzés az összes betáblázott hitelezők érdekeire is kihat; Trencsénmegye törvényszéke nem